Ala

(lat.), 1. növénytani műszó, különböző jelentéssel. a) A levelek lefutásából eredő hártyav. levélnemü szegélye a szárnak vagy a levél nyelének, p. a bükkönyön mind a kettőn (gatyás szár), a kankalinnak levélnyelén; b) a gyümölcs és magvak hártyás szállitó készüléke, ebben az értelemben magyarul zászló p. a szilfa v..a juharfa gyümölcsén v. a fenyvek magván; c) a virág takaró részeinek (kehely és szirom) saját alakja p. a Polygala két nagyobb kehelylevele; ezért Diószegi ezt a füvet csészeszárny-nak (l. o.) nevezte; d) v. pedig a vitorlás viráguak evezöje (l. Vitorlásvirág), sőt e) A. az ág és levél tövét (hónalj, ágzug) v. az ágvillát vagyis azt a szögletet is jelenti, a melyet az ág a szárral v. ág az ággal együtt alkot (l. Ág).

2. A., a római seregben a légióhoz beosztott, nem római polgárokból alakított, hanem szövetséges népek által kiállított csapatok, amelyek a római csatarend egyik, v. mind a két szárnyát képeztek, amiért is a hadseregnél a szövetségeseket általában alá-nak nevezték. Rendszerint minden A. 4200 harcosból alakittatott, akik 10 cohorst képeztek; 3 római törzstiszt (praefectus socium) vezényelte az alát; a többi tisztet maga a szövetséges nép választotta ki saját harcosai közül. 3. A.-nak nevezték a római lovas-ezredet is (300-500 lovas), mert a lovasság is a harcrend szárnyára állíttatott. 4. A.-nak nevezték a római családházban az atrium hátulsó részében levő két fülkét is, melyekben az ősök viaszképmásait (imagines) őrizték.

Alabama

az Amerikai Egyesült Államok egyike 30° 10' és 35° É sz.; 84° 53' és 88° 35' Gr. Ny. h. közt. Határai: É-on Tennessee, K-en Georgia és Flórida, D-en Florida s a Mexikói-öböl, Ny-on a Missziszippi állam. Nagysága 131,365 km2, (1890) 1.513 017 l. (1880-90: 19,84% növekedés). Az állam ÉK-i részét az Alleghany nyúlványai borítják 450 m. magassággal. Dél felé sülyed a felszín s a fövényes tengerpart alig magasabb a Mexikói öböl színénél. A folyók általában déli irányuak; a nevezetesebbek az A. és Tombigbee melyek egyesülve a rövidfolyásu Mobile-t képezik s a Chattawhoochee. É-on a Tennessee hömpölyög keletről nyugatra. Az éghajlat csak a déli részen és a folyók völgyeben egészségtelen az uralkodó váltó- és hidegláz miatt, másutt igen egészséges. A nyári hőmérsék határai 15° és 40° C., a téli hónapoké -71/2° és -271/2° C. Északon meglehetős sok hó esik, délen csak igen ritkán. Az évi esőmennyiség 1,3 m. Délen a forrásvízet részben ártézi kutak pótolják. Gazdaságilag négy részre oszlik az állam: 1. a gabona vidéke, 8 county az északi részen a Tennessee és mellékfolyóinak vidékén, 2. az ásványöv, 28 countie, vagyis nagyobb mint az állam egy harmada. Benne három szénmedence van: a Coosa, Cahawba és Warrior. Jó vas-ércek tömegesen fordulnak elő (St.-Cair, Jefferson és Shelby county-k). Itt-ott arany, ezüst, réz, grafit, azbeszt, smirgel, márvány, kaolin, csillám, agyag stb. is előfordul; 3. a pamutcserjék vidéke ettől délre 17 countyben. A-ban az 1887. évben 1.950,000 t. szenet, 325,020 tonna kokszot, mintegy 740;000 t. vasat, (1886) 752,220 bál pamutot 30.467,977 dollár értékben, 38.893,000 bushel kukoricát 17.335,800 dollár. értékben, 4. 718,000 bushel zabot 2.925,160 doll., 1.529,000 bushel butát 1.636,030 dollár, 614,000 bushel burgonyát 583,300 d. értékben stb. nyertek. Az ipar valamint a szén- és vastermelés igen gyarapszik: 1880. 323,000, 1889-ben pedig 3.378,000 tonna szenet bányásztak. A szén- és vasbányák és ipar középpontja Birmingham (l. o.), melynek 1880-ban 3000 s 1889-ben már 50,000 lakosa volt. A fő kikötő és kereskedőhely Mobile (l. o.). A vasutak hossza (1889) 4990 km. Az állam bevételek (1889) 1.583,000, a kiadások 1.757,524 dollárra rugnak; az állami adósság 14.959,869 dollár. A magasabb oktatást 10 kollégium és 150 magasabb tanintézet végzi. Az University of Alabama Tuscaloosa mellett van. Az állam 65 countyre van osztva; főváros Montgomery., A végrehajtó hatalmat egy két évre választott kormányzó gyakorolja. A szenátus 33, négy évre választott tagból, a képviselőház 100, két évre választott követből áll. Az országgyülésben A.-nak 8 képviselője s a köztársasági elnök-választásnál 10 szavazata van. Már 1540-ben fölfedezte A.-t Fernando de Solo spanyol, de pár hónap mulva elhagyta mert nem talált ott aranyat, mínt remélte. Csak 1698-ban szállt ismét partjára Mobile mellett Yborville, egy francia, ki hazája és a Missziszippi állam közt szorosabb viszonyt akart létesíteni. 1800-ig azonban kevés történt az állam gyarmatosítása érdekéhén. Mielőtt angol kézre került, Georgia államhoz tartazott. 1819 dec. 14-én az Unio 22-ik államául vétetett fel. Déli Carolina lázadása után 1861-ben elvált az Unió-tól s a konfederált államok sorába lépett, melyek első fővárosa Montgomery volt. A polgárháboru alatt több, főleg tengeri csata színhelye volt A., azért sokkal kevesebbet szenvedett, mint a legtöbb déli állam. 1865 szeptemberében az ideiglenes államhatalom az elválásra vonatkozó határozatot megsemmisítette és a rabszolgaságot eltörölte. A kongresszusi visszaállítási törvény A.-t a harmadik katonai kerületbe, Pope tábornok alá helyezte. 1867 aug. 31-én Pope uj országgyülést hívott egybe, mely november 1-én összeült s új alkotmányt dolgozott ki, melyet 1868-ban a nép elfogadott s a kongresszus ugyanaz év jun. 25-én szentesített. A. eddig a hátramaradottabb déli államok egyike. De az északi rész sok érce és a mobilei öböllel való összeköttetés reményt kelt, hogy a leggazdagabb államok egyike lesz.

