Akasztás

Erőszakos halálnem, melynél a halál megfuladás folytán következik be. Hazánkban a halálbüntetés végrehajtásának módja (btkv. 21. §-a). A miniszteri javaslat által ajánlott kivégzést nyaktilóval a képviselőház is mint gyorsabb, kevésbbé embertelen, s olyan kivégzést, melyet nem közvetlenül emberi kéz, hanem gép hajt végre elfogadta, azonban a főrendiház nem fogadta el.

Akasztó

nagyközség Pestm. alsó-solti j.-ban, (1891) 3068 magyar lakossal, postával, szép szőllőműveléssel.

Akasztófa

1. A., v. bitófa. Keresztfa által összekötött két függélyes cölöp, v. egy függélyes cölöp derékszög alatt beeresztett keresztfával, v. a cölöp tetejére függélyesen alkalmazott szöggel. Készülék a halálbüntetésnek akasztás által való végrehajtására. A kivégzés e módját használják máig Magyarországon, Ausztriában, Angliában, Amerikában, hol ujabban a villamos kivégzést is alkalmazzák. A helyet, hol az állandóan felállított akasztófák állottak, vesztőhelynek nevezték. Napjainkban az akasztófa felállítása esetről esetre történik.

2. A. vontató-kötele, azonos értelmü a kötéllábbal (németül Seilgalgen). A vontatógőzös fedélzetének rendesen közepe táján függélyesen és egymással párhuzamosan emelkedő két oszlop, felül egy keresztgerendával v. vasrúddal összefoglalva s a vontató kötélnek beakasztására szolgáló egy v. több vaskampóval ellátva.

Akasztófaadó

Régi időkben az akasztófa felállításáért az úri hatóság által szedett adó.

Akasztófa-virág

épp úgy mint mákvirág, fordított értelemben vett szó, a gonoszság teljességét vagyis virágját jelenti.

Akatafázia

v agrammatizmus (gör.), az az állapot, midőn valaki a szavakat nem tudja nyelvtani összefüggésbe hozni. Agybántalmaknál fordul elő, jobbára más nyelvzavarokkal együtt.

Akatalektus

(gör.), teljes ütemekből álló, vagyis olyan verssor, melyben minden ütemnek külön szótagokkal van kifejezve mind erős, mind gyönge része (arzisa és tézise); leginkább a végső ütem teljessége forog szóban. A. tehát az oly jambusi sor, mely egész jambusi lábon végződik, pl.

Hazád I nak ren I dület I lenül II Légy hí I ve óh I magyar.

V. ö. Katalektikus

Akatisztosz

(gör., a. m. «le nem ültethető»). A gör. egyházban dicsének Szűz Máriáról, melyet a Judika vasárnap előtt való egész éjjelen állva énekelnek. Onnan keletkezett, hogy a VII. században Konstantinápoly kétszeri megmenekülését a b. Szűz képének elővitele s e dicsének éneklése mellett tartott körmenetnek tulajdonították.

Akatolikusok

(gör.), mindazok a keresztények, kik nem tartoznak a római katolikus egyházhoz, tehát nem ismerik el a római pápa felsőbbségét. Ilyenek a görög keleti nem egyesültek és a protestánsok. L. Katolikus.

Akbar

(a nagy), tulajdonkép Dselal-eddin-Muhammed, a leghitesebb nagymogul, szül. 1642 okt. 14., megh. Agrában 1605. Uralkodott 1556-1605-ig. Miután uralmát az egész északi Hindosztán fölött kiterjesztétte volt, a mérhetetlen birodalom belügyeivel is foglalkozott: előmozditotta a földmívelést és a kereskedelmet, kedvezett a tudományoknak és a művészeteknek. Az ország jóléte alatta érte el tetőpontját. Az évi adó 400 millió koronára rugott. A. buzgó mozlim volt, de azért a máshitüeket egyáltalában nem üldözte s feleségeinek egyike állítólag keresztény volt. Nagyszerü a Szikandrában (Agra m.) emelt siremléke. Történetét Abul Falz nagyvezér írta meg az Akbarnameh-ben, amelyből a 3-ik részt, Ayini-Akbari cím alatt Gladstone fordította angolra 1800. V. ö. Noër, «Kaiser-A.» (Leiden 1880-86, 2 köt.)


Kezdőlap

˙