az akna torkának a nyitása, mely a személyzet biztonsága végett el van zárva, s melynek szintjén a kiszállított, anyaggal telt szállító edények a kötélről leoldatnak, v. a szállító kasból kivétetnek.
a bányában fejtett anyagoknak az aknán át való kihozása, vagy a bányába beépítendő anyagoknak lebocsátása. Kisebb mennyiségek szállítására berendezett aknákban a kötélre bőrzsákot v. fabödönt akasztanak és abban szállítják az anyagokat. Nagyobb mennyiségek szállítása végett az aknát egész mélységében vezető rudakkal látják el, melyek között egy vagy több csille elhelyezésére szolgáló állvány, a szállító kas, nagy gyorsasággal szállhat ki vagy be.
(Szlatyine-Okna), falu Mármarosm. szigeti j.-ban, (1889) 2052 magyar és oláh lakossal, vasuttal, postával és m. kir. sóbányahivatallal. Az itt feltárt sótelep 1797 m. hosszu, ugyanoly széles, terizlete 28,442 m2 és 152 m. vastag, tiszta sómennyisége 47.937,496 mmázsa; évenkint (1888) 347,475 mmázsa sót állítanak elő. Összesen 4 bánya van benne, 27 nyilt aknatorokkal és napra nyíló 12 táróval. Most az egyesült Kunigunda Miklós-aknát művelik. Az akna óriási terem, magassága 129 m. szélessége 227 m., hossza 720 m., a boltozat tetejéről két hatalmas csillár lóg le s ha ezeket és a sok fali lámpát meggyujtják, a terem tündéri látványt nyujt. A bányában 406 férfi és 41 gyermek dolgozik. A szlatinai, sugatagi. és rónaszéki sóbányák közös társpénztárának 134,622 frt vagyona van. Kezdetleges sósfürdő is van itt.
Régibb időkben Felső-Magyarországon külön négyzetalaku A. adományoztatott, melynek közepén volt a lelő pont, s melyhez a csapás irányában csatlakoztak a többi keskenyebb telekrészek.
a bányászatban az aknának csőalaku ürege, mely a használat céljai szerint bejáró, szállító, vízemelő és légvezető torokra oszlik. L. Aknaosztály.
(gör.), az orvosi tudományban a. m. zsírtüszeg, mely több bőrbetegség gyüjtőneve gyanánt szerepel. Tuajdonképen nem jelent egyebet, mint a bőrben levő faggyumirigyeknek és környéküknek működési zavara által keletkezettüfejnyi, borsónyi v. még annál is nagyobb göböket, vagy genytüszőket. A faggyu-mirigyek működési zavara azonban igen különböző lehet s ezért e névnekkülönböző jelzőkkel való ellátása által kórlefolyásukban egymástól eltérő bántalmakról lesz szó. A közönséges zsírtüszeg (Acne vuígaris s. simplex s. disseminata s. inflammatoria) szétszórtan álló vagy helyenként egymás mellé sorakozott göcsszerü v. genytüszős fekete pontok alakjában mutatkozik, együtt ellepi a köztakarót. Kedvenc helyei e bántalomnak: az arcpofák, a homlok, az orr, a hát, a tarkó és a mell bőre. Keletkezésének oka a faggyumirigynek ós környékének gyuladása. Az egyes zsírtüszegek oly módon keletkeznek, hogy eleinte csak kis vörös folt mutatkozik, mely bizonyos nagyságig növekedik, utóbb közepén kiemelkedés észlelhető és érintésre fájdalmas; végre a göcs tetején kis genypont mutatkozik (genytüsző), mely néha magától megnyilik s véres, genyes tartalma csekély nyomással kiüríthető. Néha, midőn a faggyumirigy lobja a bőralatti kötőszövet mélyebb rétegeiben keletkezik, a zsírtüszeg közepe nem emelkedik ki annyira kúpszerüen, hanem inkább szélességben terjed, genypontot nem mutat s ki nem fakad, hanem 4-8 napos lefolyása alatt a fájdalmasság eltünik, a vörös szín átváltozik kékes-vörösre, végre barnásvörösre és a bőrben nyomásra fájdalmatlan csomó (A. indurata, keményedett zsirtömeg) marad vissza, mely gyakran csak hetek mulva tünik el. A közönséges zsírtüszeg főleg a 12. és 22. életévben levőknél észlelhető, de bármely kora embernél is keletkezhetik. Csoportos fellépésüket egészen tévesen nemi kihágásokkal vagy inyencételek (főleg sajt) élvezetével hozták oki összefüggésbe.
