(ejtsd: albarazin),város Teruel spanyol kerületben Aragóniában. A Guadalaviar mellett s a Tajoforrása közelében fekszik; lakosainak száma (1887) 1953, kik többnyire posztószövéssel foglalkoznak. Az A.-i pamut (albarrazines) egyike a legismertebb félfinom pamutoknak Spanyolországban.
Diomedea L. (állat), a hosszuszárnyu madarak (Longipennes) rendjében a viharnnadarak (Procellariidae) családnak egyik neme. Erőteljes nagy madár; nyaka rövid, feje nagy, csőre fejénél hosszabb, erős, oldalt összenyomott, élesszegélyü, végén alágörbült; szárnyai rendkivül hosszuak, de keskenyek; uszólábai rövidek, erősek, háromujjuak; farka rövid. Eddig mintegy 10 faja ismeretes; valamennyi nagy, meglehetős esetlen, de azért rendkívül gyors és kitartó repülő. Főleg fejlábu lágytestüekkel táplálkoznak. Legnagyobb és legjobban ismert faj a közönséges A. (D. exulans L.), mely 1,1 m hosszu szárnyszélessége pedig 3-4,25 m.; evezőtollainak kivételével egészen fehér; fiatal korában sötétbarnán foltozott és ívesen sávozott; szemei sötétbarnák, csőre halvány rózsaszin, csúcsán sárga; lábai vörhenyes sárgás fehérek. Kitartó repülő s e tekintetben egyetlen madár sem tesz túl rajta. A hajókat több száz mértföldön követi. A Csendesés az Atlanti-óceán magános szigetein fészkel; rendesen egy tojást költ. Husa alig ehető.
Neve annak az osztrák hadi hajónak, mely 1885-86-ban Müldner C. A. vezérlete alatt a földet körülhajózta. V. ö. Benko Jarolim, Reise S. M. Schiffes Albatros nach Süd-Amerika, Capland etc. 1889. (L. Földrajzi Közl. 1889. 159 l.
Az EgyesültÁllamok megbizásából «Albatross» hajó Tauner Z. L. kapitány vezetése alatt 1883-85-ben az Atlanti oceán mélységét vizsgálta. A legnagyobb mélység 5497 métert tett (24° 35'. É. sz. és 65° 7' Ny. h.). 1887-ben pedig ugyanezen expedició a Csöndes oceánon végzett méréseket.
(latinosan Albategnius, teljes nevén: Mohammed ibn Dsabir ibn Sinân Abu Abdallah al Battani, a leghíresebb arab csillagász, szül. Battan mezopotámiai városban 850-ben, megh. 929-ben Bagdadból Rakkaba induló utazásán. A kalifa helytartója volt. Észleleteit részben Antióchiában, részben Araktában végezte, miért Mohammedes Aractensis néven is előfordul. A. a nappálya excentricitását pontosabban határozta meg, mint az előtte élők, az apogéum eltolódását fedezte fel és a bolygókra vonatkozó észlelései nyomán új csillagászati táblákat állított össze, melyek sokkal pontosabbak voltak, mint a görögöktől használt észlelési adatok. Az év hosszát pontosabban határozta meg s azt 365 nap, 5 óra, 46 perc és 24 másodperc hosszunak találta, ami még mindig 2 perc, 22 másodperccel marad el az igazi értéktől. Legfontosabb érdeme azonban a matematika terén keresendő; ő volt ugyanis az első, ki a szög mérésére a körhúr helyett a felezett húrt, vagy sinus-t használta. A. a csillagimádó szabeizmus híve volt. V. ö. Hvolzon a szabeizmusról Pétervárott 1856. megjelent kétkötetes művét.
tartomány a spanyol gyarmatot képező Filippi szigetek csoportjában, Luzon szigeten: területe 4592 km2, lakossága (1889) 253,150. A hasonló nevü főváros 13,115 lakossal 3 km.-nyire van az A. öböltől. A tőle északra levő A. tűzhányó vagy El Mayon meredeken emelkedik 2374 m. magasra és régebben rettenetes károkat okozott.
Emil Henrik Lajos, porosz tábornok, szül. 1824 ápr. 1., részt vett a dán háboruban; az 1870/71. háboruban pedig a hadügyminisztériumban működött. Nagy felelősséggel járó hivatalát 18 éven át tapintattal és részrehajlatlansággal viselte. 1886 óta lovassági tábornok. II. Vilmos császár a 7. hadtest parancsnokságát bízta rá 1888-ban.
(lat. a. m. fehérség). Valamely testtől visszavert fénymennyiségnek viszonya a ráeső fényhez. Zöllner szerint a fehér papir A.-ja 0,7, vagyis a fehér papir 70 százalékát veti vissza a reáesett fehér fénynek; ujon esett hó Albédója = 0,783, fehér homokkőnél = 0,237, nedves szántóföidnél = 0,079; Zöllner a Hold Albédoját = 0,1736-ra, Marsét = 0,2672-re, Jupiterét = 0,6238-ra, Saturnusét = 0,4981-re, Uranusét = 0,6406-ra, és Neptunét = 0,4618-ra (l. Zöllner: Photometrische Untersuchungen) teszi. Később Vogel H. C., a potsdami csillagvizsgáló intézet igazgatója különböző tárgyak A.-ját a spektrálfotőméterjével határozta meg. L. Spektrálfotométer.
(albedzeh), északi Kaukázus hegylakó cserkesz törzse.
Simon, ev. pap és tanár, szül. Brassóban 1593 márc. 26., megh. 1654 jul. 19. Apja Mark, rosenaui pap volt. Először szülővárosában, azután a wittenbergi egyetemen tanult. Már 22 éves korában, alighogy a főiskolából visszatért, megválasztották a brassai iskola rektorának. Ezt a fontos hivatalt azonban csak négy évig viselte, mert már 1619-ben Brassó városi pappá lett. Mint ilyen 35 éven keresztül működött. Munkái: 1. « De Iride, Halone, Virgis, Partheliis et Paraselinis». (Wittenberg, 1615.) 2. «Joh. A. Comenü Janua linguarum reserata aureau. (Coronae 1638 s később többször.) 3. «Literae de reformatione ecclesiae Coronensis». 4. (Lampenél Hist. Eccl. 693-696 1.) Erdély történetét is megirta 1590-től kezdve, de ez kéziratban maradt s később elkallódott. A. az iskolában ujra felélesztette a Honter-féle szabályzatot. Az előbb több hétig tartó vizsgálatokat az év végére tette s csak a tanítóknak engedte meg, hogy vizsgálhassanak, nem pedig mint addig szokásban volt a nagyobb gimnáziumi tanulóknak is. A nyilvános vitatkozásokat ujra behozta.