vagy színlelt jogügyletek. A jogilag kötelező akaratnyilvánításnak kelléke az hogy a nyilvánító valódi akaratával megegyezzék. Az oly jogügylet, melynél a feleknek valódi s nyilvánított akarata szándékolt ellenkezésben állanak, Á. s ezeknek megitélésénél nem a nyilvánított, hanem a valódi akarat az irányadó. Ilyenkor megtörténhetik, hogy a) a felek között más jogügylet jő létre, vétel helyett p. ajándékozás ha a vételi szerződésbe burkolt valódi akarat ajándékozásra irányult; b) jogügylet egyáltalán létre nem jő ami akkor az eset, ha a színlelt jogügylet által jogügylet létezése nem céloztatott, p. színlelt házasság (simulátae nuptiae nullius momentisunt) v. a jogügylet anyagi v. formai szempontból érvénytelen p. gyakori eset a hitelezők kljátszása végett való színleges vagyonátruházás, melyet, ami szinte megfoghatatlannak látszik, a gyakorlati életben nem ritkán csak a hitelezőkkel szemben tekintenek érvénytelennek, összetévesztvén ezáltal a bár a hitelezők kljátszása végett eszközölt, de a felek valódi akaratának megfelelő és a hasonló célból, de csak színleg eszközölt vagyonátruházást.
A vagyonszerző csak az előbbi esetben nyer természetesen csak a vagyonátruházóval szemben jogot a vagyonra, mig a második esetben jogot a vagyonátruházóval szemben sem szerezhetett, éppen azért, mert az átruházás nem komoly, nem a felek valódi akaratának megfelelő, hanem csak színleges volt; c) a nyilvánított akaratnak megfelelő jogügylet jő ugyan létre, de más személyek között, aminek akkor van helye, midőn a jogügyletet más személyek kötik a:jogügyletbe lépni akaró valódi személyek elhallgatásával. Ez esetben a jogügylet ezek között jő létre, s nem azok között, akik felek gyanánt:csak szerepelnek. Az uzsorának szinlelt ügyletbe való burkolása uzsoratörvényünk szerint (1383: XXV. törvénycikk 2. §) az uzsorának minősített (sulyosabban büntetett) esetét képezi.
(növ.); amphigastrium, hasi levél) sok májmoha; különösen a Jungermannia-félék szárának alszinén levő apró pikkelynemü lev élkék, melyek a felszín többi levelénél apróbbak, do tőlök még alakjokra nézve is különböznek.
l. Aljak.
(Alcidae, állat) a farlábu (Pygopodes) uszómadarak rendjének egyik családja. Testök hengeres, oldalt összenyomott csőrük többnyire kisebb, mint a fejök: nyakuk rövid; apró evezőtollakkal ellátott szárnyaik kicsinyek, kardszerüen hajlottak; farkuk rövid, tompa; uszólábaik háromujjuak és hátulállók, azért állásuk a szárazon egyenes. Kitünő uszók, halakból és más tengeri állatokból élnek. Az északi tengerek lakói, hol roppant nagy mennyiségben költéskor az u. n. madárhegyeket képezik; midőn a vizet elhagyva együtt sziklákon, szirteken fészkelnek. A jérce csak egy tojást rak, melyet a hímmel közösen ápolnak. Fészeklakók. Hasznuk nagy. Tojásaik és a fiatal madár husa az északi lakóknak egyik jó eledelét képezik, az öreg madár husa azonban zsíros éa nehezen emészthető; ezenkívül még tollait is használják.
Huszonnyolc faj ismeretes, melyek 5 nembe tartoznak. 1. Aka L. nem, melynek csőre haránt barázdás és orrlyukai tollazottak, p. az óriási alka (A. impennis L.) v. északi pinguin, e század elején még Izland szigetén és Grönland körül közönséges volt, az utolsó példányt 1844-ben ejtették el, alkalmasint kihalt; 90 cm. nagy, háta és nyaka fekete, hasa fehér. Tojása 12-13 cm. hosszu, szürkésfehér, barna foltos volt (Blasius, «zur Geschichte von A. impennis», Journal für Ornithologie, 1884). A tord alka (A. torda L.) 45 cm., háta és nyaka feketebarna, hasa fehér, északon egészen a 72. szélességi fokig található. 2. Mormon Illig nem, csöre oldalt erősen összenyomott, barázdált; orrlyukai csupaszok, p. a papagájcsőrü Mormon (M. Arctica Illig) 31 cm., háta fekete, hasa fehér, csőre és lábai vörösek. Az Atlanti-óceán középső és északi részében él, Helgoland szigetén igen közönséges. 3. Uria Läth nemet a barázda nélkül való hosszu csőr és tollas és hosszu orrlyukak jellemzik, p. U. lomoia Brün. északon igen közönséges. 4. Phaleris Tem. nemnek csőre hasonló, csakhogy orrlyukai csupaszok p. Ph psittacula Pall., Kamcsatkán. 5. Mergillus Vieill. csőre barázda nélküli, tollas orrlyukai kerekdedek, p. M. alle Vieill. Skandinávia körül közönséges.
v. Alcahest. Paracelsus egy képzelt «általános föloldészer és gyógyszer» megjelölésére használta; a szó átment az alkémia nyelvébe és Van Helmont is használta. Glauber alkahest a. m. Glaubersó. Respour-alkahest cinkoxid és hamu keveréke.