A közönséges zsírtüszeg gyógykezelése abból áll, hogy a még el nem genyedt csomókat zöld szappannal vagy más gyengén izgató szerek által, ha lehet, felszívódásra hozzák; ott, ahol már genyes tartalmuk van, az egyes csomókat megfelelő műszerrel (Habra-féle lancette) megnyitják s az ujjakkal oldalról. gyakorolt, nyomással genyes, véres tartalmukat kiszorítják. Ezután vékony réteg vattát tesznek a-vérző helyre, mire a vérzés csakhamar eláll s a fájdalom teljesen megszünik. A gyógykezelés ideje alatt alkoholos folyadékokkal, valamint szappannal gyakpri mosásokat végeztetnek és minden újonnan keletkező zsírtüszeget megnyitnak és kinyonmak. A közönséges zsírtüszeg kórlefolyásától különbözik az A. necrotica s. varioliformis s. frontalis s. atrophiuca s ulcerosa, melynél a homlokon és a határos fejbőrön keletkező zsírtüszegek maguktól pörkökké átváltozván, anyagveszteséggel, illetőleg hegképződéssel gyógyulnak. Az említett A. fajokon kivül emlitést érdemelnek még azok az A. alakok, melyek egyes, a szervezetbe jutott gyógyszerek behatása folytán fejlődnek, mint pl. az A. picea (kátránytüszeg, Theeracne), mely a kátrány külső alkalmazása folytán a köztakaróra gyakorolt direkt izgatás következtében keletkezik. Gyógykezelése a kátrány alkalmazásának beszüntetésén kivül a közönséges zsirtüszegével megegyezik. Az A. jodina. és A. bromata-t l. Jodakne és Bromakne alatt. Az eddig felsoroltakból már külső megjelenésében, kórlefolyásában és lényegében is különbözik át Acne rosacea.
régi folyadékmérték. Egy régi magyar akó, nevezetesen a pesti és pozsonyi akó bor tisztán, seprü nélkül 60 eredeti magyar itce volt; egy eredeti magyar itce 0,5979 bécsi pintet és így egy 60 itcés magyar akó 35.88, a 64 itcés pedig 38.27 bécsi pintét tett. A soproni akó seprü nélkül 80, seprüvel pedig 84 magyar itcét tartalmazott. A tokaji borok 178 itcés hordókban keltek; egy fél ilyen hordót átalag-nak neveztek és 88 itcét tartalmazott. Debrecen és Nagyvárad tájékán a cseber = 100 magyar itce; a kis-cseber = 50 itce. Egy kanta 10 itce; egy vasmegyei veder = 52 itce. Erdélyben a köböl = 64 bécsi pint. A magyar tengermelléken a barii = 11/9 pozsonyi akó. Egy bécsi 40 pintes akó 56.589 l. Egy pesti vagy pozsonyi 60 itcés akó 50.80 l.
(gör. álmatlanok). Szt. Sándor (meghalt 430) 400-ban az Eufrátes mellett, azután Konstantinápolyban is, egy-egy kolostort alapított arra a célra, hogy a csatlakozók éjjel-nappal felváltva dicsérjék istent. A két nevezett kolostorhoz később mások is járultak, így a hites Studium Konstantinápolyban. E kolostorok lakói voltak az A., akik bizonyos teologiai jelentőségre jutottak az által, hogy nagy védői voltak a katolikus fölfogásnak a monofizita eretnekek ellen. Később azonban tévedtek s nem akarták elfogadni az V. egyetemes zsinat (553) következő tételét: «A testben keresztre feszitett Krisztus igazi isten s egy a szentháromságból».
(lat. Acoetes), egy tirrheni kalózhajó kormányosa, kit hajóstársai a tengerbe akartak vetni, mert az általuk Keos szigetén elfogott Dionysos istennek a szárazra való kitételét követelte. De szándékukban megakadályozta őket az isten, mert hirtelen megállította a hajót s tigrisektől, párducoktól és hiuzoktól környezve, szőllőfürtösen közöttük termett s a megőrült kalózokat delfinekké változtatva, a tengerbe ugrasztotta. A.-nek egyedül nem esik baja s az isten állandó kisérői közé veszi fel.
körülárkolt v. korlátfák, sövény; deszka vagy kőfal által kerített hely, melybe a barmot leginkább éjjelre hajtják. Gyakran az A. felé nyitó félszert is készítenek egyik oldalára, melyben az állatokat rossz időben tartják és amelyben a szilaj marha telel. Az állatok szerint, megkülönböztetnek ló-, tehénökör-, juh-A.-t.