Angliában Cope által szerkesztett könyvnyomtató kézi sajtó, melyet mai napig is használnak.
l. Járásbiró.
aki erőszakkal (vi), ravaszsággal (fraude) v. alattomosan visszavételig (precario) csúszott be a birtokba.
(teljes neve: El-Usztâd Abul Reihân Mohammed Ben Ahmed Zein ed-Din el-Biruni), arab csillagász, Avicenna kortársa. A gaznevidek udvarában élt és 1039 körül halt meg. Sok időt töltött Indiában, hol a szanszkrit nyelvet elsajátította és az indiai filozofiával foglalkozott. Irt az indiai helyértékü számokról és sok geografiai helymeghatározást tett. Legfontosabb műve a «Canon al Masudi seu Tractatus geografico-astronomicus», azaz szultán Masud számára szerkesztett csillagászati, geografiai és históriai nagy munkája, melyből Abul-Feda is merített.
az Elbának latin elnevezése.
hegysor Svájcban, Zürich kantonban, a schwyzi Alpesek felől nyúlik ki a fensíkra. Legmagasabb csúcsa a Bürglenstutz 918 m., végső magas csúcsa északon az Utli (Uto) 873 m.; azon túl már csak egy dombsor képezi a folytatását (v. ö. Zürich). A hegysor legalacsonyabb hágóján, az Albispasson (793 m.) át haladt azelőtt az egész forgalom Zürichből Zugba és a Vierwaldstätti-tó felé; a zürich-luzerni vaspálya megnyitása óta már csak helyi jelentősége van. Az A. tövében nyugaton, Hausennél van Albisbrunn hidegvizgyógyintézet, amelyet 1839-ben állítottak a gräfenbergi gyógyintézet mintájára.
(olasz, ejtsd: -biszonyo), szükségből, kényszerűségből (váltó-üzleti kifejezés).
Tarka szinü lenv. selyemfonalakból a Genna mellett fekvő Albissola helységben készített csipkék. Albissolában a XVI. században hires majolikát is gyártottak.
vagy Elbisztán, város Ázsiai Törökországban, Haleb vilajetnak Maras szandzsákságában, Maras városától 60 km. északra, a Dsihan folyócska mellett, Anatoliának egyik legtermékenyebb síkságán. 8000 lakossal. Itt győzte le 1277-ben Bibar egyiptomi szultán a törököket és mongolokat.
(ásv.), nátriumföldpát a következő összetétellel: Na2Al2Si6O16. Tartalmaz rendesen még egy kevés káliumot is (1/2-2 1/2%) úgyszintén nagyon kevés kalciumot (legfelebb 1%-ot). Háromhajlásu rendszerbeli kristályokban legtöbbnyire fennőve terem gránit, gnájsz, diorit és más kristályos kőzetek üregeiben, hasadékaiban, de néha az emlitett kőzetek (különösen némely, diorit) elegyrésze gyanánt is előfordul. A cseh Érchegység, a Fichtelhegység, a Bajor erdő némely fillitjében számos köles-borsónagyságu albit-szemek vannak elhintve (albit-fillitek). Bennőve nagy ritkán találni, nevezetesen dolomitban (Savoya). Egyes kristályok is igen ritkák (Tirolban, Passeyr mellett Schneeberg pyrrhotinban), rendesen kettős vmég inkább többszörös ikrek. Az összenövési sík majdnem mindig a rövid átlós véglap amiért is ezt az iker-összenövést albit-törvény-nek mondják. A kristályok a röviden átlós véglap uralkodása folytán rendesen táblásak. De vannak a nagy átló. irányában erősen megnyultak is, melyeket az albittól meg szoktak különböztetni és periklin-nek nevezni. Élszögkülönbségek és az albitétől eltérő. ikerösszenövési módok is igazolják e megkülönböztetést. A periklin-iker összenövési sikja függőleges a kristalyövhöz; a rövid átlós véglap és a főtengely véglapja közötti él ferde állásu innen a név periclinin = köröskörül hajló). Az albit név a szint jelezi, mert legtöbbször fehér; de van vöröses, sárga, sőt zöld is. Szép albit-kristályok ismeretesek Tirolból (Schmirn mellett), a Zillerthalban (Hainzberg),a Szt-Gotthard-hegységben Morvaországban (Zöptau). Hazánkban Nadabulán (Gömörm.) szideriten, Guraron (Szebenm.) gránitban stb. Periklin: Tirol (Pfunders), Zillerthal, s a Salzburgi Alpok több helyén. Az A.-ot elsőnek Eggerts tanulmányozta 1819-ben, utána Rose G., akitől a megnevezés is való. A periklin-t Breithaupt írta le először. Szinonimák: Cleavelandit, tetartin.