Alba

1. kerület az itáliai Cuneo tartományban 134,873 lak.; 2. A., a rómaiaknál Alba Pompeja, főváros az ugyanily nevü kerületben, püspöki székhely, 170 m. magasan a Tanaro mellett a Curasca torkolatához közel, vasút mellett, (1881) 6947 lak. A város köralakban van épülve, szép akácfákkal körülvéve, van székesegyháza, mely Bramantea szerint 1496-ban épült, ferencrendi templma Perugino freskofestményeivel, ókori műemlékekkel telt szép érseki palotája, kereskedelme borral, gombával, barommal és kitünő sajttal (Robiole). 3. A., olasz falu s csatahely, Tagliacozzó közelében. (l. o.)

Alba

(lat.), kötelezvénynek szánt tiszta papiros, melyen már megvan az aláírás, de szöveg nines, hogy az A. birtokosa azt írhassa bele, ami neki tetszik. L. Fehér lap.

Alba

Ferdinand Alvarez de Toledo, A. hercege, spanyol hadvezér és államférfiu, szül. 1508-ban. a legelőkelőbb családok egyikéből. megh. 1582 jan. 12. Tizenhat éves korában lépett a hadseregbe. Harcolt Pavia mellett (1525), Magyarországon a törökök ellen, Tunisban és Algirban, a Provenceban, Kataloniában és Navarrában (1542); az 1546-47. schmalkaldeni háborut szintén fényesen fejezte be és János Frigyes szász választófejedelmet magyar huszárok segélyével Mühlberg mellett elfogta. Nem rajta mult, hogy V. Károly ellenfelét ki nem végeztette. 1552-ben nem birta ugyan Metz várát visszafoglalni, de mint Olaszország alkirálya szétverte az egyesült pápai és francia sereget (1555), megszállotta az egyházi államot és megadásra kötelezte IV. Pál pápát. Vitézség és fényes hadvezéri tehetség által annyira kitünt, hogy már 26 éves korában tábornok, 30 éves korában pedig a császári seregek fővezére lett. 1367-ben II. Fülöp őt a felkelt németalföldiek leverésével bízta meg, mely feladat teljesítésében vissza nem riadt semmiféle erőszaktól, szószegéstől sem kegyetlenségtől. Az általa fölállított rendkivüli hadi törvényszék egynehány hónap alatt, A. saját vallomása szerint, 18 ezer embert küldött vérpadra, köztük Egmont és Hoorn grófokat is. A menekültek (= Geusök) kisérletei, hogy hazájukat a spanyol iga alól felszabadítsák, eleintén meghiusultak és csak fokozták A. dühét, ki a védtelen országra rettenetes adóterheket rótt, minek eredménye az ország anyagi bukása volt. A. ekkor azt jelentette a királynak, hogy «mély csend uralkodik Németalföldön» Nemsokára azonban a szabadságharc kedvezőbb fordulatot vett és Orániai Vilmos győzedelmesen harcolt a pénzszükségben szenvedő spanyol seregek ellen, melyet a háboru, betegségek és az égalj sanyaruságai megtizedeltek. A. segédcsapatokat kért, de kérelmét a kírály megtagadta. Ekkor A. maga adta be lemondását, azt hozván fel kudarcának okául, hogy tulságosan szeliden járt el küldetésbben. II. Fülöp erre visszahívta és a szelidebb lelkü Don Luis de Requesens-et nevezte ki utódává. Visszatérése után egy ideig kegyvesztett volt. 1580-ban Fülöp király A -t Portugália meghódításával bízta meg, melyet szerencsésen el is foglalt, erőszakoskodása által azonban itt is oly gyülöletessé tette magát, hogy a kírály kénytelen volt őt visszahívni. A. termete nagy, magatartása büszke, tekintete sötét s visszataszíto, hangja érdes volt. Kegyetlenség és színlelés, pénzvágy és bigottság jellemezte e férfiut. Bátorságát azonban nem lehet kétségbe vonni, sőt olykorolykor még II. Fülöpnek is dacosan mert visszafelelni. Másokat szeretett a zsarnok uralom békóiba verni, de maga nem birt meghódolni.

