II. Mahmud szultán külügyminisztere, népies nyelvezetéről nevezetes a török irodalomban. Mint nyelvujító megelőzte Sinászit és Ahmed Vefiket (l. o.).
Károly, a magyar tud, akadémiának 1868 óta levelező tagja, szül. Budapesten 1830 körül. Természettani értekezései 1862 óta angol és német folyóiratokban jelentek meg; 1867-től kezdve itthon írt néhány dolgozatot, u. m. A gázok összenyomhatóságáról (Akad. értekezés, 1867). Farady Mihály (u. o. 1868). Ideen zur Reform des höheren Unterrichtswesens. Denkschrift gerichtet an den köri. ungar. Minister für Cultus und Unterricht (Pest 1868). Verités politiques concernant la Hongrie (Pest 1869). A magyar bank szervezetéről (Budapest 1873). A. a 70-es években Budapestről eltávozott, s azóta külföldön tartózkodik.
l. Csecenc.
(növ., «mozdulatlan»), a moszatok nyugvó spórájának az az alakja, amely a sejtképződésnek különös lefolyása nélkül keletkezik, p. az Ulothrit Pringsheimii, Conferva pachyderma stb. moszatokon. Ha különös folyamat után keletkezik, aplanospórá-nak («állandó sp.») nevezik, p. a Conferva stagnorumon v. a Pithophorán.
v. akfnézia, l. Hűdések.
Faunus és Symaithis nimfának fia, kit Galateia sellő szeretett. Versenytársa, Polyphemos kiklops egy szikladarabbal agyonütötte. A szikla alól kibugyogó vére az Etná-n eredő Akis (Acis, most Aci) folyóvizévé változott.
(gör.) a. m. sebészeti műtéttan; az a része a sebészeti tudományoknak, mely az operációknál használt eszközök helyes alkalmazásának módját, azaz az operációk szabályos végrehajtását tanítja.
1. kerület az oroszországi Besszarábia déli részén; előbb Tatár-Besszarábia nevet viselt. Nagysága 8288,1 km2 221,918 l.; 2. a kerület fővárosa s kikötő a Dnyeszter sekély torkolatánál, szőllő-hegyektől körülvéve, (1885) 41,178 lak., postával, táviróval, gimnáziummal, gyertyagyárral, só-, bor-, hal-, faggyu- és gyapjukereskedéssel. Van 11 temploma, köztük egy ó-görög s egy vára, melyet a genusiak építettek. Réve csak 16-20 m. mély, miért a nagy járművek a várostól 16 km.-nyire horgonyoznak. A város környéke kitünik dohány- és szőllőtermelésével. A. helyén miletosi gyarmat állott: Tyrus, mely Achilleust, mint helyi héroszt tisztelte. A talált érmek és fölirat szerint Severus császár szabad kikötővé tette Tyrust. A népvándorlással elsöpört helységet a keresztes hadjáratok idejében a velenceiek ujra fölépítették. A XV. században a genusiak, majd 1489-ben a törökök, végre az oroszok több izben elfoglalták és ismét elvesztették, mig az 1812-iki bukaresti béke végleg nem biztosította nekik. A.-ban kötötték 1826 okt. 6-án az oroszok és törökök a bukaresti béke pótszerződését. Mivel a porta e pótszerződést nem tartotta meg, kiütött az 1828-iki orosz-török háboru.
1., I. Acre. 2. A. az egyenlítői Afrika (felső Nilus vidékén) egyik törpe népsége, amelyet a szomszédjai: nyámnyám-oknak vagy tikki-tikki-knek neveznek. A kicsiny (1,5 méter) termetü A.-k testüknek vézna nyakán vaskos gömbölyü fejük által tünnek fel, amelyen az orr mélyen benyomott s állcsontjuk erősen kiálló (prognát), a testtörzsük a lábszárakhoz képest igen hosszu, végtagjaik nyurgák. Ujabb idők óta ismeretesek; elhagyatott, vad állapotban élnek. Miani olasz utazó két A. fiut küldött Olaszhonba, akik csakhamar olaszul. beszélni, irni, olvasni, sőt még zongorázni is megtanultak, ami a vad népek értelmiségének fejleszthetősége mellett szól.
l. Szumer.