Alabama-kérdés

Az amerikai, polgárháboru alkalmával az amerikai Egyesült-Államok az angol kormány ellen azzal a panasszal léptek fel, hogy ez a semlegesség nemzetközi jogi kötelességét megsértette, kedvezményben részesítvén a déli államok kalózhajóit, az által, hogy kiiindulásukat meg nem akadályozta. Ez az úgynevezett Alabama-kérdés, melynek eldöntését az 1872 május 8-án Washingtonban kelt szerződés választott biróságra bizta. A biróság 1872 szegtember 15-én Genfben hozta meg itéletét, mely annak népjogi elv gyanánt való kijelentése után, hogy a «semleges államoktól követelhető gondosság arányban áll a veszélyekkel, melyek a semlegességből folyó kötelességeknek megsértéséből vagy mulasztásából a hadviselő felek egyikére származhatnak»; és hogy «a hadi hajóknak elismert területkivülisége nem feltétlen jog, hanem csak udvariassági tény s a kölcsönös becsülés jele, s arra a semlegességgel ellentétben álló cselekmények elleplezésére egy állam sem hívatkozhatik»: kimondotta, hogy Anglia három hajóra (Alabama, Florida és Shenandoahj vonatkozólag semlegességi kötelességeit nem a kellő gonddal teljesítette. Más hajókra nézve az itélet Angliát felmentette, a megállapított kötelesség mulasztásért pedig az Egyesült-Államok részére kártérítés cimén 15.500.000 arany tallérnak fizetésére kötelezte.

Alabandin

Alabandit (ásv.), vasfekete v. sötét acélszürke színü, félig fémes fényü mangánérc (MnS); 63,2% Mn és 36,8% S. Mangánfénynek (Manganblende) v. feketeércnek is mondják. Hexaéderekben és oktaéderekben kristályosodik leggyakrabban, de tetraéderekben is, kombinálva hexaéderrel vagy rombdodekaéderrel. Ritka ásvány. Hazánkban Kapnikon Nagyágon és Offenbányán, külföldön pedig Szászországban (Gerlsdorf), Alabanda mellett az Uralban, Mexikóban (Orizaba), és Braziliában találják. A megnevezés Beudanttól való.

Alabandizmus

a. m. ízetlenség, kontárság müvészi dolgokban, egyáltalán ügyetlen kézből került fércmunka, olyan mintha Alabanda, ó-itáliai városból való volna, melynek iparosai és gyárosai rossz izlésük és hitvány munkájukról voltak híresek.

Á la bandouiere

(franc., ejtsd: á-lá-bandulier); bandouliere-nek, átalvető-szijnak nevezték azt a szijat, melyet az egyik vállról, az ellenkező oldalon levő csipő felé átalvetve viseltek, s amelyre kard, szurony vagy karabély volt függesztve: Tekercsszerüen összehajtott s a két végén szijjal összefoglalt, tehát koszorút képező köpenynek, takarónak stb.-nek ilyképeni viselését A.-nek (a magyar bakák pantallér-nak) nevezik.

