(növ.), l. Repceindigó.
(lat.), a nyomtatásban és irásban uj bekezdés, uj sor; vagy egész mondat is valamely törvénycikk szakaszában.
(változatai: alirumna, alyrumna, alioruna, aliruna), így nevezi Jordanis (v. Jornandes) a Kr. u. VI. század közepe tájáról való, «De origine actibusque Getarum» címü munkájában (mely Cassiodorus, Marcellinus Comes és részben szóbeli hagyományok alapján a gótok történetét tárgyalja) azokat a varázslónőket, akiket Fllimer gót király népe kebeléből számüzött s akik erdei manókkal (Jordanis fauni ficarii-nak neveziőket) párosodtak és így a hunok nemzetének ősanyáivá lettek. Ipolyi Magyar Mythologiájában (71, 88, 106. 1.) ennek az adatnak, amely a gótok történetirójának és korának a felfogásánál egyebet alig jellemez, értékénél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít, s a későbbi hazai krónikák részben akár egyenes, akár kerülő uton magára Jordanisra visszavezethető, részben az övével rokon felfogásból származó adatait, így különösen a Hunor és Magor-ról (l. e szókat) meg a Dula alán fejedelem leányairól szóló, Kézainál feljegyzett mondát is e helytelen szempontból itéli meg és veti egybe az előbbivel. Egyfelől genuin hagyományt nyomoz ebben az adatban s messzemenő következteteseket von le belőle, másfelől pedig Grimm Jakab (Deutsche Myth. 2. kiad. 85, 375, 1153. l.) után indulva, mégis az eddai germán (tüzetesebben ó-skandináv) Ölrun és más -run végzetü neveket viselő germán istennőkben v. félistennőkben keresi az Aliorumnák rokonait.
viztartalmú nikkel magnézia szilikát ásvány; almazöld, amorf, hasonlít a gentithez v. nikkelgimnithez. Szilézia. (Frankenstein) a lelőhelye, Glock-tól való a megnevezése 1845. Alipés (gör.) = nem mocskos.
l. Alejptok.
l. Aliquot rész.
(lat.) a. m. «valami megragad»; rövidítése a közmondásnak: calumniare audacter stb.
azok a hangok, melyek egy hangforrás egész tömege aliquot részeinek rezgéséből keletkeznek. Valamely hangforrás ugyanis különböző magasságu hangokat adhat, aszerint amint rezgéskor csomók által több-kevesebb részre oszlik; ha ezek a részek az egész tömegnek aliquot részei, a keletkező hangok aliquot hangok. Egy mindkét végén megerősitett húr p. rezeghet egész terjedelmében csomó nélkül, de rezeghet egy, két, három s i. t. csomóval; akkor két, három, négy s i. t. egyenlő részre oszlik. Az ezen rezgési alakoknak megfelelő aliquot hangok rezgési számai úgy aránylanak egymáshoz, mint 2: 3: 4 ... s i. t. Ha a húrnak legmélyebb hangja p. C, akkor a magasság szerint egymásra következő aliquot hangok sorozata: c, g, c', e', g', (7), c", d", e", (11), g", (13) ... s i. t., ahol a számokkal jelölt helyekre oly hangok jönnek, melyek a hanglejtőbe nem illenek.
valamely mennyiségnek, mint egésznek, oly része, hogy az egésznek eme részhez való aránya egész számmal kifejezhető. Az egész az A.-nek többese, az A. az egésznek osztója. P. 8-nak A.-ei 1, 2, 4 és 8. Ha az egésznek a részhez való aránya nem fejezhető ki egész számmal, akkor a rész neve aliquante (aliquant rész). P. 3, 5, 6, 7 mindannyian a 8-nak aliquante-i.
E hangszer, melyet Blüthner lipcsei zongoragyáros talált föl, az egyes hangok számára dupla hurozattal van ellátva. A második, magasabban fekvő hurozat, melyet a kalapácsok nem érintenek, egy tiszta nyolcaddal magasabbra van hangolva, s csakis a hang erősbítésére szolgál.