(alpha), a görög ábécének első betüje, A, a; valamint a B, b vagyis béta a második, s innen az ábécének latin Alphabetasm elnevezése. Az A jelképesen kezdetet, s az utolsó görög betü, az vagyis omega véget jelent. Alfa és ómega szt. János evangéliomában az örökkévalót jelenti s a szentirás gyakran nevezi istent és Krisztust Alfa és Ómegának. Igy a Jelenések könyvében 1, 8. maga Krisztus így szól: «Én vagyok az Alfa és Ómega, a kezdet és a vég, ugymond az Ur isten, aki van, volt és eljövendő, a mindenható.» Ugyanigy Jelenések könyve 21, 6; 22, 13. A bibliai használatot követte a keresztények hasonló beszédmódja, mely általánossá lett s a szentatyáknál is gyakran előfordul. A régi keresztény műemlékeken, a katakombákban és egyebütt is nagyon gyakori az: A és W használata Krisztusra alkalmazva, mind a. m. XP(iotoz) AW, azaz Krisztus kezdet és vég. (L. Kraus, Real-Encyklop. A W.)
kulcs nélkül való, mesterséges lakat, a mely tengely körül rakott hornyolt gyürükből áll; e gyürük kivül betükkel vannak ellátva. A gyürük elé szintén hornyolt zárt tolnak, mire ezeket tetszés szerint megforgatják; erre a zár becsukódik s csak úgy nyitható ismét tel, ha a betük a birtokos által ismert rendben állanak, úgy hogy csipkés széleik a lakat széleihez illenek, melyet azután kényelmesen ki lehet emelni.
a skandináv költőknél Ódin istennek, mint az istenek ősapjának (ném. Allvater) a mellékneve.
v. halfafű (növ.) Egyiptomban a Leptochloa bipinnata Hochst. (Eragrostis cynosuroides Link), a Fekete-Nilus mentén termő pázsitfűnek a neve. Algériában és Tunisban az espartó füvet, a Stipa v. Macrochloa tenaissimát nevezik A.-nek vagy halfá-nak, sőt az angol hajószállítmányok Lygeum spartum (l. o.) pázsitfüve is A.
(régebben Alav. Alefanz. e közép felnémet szóból fanz a. m. kópé), csaló, szemfényvesztő; utóbb: csalás, bohóság, tréfaság; Alfanzerei annyi mint bolondság, hóbort, bolondos teketória.
Abu Nasr Mohammed ben Tarkhan Farab-ból, arab filozofus, ki a IX. század vége felé született, s mint matematikus, de főleg mint Aristoteles magyarázója s peripatetikus filozofus nagy hirnévre tett szert. Bagdadba ment, ahol az Abasszidák korában a tudományok virágzottak, később Aleppóban élt s Damaszkuszban halt meg 960-ban. Csak kevés műve maradt fenn, részben héber fordításokban. A logikában Aristotelest követi s kommentárjainak legfontosabbjai az Organonra vonatkozók. Metafizikájából emlitésre méltó isten létéről szóló bizonyítása, melyet Albertus Magnus és mások elfogadtak. A szükséges lény fogalmából indul ki s Kant «egyetlen bizonyítéka» is emlékeztet Alfarabira. A metafizika további folyamában az ujplatonikus emanáció fogalmát használja föl. A zenében is járatos volt, s mind az elméletben, mind zeneszerszámok készítésében fontos ujításokat hozott be. Csilagászattal is foglalkozott. A perspektíváról irt műve elveszett. Montuela (Histoire math. I. 405) több művét sorolja fel. Musices elementa. Encyclopaedia astronomiae. De uno et unitate. De puncto geometrico seu indivisibili. Comment. in Alacagestum: De perpetuo astrorum motu stb. Farabinak egyetlen nagy munkája sincs lefordítva európai nyelvre, innét magyarázhatók azok a nagy eltérések, amelyek reá vonatkozólag a filozofia történetíróinál találhatók.
Lagrono spanyol tartomány kerületi fővárosa az Alhama folyó s a Tudela-Bilbau vasut mellett (1878) 5675 lak.
l. Pszeudoleukémia.
(a test alsó-fele, része) alatt közönséges értelemben a testnek azt a részét értjük, amelyen az ember ül; azért ülepnek, farnak, seggnek is nevezik. Szorosan véve a végbél táját vehetni annak s a végbél (rectum) nyilását alfélnyilásnak (németül Aftermündung) v. végbélnyilásnak nevezik. Tudományos neve a hátulsó csipőtájék vagy fartájék (regio iliaca posterior. seu regio glutaea); míg a végbélnyilás közötti rész (szorosabban a végbél és a szeméremtest közti részlet) gátnak (perineum) neveztetik [a gáton ismét végbéltájat (régio analis) és a tulajdonképeni gátot (regio perinei propria) különböztetnek meg]. A fartájon a bőr alatt zsiros kötőszövet van, amely a fart gömbölydeddé teszi. A bőr alatt a farizmokat (nagy középső és kis farizom; musculus glutaeus maximus, medius és minimus) takaró pólya van s ez alatt az említett izmok és ismét ez alatt a medencét képző két csont (a csipő- és ülőcsont) terül el.
az argentánnak (újezüstnek) ötvözete 1-2 százalék tiszta ezüsttel.