1. város Spanyolországban, Granada tartománybán, regényes vidéken, a Sierra de A. tövében; híres meleg kénes forrásal vannak (36° C.). (1887) 7899 lakossal. A mórok korában a granadai királyoknak fontos vára és kincstára volt. 2. Fürdőhely Spanyolországban, Murcia tartományban, meleg kénes forrásokkal (46° C.); (1887) 7203 lakossal. 3. Fürdőhely Spanyolországban, Sarágossa tartományban, Ateka kerületben, aJ alon és a casut mellett, hévvizekkel, (1887) 1452 lakossal. 4. A. la Seca, város Spanyolország, Almeria (Granada) tartományban, a Sierra de Grados keleti lejtőjén, a Rio Almeria mellett, ásványforrással, (1887) 3891 lakossal.
Mohammed granadai király (1236-76) mellékneve; megalapítója az Alhamaridák dinasztiájának, mely 1492-ig uralkodott.
(arab, a. m. «a vörös» t. i. torony; l. a képmellékletet). Egykori mór királyi palota, Granadától 2 km.-re erdős hegy csucsán. Az arab építőművészetnek legremekebb európai műemléke. A XIII. században kezdette építeni Mohammed Ibn al Ahmar a Nassridák törzséből; a disztermeket csak a XV. században fejezték be. 1354ben keresztény kézre került, amikor aztán nagy részét szétdúlták, de megkimélt részei ma is eléggé tanuskodnak az arab kultura fejlett voltáról s az arab izlés finomságáról. Az A. lerombolt épületeit V. Károly renaissance palotával akarta pótolni, ez azonban befejezetlen maradt. Az A. palotájának arab része nagyjában két nyitott udvar körül esoportosul, mely udvaroknak vizmedencéi, szökőkutjai, oszlopcsarnokai, széles ereszü tetői vannak, hogy a bennök tartózkodóknak árnyékot, üdülést nyújtsanak. A külső falak egyszerüek;magasak, fölül fogazott élü párkánnyal, csak a négy főkapunál gazdagabb diszítéssel. Az Igazság kapujának elnevezett főbejáraton át a 40 méter hosszu, 12 méter széles mirtus-udvarba jutni (Patio de la Albérca), melynek közepén vizmedence, keskeny óldalain oszlopcsarnok van. A kapuval szemben nagy hatalmas toronyban van a quadrátikus «Követek terme» (Sala de los Embaxadores) gyönyörü stalaktit-kupolával. A mirtus-udvártól jobbra nyílik az összes épületek közt legjobban fentartott és építőművészetileg a legszebben megcsinált «oroszlánudvar» (Patio de los Leones), köröskörül oszlopcsarnokokkal s a középen 12 oroszlánon nyugvó alabastrom szökőkut-medencével. A sugár oszlopos, pompás polikróm diszítésü. tornác a két keskeny oldalon egy-egy kupolás pavillonná szélesedik, s. kisebb szökőkutaknak ad helyet. Az oroszlánudvarból jobbra nyilik áz «Abencerragok» terme, balra a «két testvér» terme, a bejárattal szemközt pédig az «itélőszék» terme (Sala del Tribunal), mind a három valóságos gyöngye az arab építészetnek és diszítőművészetnek. Az A. világos alaprajz-dispoziciójának művészi fölépítése a legkönnyebb és a legkedvesebb, ami csak épületben képzelhető. Csodálatosan harmonikus minden, de kicsiny; sehol azok az unalmas, hideg óriási termek, mint a többi európai királyi kastélyokban. A karcsu oszlopokat graciózus oszlopfők, csipkézett szélü archivoltok koronázzák, a termek mennyezetét a legszövevényesebb stalaktitos kupolák képezik, a sima falfelület egy-egy arabeszk szőnyeg, a padlózat márványmozaik. Mindezen végigömlik a végtelen gazdag, de minden ízében harmonikus polikróm diszítés, melynek az építőművészetben alig találhátó párja: Az A.-nak egyik része újabban le is égett, és a spanyol-kormány jelenleg az egészet restauráltatja.
[ÁBRA] Alhambra: Követek terme.
[ÁBRA] Alhambra: Itélőszék terme.
