a Kara-dagh hegy nyulványa, mely ágazataival betölti az orosz-kaukáziai Karszvidékének déli részét. Itt győzték le az oroszok 1877 okt. 15-én három napon át tartott elkeseredett küzdelem után Mihály nagyherceg alatt a Muktár pasa alatt küzdő törököket s ezáltal Karsz-t elfoglalták.
v. ulufe, ülefe: régente hivatalt és különösen fizetést, zsoldot, ösztöndijt jelentett. (A török nyelvekből került szó; tatárul alafa, oszmanli nyelven olute, ulete, ölüte.)
a. m. egy épületnek bármely körülmény folytán megromlott alapv. földszinti falazatát egészben v. részben ujjal kicserélni, úgy, hogy a rajta nyugvó többi falazást meg ne bolygassuk. Gyakran kénytelen az építész még egész jó alapfalakat is aláfalazni, ha p. a szomszéd házban mélyebb alapozást csinálnak, v. ha egy vagy több emeletet épít egy régebbi házra. Az aláfalazás igen kényes munka; csak 2-3 méter széles függélyes beosztásonkint csinálhatják és csak akkor bonthatják ki a következő osztás falazatát, ha az előző már megülepedett és megkeményedett.
(Kis- és Nagy-), puszta Pestm. váci felső j.-ában, Dunakeszi határában. Ujabban lóversenyek színhelye, melyeket a budapesti «Urlovasok szövetkezete» rendez. A versenyekben csakis úrlovasok lovagolhatnak. A fővárosból az alagi versenyeket erősen látogatják, miért is tervbe vették a versenyek számának szaporítását.
(Drainröhren). Durva agyagból készített, likacsos, mázatlan csövek, melyeket nedves földek lecsapolására használnak. Alagcsövek előállítására közönséges, homokos agyagot használnak; főkelléke, hogy mészkövek ne legyenek benne (l Agyag). A beáztatott s összegyurt agyagból v. dugattyus kézisajtóval v. a téglagéphez hasonló gépekkel készítik a csöveket, melyeket szárítás után fazekasv. téglakemencében égetnek L. Kőanyagcsövek.
a csapadékvíz elvezetése céljából a földbe fektetett, égetett anyagból készült csőhálózat. Régebben a csöveket apróbb kődarabok helyettesítették. A kötött talajok az eső és hóvizet nem birják elnyelni s ha a fölszínnek nincs elegendő természetes esése, úgy a talaj elmocsarasodik. A csapadékvizeknek nyilt árkokban való levezetése szántóföldeken célszerütlen, mert akadályozza a gazdasági művelést. Ez okból szokták a földszin alá fektetett csőhálózatot alkalmazni, melynek az az előnye is megvan, hogy nem kell a növényzettől és a beleomlott földtől folyvást tisztogatni, mint a nyilt árkokat. A csövek a földszin alatt különböző mélységben, mely 0,75 m.-től 2 m.-ig v. ezenfölül is változhatik s leggyakrabban 1,25 m.-t tesz ki, rakatnak le. A lerakandó csövek helyén keskeny árkokat ásnak ki a meghatározott mélységig, melyek fenekére a rendesen 0,3 m. hosszu csöveket megfelelő szerszámokkal olyképen helyezik el, hogy a tompa csővégek közvetlen egymás mellé illesztetnek. E csővezetékeknek az egyik irányban eséssel kell birniok és a vizet v. közvetlenül vm. nyilt árokba v. patakba, vagy pedig előbb egy ugynevezett gyüjtőcsőbe vezetik. Gyakran több gyüjtőcső ismét egy főgyüjtőnek adja át vizét. A legkisebb átmérőjü csöveket, melyek semmi mellékágból sem kapnak vizet, szívócsöveknek nevezik. Az ilyeneknek rendes átmérőjük 3-6 cm.; minél csekélyebb esést lehet nekik adni és minél nagyobb területről vezetik le a vizet: átmérőjük annál nagyobbra veendő. Ugyanez áll a gyüjtőcsövekről is A vezetékek távolsága kötött talajban csekély: 8-10 m., laza talajban azonban ennek 3-4-szerese is lehet. Az A. haszna nem csupán a talaj kiszárításában áll. Az alácsövezett talaj melegebb s a kiszikkadás folytán megrepedezik és porhanyóbbá lesz; a csöveken át való szellőztetés által pedig a talajban levő anyagok korhadása segíttetik elő. Az A. különösen Angliában rendkívül el-van terjedve; de ujabb időben-a kulturmérnökség buzgólkodása folytán hazánkban is, különösen az északi hegyes vidékeken örvendetesen növekszik az alácsövezett területek kiterjedése. V. ö. Kvassay E., Mezőgazdasági vizműtan, Bpest, 1881 és Rétművelés, különös tekintettel az alagcsövezésre, Budapest, 1877.
