l. Gyaluk.
l. Bűnhalmazat.
az anyagival együtt az elmeművelésnek kettős irányát jelöli meg, amennyiben a tananyag (például földrajzi ismeretek) feldolgozása s a tanulók által való elsajátítása képezi a tanítás anyagi részét, mig a szerzett ismeretek segélyével ujaknak szerzése v. a régieknek önállóan történő alkalmazása az alaki műveltséget mozdítja elő. Az előbbi extenzive, az utóbbi inténzive működik. Az alaki képzés az anyagitól azonban csak elméletben különithető el, mert az első magára hagyatva valóságos tárházát képezné az ismereteknek, míg az alaki alapos tudás nélkül csak hibás következtetésekre vezet. A természettudományok, történeti és földrajzi ismeretek az anyagi, a számtan és logika az alaki képzést van hivatva erőteljesen előmozdítani, a beszéd és értelemgyakorlat, a nyelvtan mindkét irányban érvényesül. Comenius az anyagi, Pestalozzi az alaki képzés szolgálatában állott. Korunk a tényeken alapuló anyagi képzés felé hajlik s az alakit, melyet a középkorban a skolasztika kultivált, szűkebb korlátokba szorítja.
(jus formale), a jogok érvényesítésére vonatkozó szabályok összege, ellentétben az anyagi joggal. Mint ilyen kiterjed ugy a peres, mint a perenkivűli eljárásra, l. Törvénykezés
(eszt.), a művész tevékenységének legmagasabb megnyilatkozása. Amig a művész csak utánoz, kitünhetik hű, szellemes megfigyelése, ügyes, élethű ábrázolása által. De az A.-ban van a szabad művészi géniusznak nagy része. A művész, legyen az szobrász, zenész, költő v. szinész, ha alakít, akkor egy uj összhangzó egészet teremt, melynek részletei bámulatos tervszerü összefüggést és gyönyörködtető harmóniát mutatnak. Az ilynemü lángeszü és gondos munka fényes eredménye a remek alkotás, mely a legkésőbbi nemzedékekre hagyománykép megy át, mint Homér, Shakespeare, Moliere, Goethe, Schiller, Katona és Madách alkotásai.
az alakító üllő felső felét képezi és fanyele van, melynél fogva a munkás használat alkalmával a tárgy fölött tartja.
ugyanoly célra való mint az alakvas (l. o.); de csak kisebb darabok alakítására használhatják és a kulcsos csapnál fogva a kovácsüllő szarvában levő lyukba illesztetik.
növénytani műszó, annak a változatosságnak a terjedelme és határa, amelyben valamely növényfaj megjelenik. Igy a rózsák, szedrek, Hieraciumok fajainak alakköre nagyon tágas, vagyis egy-egy ilyen fajnak számos fajtája, változata, formája van, melyek együtt véve az alakkört alkotják.
a Gangesz forráspatakja (l. o.).
az a művészet, mely olvadt fémekből az adott minta után alakok előállítását eszközli. L. Vas és bronz öntészet.