régi szarmata (szittya) népség, lehet, hogy azonosak voltak az alánokkal.
Gyula, Emil, francia tanár és iró, szül. Lavaurban 1828 jan. 11. Sok filozofiai munka szerzője, melyek közül felemlítendők: «Essai sur l'art dramatique»; «La Religion au dix-neuviéme siécle»; «La Raison»; «L'Analyso métaphysiquen; «Etudes esthétiques»; «De la Metaphysique considérée comme scienee» stb. stb. Irt költeményeket is: «Visiones d'amour»; «Les tendresse humaine», címü kötetekben.
a 3 spanyolországi baszk tartomány legnagyobbika, legdélibbje, de legnéptelenebbje. Határai É-on Viscaya és Guipuzcoa, a másik 2 baszk tartomány, K-en Navarra, D-en Logrono, Ny-on Burgos 3044.92 km2 nagysággal. A föld a cantabri parthegységnek az Ebro felső folyására eső déli felföldje. E tartomány É-i részét eme hegység K-i fővonala tölti be; a középső rész fensík, a D-i rész a felső Ebro völgyéhez tartozik. Folyóvízeivel a tartomány az Ebróhoz s pár kis mellékfolyójához, köztük a Zadortához és Nervionhoz tartozik. Az éghajlat enyhe és egészséges. A lakosság (1887) 92,893 volt (30 egy km2-re), melynek főleg mezőgazdasági termékekben van a keresete. Kövér tölgyes erdők födik a hegyek lejtőit, s a völgyek és síkságok gabonában, kenderben és kerti terményekben nagy fölösleget nyujtanak; főleg a Rioja alavesa fensíkon (az Ebro mentén) sok gyümölcsöt és bort termelnek. Az állatvilág főleg szarvasanarhát, juhot és kecskét szolgáltat. Az ipari tevékenység itt kisebb, mint a másik két baszk tartományban; de azért vas-, ólom és rézbányákat művelnek; azonkivül sóbányák és aszfaltvermek is nyujtanak kívitelt a már említett nyersterményeken kivül. A tartománynak jó országútja és vasuthálózata van. Három közigazgatási kerületre oszlik; fővárosa Vittoria.
Don Miguel Ricardo d', spanyol tábornok, szül. Vittóríában 1771-ben, megh. Barégesben 1843-ben. 1808-11-ig a franciák részén állott, azután az angolokhoz pártolt s Wellington hadsegéde lett. VII. Ferdinánd alatt szabadelvüsége miatt börtönbe került s csak Wellington közbenjárására szabadult ki. Részt vett az 1820-iki forradalomban, mely az 1812. alkotmány helyreállítására törekedett és a szevillai cortesben a kírályi hatalom felfüggesztésére szavazott. A restauráció után Angliába menekült. Mária Krisztina királyné visszahívta és 1834-ben az ország pairjévé tette. Különös, hogy A. ekkor megtagadva multját az 1812-iki alkotmány ellen foglalt állást.
(ejtsd: álávű), Á la vue, azaz szemmértékkel készült egy terepvázlat akkor, ha a felvételt csak igen egyszerü szerkezotű szögmérővel, v. anélkül csinálták s a vonalak hosszát lépésekkel v. a lógalopugrásaival mérték meg. L. Terepvázlat
(ejtsd: alérák) Nicolas d', francia operaszerző, szűl. Mouretben (Langnedoc) 1753 ápr. 10., megh. Párisban 1809. Csak szigoru apja ellenére hegedülgetett, majd Grétry biztatására a jogászpályával szakítva, tanulta a zenét. 38 év alatt 57 operát írt, többnyire kisebb igényü, de bájos, friss, sőt csillogó dallamokkal telt műveket; párját ritkító népszerüségük nem sokáig tartott.
(eszt.) oly hangulat (l. o.) mely az emberi Én csekélységének tudatából ered; az alázatos szép, ha a végtelenség és eszmény irányában nyilvánul, és akkor ugy a vallási és bölcselmi költészetnek egyik legvonzóbb tulajdonságát képezi; rut az alázatos, ha rabszolgalélek kifolyásaként nyílatkozik, a hatalmasokkal és a jogtalan bitorlással szemben, l. Bizánci.
(humilitas) a saját egyéniségének csekélybe vétele, elenyésztése másokkal szemben. A kereszténység erénnyé emelte s az evangélium boldognak hirdeti «az alázatost s lelki szegényt». Az életben azonban legtöbbször önző célokból alázatosak az emberek; az alázatos viselettel a hatalmasabbak, tekintélyesebbek kegyét keresik v. az ezek részéről fenyegető veszélyt akarják kikerülni. Az ilyen önző célból fakadó alázatosság inkább meghunyászkodás.
neve alatt Herodot a földmívelő szittyákat említi.
két jobboldali mellékfolyója a felső Rajnának Bádenben. Az egyik Waldshut kerületben van, Herzoghornon, a Feld-tó közelében ered, egy délre nyíló schwarzwaldi völgyön folyik keresztül s 68 km.-nyi futás után Albbrucknál, Hauenstein fölött torkoltik; a másik Karlsruhe kerületben van, É.-i Schwarzwaldban, württembergi területen ered, Ettlingennél eléri a felsőrajnai mély síkot és Knielingen alul ömlik a Rajnába.