antik versmérték, negyedfeles daktilus:
Feltalálója állítolag Archilochos volt, de főleg Alkmán képezte ki. Az antik költészetekben is nagyon gyéren fordul elő. Alkmáni verspár (distichon Alcmanium), a hexameterből és a négyes daktilusból álló párvers, melyet szintén Archilochos talált fel, sokkal gyakoribb nálunk is használta néhány költő, p. Üstökös eldődid szép tettiket áldom ezekben S ritka dicsőségeknek örűlök (Virág). L. Archilochosi versmérték.
(Alkmaar), város Németalföldön Észak-Holland tartományban az észak-hollandi csatorna mellett, vasúti állomás, 37 km: Amsterdamtól É-ra. Kiszárított mocsarak között van és a németalföldi tisztaságnak mintaképe. Megtekintésre méltó épületei a Laurentius-templom és a városháza. (1882) 15,500 lakosa jelentékeny kereskedést űz kitünő sajttal, szarvasmarhával és gabonával. Alkmartól nyugatra 4 kmnyire volt Egmont ősi várkastélya, amelyet a spanyolok elpusztítottak.
(lat. Alcumena), Élektryón leánya, Amphitryón neje. Zeus beléje szeretvén férje alakjában nemzette vele Héraklést. Vajudásat Héra 7 napig azzal nyujtotta ki, hogy Eileithyiát távol tartotta tőle. Iphiklést, Héraklésnek ikertestvérét azonban Amphitryón nemzette. A.-t halála után Zeus Hermés által a boldogok szigetére vitette s Rhadamanthysnak adta nőül. Az athénei Kynosargésban A.-nak oltára volt. Aischylos és Euripidés tragédiák hősnőjévé tették.
(növ.), Thysselinum Hoffm. ernyős neve Hazslinszkynál.
l. Borszesz.
keletkeznek, ha az alkoholok hidroxid csoportjainak a hidrogénjét fémekkel pótoljuk. Legjobban ismeretes a kálium- és nátriumétil-alkoholát (C2H5.OK és C2H6.O.Na). E vegyületeket úgy készítik, hogy vízmentes alkoholban káliumot illetőleg nátriumot oldanak fel; az oldatot bepárologtatván, a maradékot 150°-ot meg nem haladó hőmérséken megszárítják. Más alkoholokból szintén így készülnek az A.
az alkoholmérgezésnek krónikus alakja, mely leginkább középkoru és rossz életviszonyok közt élő embereknél, a szeszes italok túlságos és folytonos élvezete következtében jő létre. Az A. nem hagyja épen az organizmusnak egyetlen részét sem; kezdődik a gyomor és belek hurutjával, mely jellemző reggeli hányással jár; majd a máj zsirosodik el, véredénytágulatok (rezes orr), az agybeli edények elmeszesedése következik be mely utóbbi gyakran gutaütéshez is vezet. Később a szív is elzsirosodik, jellemzö színvakság (a vörös és zöld szín iránt), gyöngeelméjüség jelentkezik; időnkint sajátságos heveny- és agybántalom, u. n. delirium tremens (reszkető őrjöngés) következik be (különösen a szeszes italok hirtelen való elvonásakor); ez állapotban a betegnek jellemző hallucinációi vannak: folytonosan bogarak, egerek s más apró állatok háborgatják képzeletben. A beteg izomzata mind kevesebb munkabíró lesz, az izmaiban (mint a test egyéb részein is) lerakodó zsír következtében; végül vérkeringési zavarok és vizesvérüség folytán általános kimerülés közben bekövetkezik a halál. Az A. gyógyítása a legnehezebb feladatok egyike; alkoholelvonásban áll az; legtöbb siker érhető el a betegek elkülönítése által (iszákosok azilumaiban), ahol az alkoholos italok lassu elvonása kivihető. Egyéb kúrák (sztrichninnel, elundorító szerekkel) nem is megbizhatók, nem is veszélytelenek, kivált ha a sokat hirdetett titkos szerek azok. V. ö. Usher J. E., Alcoholism and its treatment (London 1892).