Alabárd

(ném. Hellebarde), nemcsak szúrásra, de vágásra is alkalmazháto lándzsa; a 2-2,5 m: hosszu, vaspántokkal, v. sűrün egymás mellé bevert szögek által a kettévágás ellen biztosított nyél végén vas v. acélnyárs van, mely alul egyfelül erős, széles bárdot. másfelül vagy egyenesen ki. álló, v. kampósan lefelé hajló éket képez.

[ÁBRA] Alabárd.

A nyárssal szúrtak, a bárddal keresztül vágták. a sisakot vagy a vértet, s a kampóval lerántották a lovast. Már a X. században használtak alabárdot Spanyolországban.: Közép-Európában azután leginkább úgy terjedt el, hogy az elszegényedett, lótartásra többé nem eléggé tehetős nemesek gyalogharcban használták hosszu nyélre szgezett csatabádjaikat. A XIV. században a svájci gyalogságnak főfegyvere volt az alabárd a lovasított nemesség ellen vivott harcaiban, valamint Csehországban a husziták is kedvelték e fegyvert. Később és pedig egészen e század eejéig több seregben a gyalogság altisztjei és tisztjei könnyü alabárddal (sponton) voltak felfegyverezve. Most már csakis az udvari fény emelésére szolgáló testőrszázadok vonulnak ki diszben alabárddal. Magyarországon a koronaőrség legénysége jelenleg is alabárddal vonul ki s áll őrt ama helyiség előtt, amelyben a koronát s a többi királyi jelvényt őrzik.

Alabastrom

(ásv.), igen finom szemü, aprón kristályos gipsz. A márványhoz hasonlit, de puhább, a körömmel is megkarcolható, savak pedig nem bántják, nem ejtenek foltot rajta. Hófehér; szürkés, sárgás, halványvöröses, kékesszürke és színü. Legbecsesebb a hófehér színü. Néha foltos; eres, felhőzetes; rendesen áttetsző. Szépsége miatt mindenféle kisebb-nagyobb műtárgyakat (vázákat stb.) faragnak belőle. Esztergán könnyen idomítható, csak a símítása és fényesítésé kiván nagy gondot; fényessége nem igen tartós. Zsurlóval (cinmosófűvel) és vízzel, különösen mészvízzel csiszolják, szappanos vízzel és mésszel pedig fényesítik; legutolsó simításához finoman iszapolt zsírkövet használnak, melytől atlaszos fényt kap. Kiváló szép minőségben Volterránál Firenze közelében találják a Marmolajo völgy felső niocénképződményeként. A toscanai A. utáni legbecsesebb a sziciliai. Hazánkban kis mennyiségben sok helyen terem ott, ahol más alakban is van gipsz; legtöbb Szilágymegyében Kőrösön és Zsibón, Torda-Aranyosmegyében Koppándon és Kolozsvár közelében (Békáspataka). Más lelőhelyei közül nevezetes a Lipari sziget, ahol S.-Calogero barlangjában található, mert itt szolfatárai működés következtében képződött a legtisztább A.-mészkőből.

Az A. rendesen szemcsés vagy leveles gipsszel vegyesen fordul elő, még pedig a gipszbányáknak többnyire alsó szintjeiben. Nagy telTepeket; tömzsöket képez. Az ókorban Felső-Egyiptomból, Alabastron város közeléből ismerték a legszebb gipszet. Innen a név. Némelyek (p. Kóch) az olúb aster arab szóból származtatják a nevet, mi annyit jélent mint falak lenyomatai, mert a falak külső díszítésére, kirakására is alkalmazták. Az A.-ipar ma Olaszországban virágzik, ahol a voltérrai alabástromot leginkább Firenzében, azután Volterrában, Livornóban és Milanóban munkálják meg. A piszkossá lett A. tárgyakat terpentin-olajjal v. mésszel szokták tisztítani, de az eredeti fényt csak úgy kapják vissza, ha ujból csiszolják és fényesítik a föntebb jelzett anyagokkal.

Bár az A. név így magában rendesen a finom szemü gipszre vonatkozik, néha a mész-A.-t v. az ugynevezett keleti (orientális) A.-t is értik alatta. Ez nem egyéb mint szép, változatosan réteges v. hófehér cseppkő (többnyire stalagmit), mely némely mészkőhegy barlangjában képződik, esetleg pedig meleg forrásokból rakódik le. Az elsőnek lelőhelye egy Gibraltár-vidéki barlang (Antipaeos Castleton), amiért is a mész-A.-t gibraltári kő-nek is szokták nevezni; az utóbbit a san-filippói forrásokban találják Toscanában, ahol a majdnem forró víz rakja le e becses anyagot. A mész-A.-t is úgy munkálják meg, mint a gipsz-A.-t, mindenféle apró dísztárgyakat faragnak belőle, sőt melltűkbe, függőkbe is foglalják.

Alabastrom-barlang

Szepesmegyében, Szepes-Béla város közelében.

Alabastrompapir

(Eiskarton), erős, kristályozott papit; leginkább díszes névjegyekre használják.


Kezdőlap

˙