v. fenékárok, az az árok, melybe az épület alapját rakják. Az A. oly mélyre ásandó, hogy az épület alapfala a kifagyás ellen biztosítva legyen és mig csak a teljesen szilárd, teherbiró talajt et nem érik. Szélessége az alapfal vastagságától függ (l. Alapfal). Szilárd talajban az A.-kot ducolás nélkül, laza talajban azonban csak kellő és elővigyázatos ducolással kell kiemelni.
mellyel nagyobb rengéseket szenvedő gépeket kötnek a kő- vagy falazott alaphoz. A kőalaphoz való alapcsavaroknak 10-25 cm. hosszu fejök van, mely v. gula v. horgony alaku és a kőhöz bevésett lyukba helyezve ólommal v. cementtel rögzíttetik. A falazott alaphoz valóknak azonban oly hosszu száruk van, mely az egész alapon keresztül ér, feje négyszegletes és széles felületü vaslappal érinti a falat, hogy a szorítás okozta nyomás nagyobb területre oszoljék. L. Csavarok.
(fundamentális csillagok), azok a rendesen fényesebb csillagok, melyek helyzete rektaszcenzió és deklináció szerint és saját mozgásra különösen pontosan ismeretes. Ezek segítségével határozzák meg a többi állócsillag rektaszcenzióját, mely közvetlenül nem volna megfigyelhető, miután a tavaszi napéjegyenlőségi pont az égen kitüntetve nincs. Eszerint bármily csillag rektaszcenziója adva lesz, ha valamely alapcsillaghoz viszonyított delelési idő különbségéhez adjuk a megfelelő alapcsillag rektaszcenzióját. Bessel volt az első, ki a saját valamint a Bradley megfigyeléseiből vezette le nagyobb számú A. lehetőleg pontos helyét.
valamely tudomány sarkalatos s tisztán kifejezett tétele, melyből a tudomány többi elvei folynak. Az A.-et máskép axiomának is nevezik, s fő ismertető jele abban áll, hogy bizonyításra, mint az úgynevezett következtetett tételek, nem szorul, minthogy igazságának nincs további bizonyításra szüksége, azon az eggyen kívül, hogy ellentéte nem gondolható.
a tudományban és művészetben az a gondolat, melyet egy mű koncepciójában kifejez, ellentétben a műnek általánosabb értelemben vett tartalmával, a benne előforduló egyéb eszmékkel és indítékokkal, melyek mind csak eszközök az A. feltüntetésére. Az A. a mű igazi magva és létoka; jelentős volta első sorban döntő az egész mű értékére s jellemére nézve s egységétől függ a mű szervezetének épsége. Az A. lehet erkölcsi - s ily értelemben beszélhetünk a gyakorlati élet tényeinek (p. Széchenyi működésének) alapgondolatáról is -, továbbá tudományos, művészeti. De míg a tudományos mű A.-je mindig logikailag formulázható tetel, a művészeti terméké csak a szépnek, az ideálnak egy töredéke, egy kép vagy egy hangulat s rá az eszme v. gondolatkifejezés csak átvitt értelemben illik (p. zenei gondolat, vm. épület eszméje). Tévedés tehát, ha némely költeménymagyarázók mindenáron erőszakolják a költemények alapgondolatának tételes formulázását, s minden költői műben erkölcsi vagy tudományos értelemben vett eszmét keresnek. A szépműtan az A. megőrizését követeli és azt, hogy az A. legalább a mű végén diadalmasan nyilatkozzék meg. Az epizódok és kitérések is csak akkor ügyesek, ha az alapeszmét saját módjuk szerint, habár más színezetben is, tüntetik elő. Igy a «Bánkbán»-ban a «Tiborc»-epizód kitünően világítja meg az egész tragédia A.-jét. Az A.-val rokon a zenei téma v. motivum.
Az építészetben az a falazat, mely az egész épület terhét hordja s azt a teherbiró talajra átviszi. Pincétlen épületeknél a talaj szinétől az alapárok fenekéig menő falat hivják A.-nak, míg pincesoros épületeknél azt a falat, mely a pincetalaj alatt van. Az A.-nak oly szélesnek kell lennie, hogy az eleven földnek (vagyis a kellő mélységre kiásott alapárok fenekének) négysz.-méterére 25-30000 kg. tehernél több ne jusson. Sokszor ezt egyszerü, egyenes alapfallal el lehet érni (l. 1. ábrát). Néha azonban e célnak elérésére az A.-at fölülről lefelé folytonosan szélesbíteni kell, mikor is lépcsőzetes v. ponkolt A.-at készítenek (l. 2. ábrát). Az A.-at oly mélyre kell leereszteni, míg csak teljesen biztos, teherbiró talajra nem jutunk. Azonban még a legkedvezőbb esetben is jó, ha azt a talaj felső szinétől legalább is 0,80-1 m.-nyire leássák, hogy esetleges kifagyásoknak elejét vegyék. Az alapfalazáshoz rendszerint téglát v. terméskövet használnak s nem ritkán cementbe falazzák. Ha pincefal alatt készítenek A.-t, akkor annak ponkolását a pincetalaj alatt 0.16 m.-nyire kezdik meg (l. 3. ábrát).
[ÁBRA] 1. ábra Alapfal.
[ÁBRA] 2. ábra Alapfal
[ÁBRA] 3. ábra Alapfal
oly fogalom, mely vmely tudományban alapvető fontosságu, melynek fölfogása döntő az egészre nézve. Kant rendszerében az értelem tiszta, eredeti fogalmai, melyek a tapasztalatnak alapul szolgálnak, alapfogalmak. L. Kant.
a mellékneveké, p. rossz (a középfok rosszabb, felső fok legrosszabb); l. Fokozás.
l. Alapeszme.
Egy épületnek a talajban kiásott pincetömbjét nevezik az építészek A.-nek. Az A. fenekéről ássák le azután mélyebbre az alapárkokat.