Elmekórtani szempontból:
A szeszes italokkal való rendszeres visszaélés és ismételt mérgezések folytán elmezavart állapotok is fejlődnek ki. Egyik ilyen elmekóros állapot az u. n. delirium tremens, mely nagy ivási excesszusok folytán rohamosan támad s lényegében nagy izgalomban nyugtalanságban, álmatlanságban, kábult öntudatban, általános remegésben és a látás s hallás tömeges káprázataiban és az azokkal járó szorongásban áll. Különösen az utóbbiakból kifolyólag nem ritkán öngyilkosok lesznek a betegek. Az A.-nak ez a válfaja, ha más bajjal nem komplikálódik, egy hét alatt lefolyik és gyógyulással végződik. De előfordul, hogy a nagyobbfoku szeszmérgezés teljes öntudatlanságban nyilvánul és pedig vagy általános rángásokkal, mint a tiszta nehézkóros roham, v. pedig rögtön kitörő nagyfoku dühöngés formájában. Eme vak és önkivületes dühöngés alatt a betegek a legnagyobb mértékben veszélyesek. Az ilyen rohamot teljes emlékezéshiány jellemzi. Az A. idült formája lassan, éveken át és hosszu ideig észrevétlenül fejlődik. Sűrün ismétlődő nagyobbfoku ingerlékenység, a jellem elváltozása, a munkaképesség megcsappanása, gyakori főfájások, rossz emésztés jelzik bekezdését. A betegek hova-tovább házsártosabbak, munkakerülők, eröszakosak lesznek, üldözésről panaszkodnak. Még később határozott téveszmék is jelentkeznek, különösen pedig hitvesi hűtlenségi deliriumok, melyek leggyakrabban izlési és hallási káprázatok fölléptével erős rendszerré fűződnek. Más esetekben az idült szeszmérgezés-fokozatos elbutulással és lassan terjedő hűdésekkel járó elmezavarra vezet. Az A. idült formái gyógyulhatnak ugyan de az esetek legnagyobb számában a visszaesés el nem marad, mert az alkoholisták újból isznak. Teljes gyógyulásra csak akkor van kilátás, ha a betegeket éveken át szigoruan távoltartják az ivástól, ami csakis intézetékben vihető keresztül. Ilyen célra Amerikában külön intézetek (drinkers asylum) szolgálnak.
Az A. nemcsak testileg, de erkölcsileg és szellemileg is megrontja a népet és egyik legnagyobb veszélyét képezi a társadalomnak és államnak. Ezt bizonyítja a statisztika, melynek adatai kétségbevonhatatlanul mutatják, mennyi része van az A.-nak a halandóságban, az elmebetegségben és a bűnügyben és e tekintetben vészes hatása még az ivadékokban is érezhetővé válik. Igy p. Angliában 50-60,000-re rug azoknak a száma, kik évenkint az A. következtében elhalnak, mihez még közvetve jelentékeny gyermekhalandóság is járul. Iszákosság folytán betegnek számitható 336,000. Kórházakban, tébolydákban, dologházakban, vakok intézetében van körülbelül 189,000 áldozata az iszákosságnak. A bűnesetek nyolctizedét az A: ra vezetik vissza. A kiadás szeszes italokra 1300 millió forintnál több, körülbelül kétszer annyi, mint az államadósság évi terhe és ugyancsak kétszer annyi mint az egyesült királyságban fizetett évi haszonbér. Az alkoholizmus egyik fő okát a nép rossz élelmezésében kell keresni. Mint Liebig mondja, az a kivételek közé tartozik, ha jól táplált ember iszákos lesz.
Ha az élelmezés hiányos, akkor számtalan esetben az emésztő szervek tevékenysége nem eléggé izgattatik és azért szükséges oly anyagok fölvétele, melyek e tévékenységet előidézik. Ez akkor is szükséges, ha a táplálék nem nyujt teljes kárpótlást a végzett munkánál beálló erőfogyasztásért: Különösen a burgonya tartozik amaz élelmi szerek közé, melyek erős italok igénybevételét követelik. Az A. nagy veszélyeit felismervén, a legtöbb állam védekezik a szeszes italok forgalomba hozatalára és az iszákosságra vonatkozó törvények által. Az iszákosság ellen hozott törvények között különös figyelmet érdemel az 1873-iki francia törvény. Amerikában több állam teljesen megtiltotta a szeszes italok forgalomba hozatalát, mások elfogadták a «Local option» rendszerét, mely szerint a polgárok jogában áll többségi határozattal a szeszes italokkal való kereskedést megtiltani.
Nálunk e tekintetben csak gyenge kezdeményezésről szólhatni, még pedig az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló 1883. XXV., valamint az italmérési jövedékről szóló 1885. XXXV. törvényekben. Legtöbbet várhatni a nép élelmezési és műveltségi viszonya javításától, mérsékletességi ügyletektől, az égetett szeszes italokra vetett adó fölemelésétől stb. Nagy hírre tett szert a Svédországban alkalmazott úgynevezett «Gothenburgi rendszer». Nagy lévén Gothenburgban az alkoholizmus, 1865. egy társulat alakult, mely a pálinkaméréseket magához vonta és azokat nem nyerészkedésre, hanem az erkölcsök javítására alapította. A társaság olvasó- és üdítőhelyiségeket tart, ahol szeszes italok nem adatnak, a pálinkamérések korán bezáratnak, ünnep és vasárnapokon csak az ugynevezett appetitoriumot szabad adni stb. Észak-Amerikában és Angliában a társadalom különösen mértékletességi és a szeszes italoktól való teljes tartózkodást hirdető egyletek utján küzd az alkoholizmus ellen. Amerikában keletkeztek egyuttal az első menhelyek iszákosok számára.
Statisztika.