(lat. Alcaeus), jelentékeny görög lantos költő, ki 600 körül K. e. élt. Leszboszi születésü volt, miként Sapphó, s mint nemesi család sarja az arisztokrata-párt uralmáért küzdött Mytilénében. Pittakosnak az uralomra való jutásakor önként odahagyta Leszboszt, hova később csak Pittakosnak engedelmével tért vissza. Harci, szerelmi és bordalait, melyeket aiol nyelvjárásban a tőle elnevezett alkaiosi metrumban költött, ügyes technika és szenvedélyes, mély érzelem jellemzik. Horatiusnak egyik mintaképe volt. A kevés töredék össze van gyüjtve Bergk «Poetae Lyrici Graeci» c. művének II. köt.-ben (Lipcse 1882, 4. kiad.). V. ö. Némethy G. Horatius és Alcaeus, (Egyet. Philologiai közl. 1884. évf.).
Alkaios leszboszi költőről nevezett görög versmérték, mely a logaédi versek közé tartozik. A.-sor többféle van: egyik a közönséges 12 tagu A.-sor néven rendesen ezt értik -, másik a kisebb alkaiosi (tiztagu, máskép pindarosi daktilus); továbbá a nagyobb A. mérték; mely két glikoni versből és egy trochaikus záradékból áll:
ezt Alkaios szakozatlanul alkalmazta, kivüle alig használták; s végül A.-jambusnak nevezik az A szak 3-ik sorául szolgáló ötödfeles jambust is. Az A, versszak négysoru lirai strófa, 2 első sora, az alap (12 tagu) A,-sor, a 3 sor ötödfeles jambus, a 4-ik kisebb A. Az egész szak képe:
Példa: Más néppel ontott bajnoki vért hazánk
Szerzője Árpád a Duna partjain
Óh, más magyarral verte vissza
Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát!
Berzsenyi
A szak kompoziciója művészi. A mi ritmikai mozgás a szak első felében egy-egy sor keretén belül történik kicsiben, ugyanaz fejlődik ki nagyobb arányban az utószak két sorában: az aprózás az utórészre van öszpontosítva. Az emelkedő ritmus rrélye e következetes aprózással fokozva igen hathatossá teszi e formát, úgy hogy az antik lirai strófák közt ebben van a legtöbb erő és fenség s az óda stiljéhez legjobban illik. Az A.-versszak ezért világirodalmi körutat is tett; kedvelte a római aranykori költészet (Horatius), továbbá a német költészet klasszikai iránya s a mi klasszikai iskolánk (Berzsenyi), Költőink abban az alakban írták, a mint Horatius megállapította, a képletben megjelölt metszetekkel és a közös szótagu lábakban spondeusokkal.
(növ.), l. Álfüzér.
lúg, így is hivják az alkali fémek oxidjait és hidroxidjait (tulajdonképeni alkáliák); a szó tágabb értelmében az A. földfémek oxidjaira s hidroxidjaira is használatos (földes alkáliák). Az A. szó arab eredetü; az arabok a hamu kilugzása utján kapott anyagot, mely főképen kálium és nátriumkarbonátból áll, nevezték így. Az A.-ra jellemzőnek mondották azt, hogy savakat teliteni képes, miközben pezsgés is észlelhető. Duhamel és Markgraf (1738-ban) különböztettek meg elősör növényz es ásványi A.-t (kálium és nátriumarbonát), későbben ezeket egyűtt nem illó (fix) -nak nevezték, ellentétben az illó A.-val, az amoniumkarbonáttal. Black (1755) állapította meg a karbonátok és hidroxidok között levő különbséget (amelyeket addig összecseréltek), előbbieket nem maró, utóbbiakat maró A.-áknak nevezve Duhamed pedig, a tulajdonképeni A.-ákra és földes A,-ákra való felosztást állapította meg. Az A.-ákat egyszerü testeknek tartották addig, de már Lavoisier vizsgálatai alapján úgy gyanította, hogy ezek összetettek, Davy pedig (1807) elektromos árammal elbontva őket, s ezzel összetett voltukat teljesen bebizonyította. (V. ö, Bázisok, Oxidok, Hidroxidok.).
az a csoportja a fémeknek, amelyeknek hidroxidjai és karbonátjai vízben oldhatók és lúgos kémhatásuak. E csoportba a lithium, nátrium, kálirm, rubidium és césium tartoznak; legközönségesebb közöttük a nátrium, ezért e csoportot a nátriumcsoport fémeinek is hívják. Közönséges hőmérséken lágyak, kis fajsúlyuak és szép fémfényüek; a levegőn gyorsan oxidálódnak, amiért is csak levegőtől elzárva tarthatók el (rendesen petróleum alatt). A vízre erélyesen hatnak; az illető fém hidroxidja és szabad hidrogén keletkezik. Vegyületeikben mindig mint I. vegyértékü gyökök szerepelnek; az összes fémek között a legpozitivabbak. A következő táblázatban kémiai jelük, atomsúlyuk, fajsúlyuk s olvadási pontjuk van közölve.
|
Kém.jel |
atomsúly |
fajsúly |
olv. pont |
|
Li |
7,01 |
0,59 |
180 °C. |
|
Na |
22,99 |
0,97 |
95,6 °C |
|
K |
39,04 |
0,87 |
62,5 °C |
|
Rb |
85,2 |
1,52 |
38,5 °C |
Az egyvegyértékü ammoniumgyök (H4N) vegyületei nagyon hasonlók az A. analog vegyületeihez, úgy hogy a kémiában az ammoniumot az A.-kel kapcsolatosan szokták említeni.