1. billiárdjáték, melynek neve a francia «á la guerre» magyaros kiejtése. Ketten játszák, két golyóval, lyukas asztalon. A játékot megnyerte, aki a saját lapdájával úgy találta az ellenfélét, hogy ez utóbbi lapda beleszalad valamelyik lyukba. Az alagért rendesen pénzbe játszák. 2. Kártyajáték neve.
Dezső, tiszt. rendi áldozópap és tanár, szül. Egerben. 1862. óta a székesfehérvári gimnáziumban a latin és görög nyelv tanára. (Dr. Kerschbaumer Antal «Kath. neveléstanát» fordította le s adta ki Székesfehérváron 1872-ben.)
Előkelő régi magyar nemzetség: Márton a ménfői csatában esett el, István I. Béla udvari embere, András Kálmán király asztalnoka. Jónás, ki először használta az Alagi nevet, 1159. trencséni várparancsnok volt. István II. Endre egyik hadvezére; Pál királyi főpohárnok volt, Gáspár a mohácsi ütközetben mint Szabolcsmegye főispánja esett el, testvére János, a zemplénmegyei muskétások vezére volt s megmenekülvén, Ferdinánd hívei közé állott; mint ilyen a regéci és tállyai uradalmakat kapta (1560). E két uradalom Alagi Katalin utján, ki Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem hitvese lett, a Rákócziakra szállott át, nem minden háboruskodás nélkül, mert Katalin nénje Judit, Mágócsi Andrásné lévén, a két nagy uradalom először Mágócsi Ferencre, fiára szállott át, ki azokat magtalan nejére, Dersffy Orsolyára hagyta. I. Rákóczi György családi javait így idegen kézre szállani nem engedvén, az özvegy második férje, Esterházy Miklós nádor ellen hadat kezdett s váltakozó szerencsével folytatta azt, mig végre kezére kerítette a pörös uradalmakat. Az Alagiak közt legnevezetesebb ember volt Menyhért, fő-ajtónálló, a felvidék fővezére és országbiró. Római katolikus vallása dacára Bethlen Gábor előtt is igen kedvelt volt, ki Bethlen ellen több csatában szerencsésen hadakozott mint II. Ferdinánd vezére. Benne halt ki 1631-ben a bekényi Alagi-család fiágon.
tartomány Braziliában, É-on és Ny-on Pernambuco zárja körül, D-en pedig a hajózható San Francisco választja el Sergipe tartománytól. Nagysága (1888) mintegy 58,491 km2, 459,371 lak. (köztük 35,741 néger), azaz 7 lak. egy km.-re. A. feloszlik egy keskeny partvidékre, mely lapos, fövényes és terméketlen, és egy magasabb belföldre. Folyókban gazdag, de csak a San Francisco hajózható nagyobb járművek által Piranhas-ig, a többifolyók csak kis csolnakokat birnak el. A Múndahu a Lagoa do Norte-ha, a Parnahiba a Lagoa Maguabába folyik, melyek egymással s a tengerrel össze vannak kötve, s az államnak a nevét adták. Az éghajlat nedves, forró s meglehetősen egészségtelen. A belső vidékeken szép erdők s termékeny talaj van; ennek dacára még csak csekély mértékben van müvelve. A főcikkek: cukor, dohány s főleg gyapot. A tengeri kikötőkben kisebb hajókat gyártanak, melyek jeles faanyaguk miatt jó hírüek. A tartomány fővárosa régebben A. volt, nem messze a tengertől, Lagoa Manguaba déli oldalán, 4000 lakossal. Magas tornyokkal és mangofákkal váltakozó házai a tengerre szép kilátást nyujtanak. A jelenlegi főváros Maceio.