Az alkoholfogyasztásnak pontos statisztikai feltüntetése különösen azzal a nehézséggel jár, hogy a különböző italok szeszes tartalma különböző és hogy a fogyasztott pálinkának szesztartalma is különböző. Azért tartózkodunk nemzetközi összehasonlításoktól. Hazánkban Keleti a szeszes italok fogyasztására nézve következő adatokat állapította meg: borfogyasztás 2.477,000 hl., sörfogyasztás 450,000 hl., pálinkafogyasztás 2.187,000 hektoliter.
fontos csoportja a szénvegyületeknek; pozitiv szénhidrogéngyöknek, hidroxiddal való vegyülékeinek tekinthetők; ha Rn n vegyértékü pozitiv szénhidrogén-gyököt jelöl, akkor az A. általános képlete: Rn (OH) n. Az A.-ban ahány hidroxil van, azt annyi vegyértékünek mondjuk. Megkülönböztetünk továbbá első-, másod és harmadrendü A: at, aszerint, amint bennök az 1 vegyértékü CH2OH gyök, v. a 2. vegyértékü CH.OH, avagy a 3. vegyértékü: COH gyök foglaltatik. Az I.-rendü A.-ra jellemző, hogy az oxidációkor előbb aldehidekké. azután savakká lesznek, a II.-rendü A.-ból ketonok v. acetonok keletkeznek, mig a III.-rendü A. az oxidációkor egyszerübb vegyületekre bomlanak.
Az 1. vegyértékü v. tulajdonképeni A. homológ sorozatokat képeznek ezek közül a legfontosabbak a következők:
|
Metil-alkohol v. fa-szesz |
CH3OH |
|
Etil v. borszesz |
C2H5OH |
|
Propil (2 izomerja van) |
C3H7OH |
|
Butil (4 izomerja van) |
C4H9OH |
|
Amul (8 izomerja van) |
C5H11OH |
|
Cetil |
C16H33OH |
|
Ceril |
C27H55OH |
|
Melissil |
C30H61OH |
E sorozat első tagjai fizikai sajátságaira nézve a közönséges borszeszhez hasonlítanak; a középső tagok olajszerü sűrü folyadékok, melyeknek sem szaguk, sem ízük nincsen, a sorozat utolsó tagjai közönséges hőmérséken szilárdak.
A 2. vegyértékü alkoholokat glikoloknak is nevezik; közömbös hatásu sűrü édeskés ízü folyadékok; legösmertebb közöttük az etilenglikol C2H4.(OH)2. Általában a hidroxil gyökök szaporodásával az alkoholok sajátságaikra nézve mindinkább a cukrokhoz közelednek.
A 3. vegyértékü A. v. glicerinek sürü, nagyon édes folyadékok; a legösmertebb a glicerin C3H5(OH)8. A 4., 5. és 6. vegyértéküek édesízű kristálykákat alkotnak, és sokban hasonlitanak a cukrokhoz. Ilyenek az eritrit (4.), quercit (5.) és a mannit (6. vegyértékü).
Az aromás vegyületek között is vannak alkoholok, és pedig az olyan benzol származékot tekintik annak, amelynek oldalláncában az alkohol-csoport előfordul. llyen például a benzilakohol C6H5.CH2OH.
borszeszmérő, oly areometer, mely tapasztalati osztályzattal van ellátva, úgy hogy a borszesz alkoholtartalmát súlyv. térfogatszázalékokban közvetlenül mutatja. Mivel a borszesz sűrüsége különböző hőmérséken lényegesen más-más, ezért v. megszabott hőmérséki fokon kell a készülékekkel dolgozni, v. a borszesz hőmérsékét tekintetbe véve, megfelelő táblázatokkal, a javító szám értékét megállapítani. Az alkoholtartalmat v. súlyv. térfogat-százalékokban szokás kifejezni. A súlyszázálék azt jelenti, hogy hány súlyrész alkohol van a folyadék 100 súlyrészében, a térfogat-százalék pedig, hogy hány térfogat tiszta alkohol van a folyadék 100 térfogatában. A közéletben minálunk ugyszólván mindig térfogat %-okban szokás az alkohol-tartalmat kifejezni. Az olyan folyadékok, amelyek vizen és alkoholon kívül más anyagot is tartalmaznak, minők a bor, a sör, a likőrök, ezeknek alkoholtartalmát közvetlenül az A.-rel nem határozhatják meg. Az ilyen folyadékokból lemért térfogatot gondos hűtés mellett a kétharmadáig ledesztillálják és a desztillátumot az eredeti térfogatra felhigítják; ennek a folyadéknak az alkohol-tartalmát határozzák azután a szokásos módon. Salleron szerkesztett ilyenféle desztilláló készüléket. Olyan készülékek is vannak a bor v. sör szesztartalmának a meghatározására, amelyek azon alapulnak, hogy a különféle szesztartalmu folyadékok forráspontja más-más. (Ebullioskop, Ebulliometer.)
vagy szürkület az az időtáj estefelé, mikor a lemenő nap már nyugvófélben van, s a már sötétedni kezdő légkört bizonyos derengő világossággal tölti el. Ez az alkonypir, mely ugy keletkezik, hogy a napsugarak csak a felső légrétegeket érik s egy részöket ezek megtörik és szétszórják.