Ferenc József; báró, német államférfiu, szül. St.-Goarban 1748., megh. 1616 jan. 8. Mint a mainzi érseknek titkos referendáriusa megismerkedett II. Józseffel, ki őt különféle küldetésekre használta. 1792-ben mainzi udvari kancellárrá és miniszterré lett. Részt vett a rastadti kongresszusban. 1799-ben élére állt a mainzi népfölkelésnek. Dalberg frankfurti nagyherceg miniszterelnökké tette meg, s a szövetséges hatalmak (1813) őt bizták meg ez országnak ideiglenes kormányzásával. Osztrák szolgálatba lépve, a szövetségi gyülésbe követnek volt kiszemelve, midőn Dieburgban meghalt. (Allg. Deutsch. Biogr.
az Albegna folyónak latin elnevezése.
l. Albino.
(portugál szó: fehér néger, kakerlak, dondos, leukaethiopes) elnevezés alatt oly embert vagy állatot értünk, melynek köztakarója (bőre) illető rétegében a festőanyag hiányzik. Az A.-k gyengébb testalkatuak, bőrük, hajuk, szőrszálaik fehérek s minthogy a szem szivárványhártyájának, valamint a szemfenéknek festenye is hiányzik, a szivárványhártya a véredények szinét mutatja: rózsaszinü, mig a szembogár a szemfenék dús edényzete folytán sötétvörös. Az A.-k minden égaljban és minden emberfajnál előfordulnak, de legfeltünőbbek a négerek közt. Az állatok közt ismeretesek a fehérszőrü és vörösszemü egér, házi nyúl, kutya, egyes madárfajok stb. A veleszületett festenyhiány a bőrnek csak egyes körülirt helyeire szorítkozhatik, miáltal a bőr sajátságos tarkának látszik. E tarkaság legfeltünőbb a négereknél, ahol fekete (rendes festénytartalom) és fehér foltok (festenyhiány) egymással váltakoznak, amiért is szarkanéger (négre-pie) a nevük. Ily részleges festenyhiány mutatkozhatik a nemzőrészeken is, de észlelhető néha a hajas fejbőrön is oly módon, hogy a hajszálak egyes csoportja fehér. A teljes és részleges veleszületett festenyhiány (albinismus tótalis et partialis) oka nincs még teljesen kiderítve, de valószinü, hogy az idegek változott működése, azaz trofikus befolyás által jön létre; a szervezetre feltűnő káros hatása nincs. Az albinok teljesen egészséges szülőktől származhatnak, kiknél festenyhiányt nem észleltek, de az, hogy vajjon ily A.-k egymás közt házasodva albinokat nemzenek-e, eddig nem volt megállapítható. V. ö. Wilcken A. A., Albinos im Indischen Archipel. Petermann, Geogr. Mittheilungen, 1891. évf. A szerzett festenyhiányról l. Leukodermia és Vitiligo cikkeket.
Pedo, római eposzköltő, Ovidius barátja. Germanicus tetteit dicsőítő egy költeménye után Seneca stoikus sima stilusu regélőnek nevezi. Egy elegiát «Consolatio ad Liviam de morte Drusi» helytelenül tulajdonítanak neki.
Szent, vértanu, Rómában végeztetett ki 549-ben. Franciaországban számos helység és templom védőszentje. Ereklyéit 980-ban Kölnbe vitték. Emléknapja jun. 22.
Decimus Clodius, római császár előkelő,. de elszegényedett családból származott. Commodus megtette Britannia helytartójává, katonái pedig Kr. u. 193-ban Didius Julianussal szemben kikiáltották császárrá. Uralkodása csak négy évig tartott, mert már 197-ben Septimius Severus Lyon közelében legyőzte és megölette.
Bernát Siegfried, német bonctanár, szül. Frankfurtban az Odera mellett 1697 febr. 24., megh. 1770 szept. 9. Iskoláit Leydenben végezte. 1719. tanára, Rau betegsége alatt mint lector anatomiae et chirurgiae működött és honoris causa doktorrá, 1721-ben pedig rendes tanár lett. A bonctan körében kiváló érdemeket szerzett. Számos műve közül első sorban említendő: «Tabulae sceleti et musculorum corporis humani» (1747) s «Tabulae vasis chyliferi cum vena azyga, arteriis intercostalibus, aliisque vicinis partibus» (1757), Eustachius «Tabulae anatomicae»-jének átdolgozásával és kibővítésével a leiró bonctannak igen nagy szolgálatot tett. 1745 után csak az élettannal foglalkozott s annak alapját a test finomabb szerkezetében (mikroszkópos bonctanban) kereste. 1742-ben a hallei, 1752-ben a göttingai egyetemen kinálták meg tanári székkel, de továbbra is Leydenben maradt. Méltán tekinthetö kora egyik legkitünőbb buvárának a leiró bonctan körében.
régi, most már csak költőileg használt neve Nagy-Britanniának (Angol- és Skótországnak). A gael alb (magasság) és inn (ország, sziget) szavakból származtatják, tehat azt jelentené: Hegyes-sziget v. Felföld-sziget.
ónnal bevont ólom.