Alba

Misemondó ing. Földig érő vászonöltöny, melyet misemondáskor közvetetlenül a reverenda fölé vesz a pap. Eredetet a legrégibb római jelmeztől származtatják. Jelvényileg Krisztus varratlan köntösét utánozza és azt a gűnyruhát, melybe szenvedésekor öltöztették. Szélei csipkével szoktak díszítve lenni és hajdan még a misemondó ruha tarka szövetéből is varrtak rá darabokat. Mivel régente a keresztelendőket is fehér ingbe öltöztettek, ama vasárnapnak neve, melyen azelőtt az ünnepies keresztelések történtek: Dominica m albis, fehér vasárnap (husvét utáni első vasárnap). A német császárok koronázási jelvényeihez is tartozott régente egy selyem A.; még ma is őriznek egyet a bécsi kincstárban.

[ÁBRA] Alba.

Álbáb

pseudochrysalis (állat), a tulátalakuló (hypermetabola) rovaroknál, a hólyaghozók (Vesicantia) családjába tartozó bogaraknál p. a kőrisbogárnál fordul elő. A kőrisbogár fejlődése alkalmával egyik álca alakja nyugvó bábbá, úgynevezett álbábbá alakul át, melyből azonban nem ivarérett állat, hanem ismét álca fejlődik s csak ebből keletkezik az igazi báb. L. Kőrisbogár.

Alba Bulgarica

(A. Graeca), Belgrádnak régibb elnevezése.

Alba Carolina

(A. Julia), Gyulafehérvárnak lat. elnevezése.

Albacete

1. tartomány déli Spanyolországban, a hajdani Murcia királyság nagyobb, ÉNy-i fele, 14,863,10 km2. kiterjedéssel, (1887) 229,492 lakossal. A Segura által öntözött vidék csak a Ny-i részen hegyes, ahol a Sierra de Alcaraz 1800 m.-ig emelkedik, különben nagyobbrészt fátlan, kevésbbé művelt fensík, a Mancha keleti folytatása. A madrid-valencia-alicante-cartagenai vasút keresztülvonul a tartományon. 2. A. tartomány fővárosa, 700 m. magasban, szabályosan épült, igen élénk és jómódu ciudad, terjedelmes síkságon, gabona-, bor és sáfránytermeléssel s (1887) 20,794 lakossal. Van főtörvényszéke, több temploma, két kórháza, egy institutoja, több népiskolája, végre cirkusza ökörviadalok számára. Az öntözésre és a vízár ellen oltalomra szolgál a Canal de Albacete.

Albach

Józset; szerzetesi néven Szaniszló Assisü szt. Ferenc-rendi szerzetes hitszónok, született Pozsonyban 1795 jan. 28., megh. 1853 nov. 12. Tanulmányai bevégezte után fiatal kora miatt orgonistának rendelték. Áldozó pappá szenteltetett 1818 márc. 9. Mocsonokon. Az 2840. pozsonyi országgyülésre József nádor meghivására ment egyházi szónokul. Ezután erejében megfogyván kismartoni magányában a tudományoknak élt; a természettudományok és kivált a füvészet volt kedvelt foglalkozása. Több e nemü műve, s azonfelül számos prédikációja maradt. A. nevét a vallásos irodalomban főként imádságai tartották fönn. Heilige Anklänge cimű a kotol. keresztények számára irt imádságai Gegő Elek és Sujánszky Antal fordításában magyarul is megjelentek s számos kiadást értek, a 7-ik kiadás 1876-ban jelent meg; le vannak fordítva franciára is. Predikációinak egy kötetét szintén lefordították magyarra.

Alba Julia

l. Gyulafehérvár.


Kezdőlap

˙