[ÁBRA] Az Alhambra «Oroszlán-udvar»-a
Igy nevezik azt a mór agyagedényt, melyet a XVI. században az Alhambra palotának egyik pincéjében több hasonló edénnyel együtt találtak és most Granadában őriznek. Az edény 136 cm. magas; formája egyszerü, alul tompa hegyben végződik nyaka nyolcszögü kehely széles lapos szárnyalaku fülei vannak. Az edénynek, még a füleknek fölszinét is sárgásfehér mázon aranysárga, világoskék s fehér fémfényü; csillogó diszítmények és írásos szalagok födik. A spanyol-mór agyagmüvességnek ez a legremekebb alkotása. A föliratok szerint a XIV. századból való.
[ÁBRA] Alhambra-váza.
alatt értendő a zenében előforduló hangzatoknak legmélyebb hangja; az A.-ot szigoruan meg kell különböztetni a törzshang-tól (l. o.). Alhangok jelenti a zenében az összhangzatos felhangsorozattal,-megfordított viszonyban lefelé terjedő hangsorozatot. Ez alhangok segítségével éppen ugy lehet a moll hangzatot megmagyarázni, mint a felhangok segélyével a dur hangzatot (l. Felhangok).
ugyanaz a jogviszony a haszonbérletnél, mint az albérlet (l. o.) a bérletnél.
vagyis teljes nevén: Abu Ali Mohammed Ben el-Hasan Ibn el Heitham el Basri, hires arab természettudós,. szül. Basra-ban. A kalifa meghivására Cahirába ment, hogy a Nilusnak a terméshez szükséges évenként megujuló áradásait folyamszabályozási munkálatokkal biztosítsa. Midőn ez nem sikerült, hogy a kalifa haragját kikerülje, őrültséget színlelt. A kalifa halála után elkobzott vagyonát visszakapta. Megh. Cahirában 1038. Főműve 1572-ben jelent meg latin fordításbán: «Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII» cím alatt. A. az optikai fejlődésben Ptolemaeus és Roger Bacon között foglal helyet. Világosan kimondja, hogy a fénysugár nem a szemből, hanem a tárgyakból indul ki és a szem csak felfogó eszközül szolgál. A tükrözés törvényeit tökéletesen ismeri és azokat sík-, gömb- és egyéb alaku tükrökre alkalmazza. Ismeretes az Alhazen-féle optikai probléma, mely szerint a tükörnek azt a pontját keressük, ahol a visszaverődés történik, ha a fénylő pont és a szem helye ismeretes. A fénytörés törvényét még nem ismerte, de már szól a gömbsüveg nagyító képességéről. A. műve e szerint kizárólag a geometriai optikára vonatkozik.
a. m. alkanna (l. o.)
v. henna-cserje (növ.) l. Lawsonia.
(növ., staminodium, parastemon, parastamen, álporzó, meddő hím), a virág mellékszerve, szálas részek a virágban; a hímekhez többé-kevésbbé hasonlítanak; a főkülönbség köztük az, hogy az álhímnek porzó-gömbje nincs, tehát virágport általában nem fejleszt. Az Á. ennek következtében majd jobban, majd kevésbbé elsatnyuló félben van, s az előbbi esetben staminodium-nak (hímsatnyulás, rudimentum staminis) nevezik; főleg az orchideák virágjában fordul elő.
[ÁBRA] A parnassia virágjának hosszmetszete.
Néha a porfejlesztő gömbök kivételével a hímekhez egészen hasonlók (Erodium, len), másszor inkább sziromnemüek (Aguilegia, Canna, sőt a teljes virágokban a hímek helyett keletkező szirmok is itt emlithetők), némely virágban a rendes hím és termő köre közt a rendes hímekkel váltakoznak (Erodium, len), maj d az egylakiak v. kétlakiak termő virágjában, mint visszafejlődésben levő részek, a rendes hímek nélkül vannak (békatntaj, kolokán). A Scrofularia virágjában az ötödik hím helyett pikkelyecske fejlődik, a Parnassia virágjában az öthímmel öt pikkelyszerü levélke váltakozik (l. ábrát). Ezek hosszu pillaszőröket viselnek, s a tetejökön levő gömböcske mézet választ ki.
[ÁBRA] A parassiának egy szirma az álképződménnyel.