l. Monárkia.
Igy nevezik a magyar reformátusok az 1881-1882. évben tartott debreceni zsinatot, minthogy ez az egyes vidékenként kifejlődött különféle szabályzatok helyébe s illetőleg fölébe általánosan kötelező törvényeket emelt s igy mintegy megalkotta az egyház egyetemes szervezetét. A lutheránnsoknak ilyen alkotmányozó zsinata. a budapesti 1891-1892. évi zsinatuk volt.
alatt vm. állam alkotmányjogának irodalmilag megörökített fejlődését értjük, míg alkotmánytörténet csupán magát az alkotmányjogi tények logikai egymásutánját jelenti. Az A. «egyetemes»-sé válik, ha mindamaz államok alkotmányjogának fejlődését irja le, amelyek az emberiség történelmében, vagyis a világtörténelemben szerepelnek. Az angol alkotmánytörténetnek nagy irodalma van (Hallam, lord Brougham, Creasy, May, Subbs, Bisset, Bagehot, Gneist, Dicey stb.); szintígy a franciának (Guizot, Thierry, Thureau-Dorgin stb.), valamint a németnek is (Waitz stb.). Magyarország alkotmánytörténelmet eddigelé csak két jeles munka tárgyalja magyar nyelven, a Ladányi-é, amely azonban csak 1715-ig terjed és Hajnik Imréé, amelyből csak még a Szt. István korát felölelő I. kötet jelent meg. Német nyelven Krajner hazánkfia irt egy egészen polemikus munkát: «Ungarns Staatsverfassung bis zum Jahre 1382», amely azonban éppen nem áll a tudomány színvonalán.
v. az által következik be, hogy a fennálló alkotmányt vm. forradalom v. államcsiny tényleg megszünteti és helyette az, ki a forradalom v. az államcsiny folytán a legfőbb hatalmat egészen a kezébe kapja, tekintet nélkül a tényleg letiport alkotmányra, egészen új alkotmányt léptet életbe (így járt el a 18. Brumaire után Bonaparte Napoleon tábornok és az 1851 december 2.-ik államcsiny után Napoleon Lajos), v. hogy az, aki vm. tényleg fönnállott alkotmányt életbeléptetett alkotmánylevelét visszavonja és ezáltal abszolut monarkiává válik az eddigi alkotmányos monarkia (így történt Ausztriában a március 4.-iki oktrojált alkotmánnyal), v. pedig azáltal áll be A., hogy az érvényben levő alaptörvény az ebben foglalt szabványok szerint történő eljárással módosíttatik. (Így módosították p. a portugáliai és a hollandi alkotmányt, amazt 1852 és 1885, emezt 1888.) Ily alkotmánymódosítás természetesen csak oly államokban következhetik be, amelyekben az alkotmány rendszeres alaptörvényen nyugszik. A történelmileg fejlett alkotmányu államokban az alkotmány nemcsak azáltal megy át változáson, ha rendes törvényalkotás utján oly végzetes reformokat léptetnek életbe a hagyományos alkotmány keretében is, mint p. Angliában az 1831.-iki reformbill vagy Magyarországon az 1848.-iki törvények által inaugurált népképviseleti rendszer s parlamenti kormány a rendi előjogok és kiváltságok eltörlésével, de változás állhat be gyakran csaknem észrevétlenül azáltal is, ha a fönnállott demokratikus túlsúlyt közvetve biztosító egy vagy más törvénycikk eltöröltetik v. arisztokratikus irányzatuvá módosíttatik, v. pedig megfordítva arisztokratikus horderejü törvénycikk demokratikus horderejüvé módosíttatik rendes törvényhozás útján. Ily lassanható zajtalan A. állana be Magyarországon, ha a képviselői kárpótlás (napi díjak, szálláspénz) eltöröltetnék, vagy ha Angliában a képviselői napid(jak behozatnának, még pedig komolyabb mérvekben, v. pedig ha a lordok házába a lord Palmerszton által tervezett életfogytiglanos tagok túlnyomó számmal behozatnának. Anglia alkotmánya ezáltal nagyot szöknék előre a demokratikus haladás utján, Magyarország alkotmánya pedig nagyban eltávolodnék attól a demokratikus alapgondolattól, amely 1848.-iki honatyáink intencióját vezette volt.
(generatrix), valamely felületet leiró vonal, melynek helyzete és esetleg alakja is bizonyos törvények szerint változik. Pontosabban kifejezve, a felület geometriai helye valamely adott törvény szerint helyzetét és esetleg alakjaít is változtató vonalnak, melyet minden egyes helyzetében a felület alkotójának neveznek.
alkatrész, vm. egésznek oly része, mely nélkül az egész nem volna az, a mi. Van fizikai alkotó rész, mely csak mechanikailag és vegyileg függ össze a többi részekkel. A szót kevésbbé szigoru értelemben használva azt is mondják: lényeges, véletlen alkatrész, ez utóbbin olyat értve, mely nélkül a test továbbra is megmarad annak, a mi. Kémiai értelemben A.-ek olyan részei a vegyületeknek, amelyekre a kémiai átalakuláskor szétesnek, illetőleg azokból egyesülés utján keletkeznek.
Az esztétikában minden szépmű nemcsak az alapaszméből és annak kifejtéséből áll, hanem egy szerves egészet képez, melyben a részek külön életet élnek, ámbár mindenben csak az egészet szolgálják. Szükséges tehát, hogy a művész ne csak a formákat és fajokat általában, hanem ezenkivül még az egyes fajok alkotó részeit is tanulmányozza és gyakorolja. Az egyes alkotó részek elmélete talán csak a zenei kompozicióra nézve van teljes tökéletességben kidolgozva, míg más műágakban még hiányos. Leghézagosabb ez irányban a költészettan, különösen a dramaturgia. Kivánatos volna, hogy a drámai elmélet kiterjedne a következő legfontosabb alkotó részekre: jelenetezés, meseszövés, párbeszéd, jellemzés, szenvedély és indulattan, erkölcsi eszmevilág, előadás. L. e külön címek alatt.
(francia alcove, arab al-kube, beboltozott fülke). Hálószobául használt kisebb, rendszerint ablaktalan tér, mely levegőjét és világosságát átboltozott szélesebb nyiláson át egy nagyobb utcai szobából kapja. Jóllehet a modern építészet különösen a budapesti sokszor használ alkóvos alaprajzmegoldást, lakásainkban az A. alkalmazása mégsem higienikus, mert csak közvétett világítása van és kellően nem szellőztethető, minélfogva rendesen nyomott, egészségtelen a levegője. Építőművészetileg azonban az A. igen gazdag és hatásos dekorativ-megoldásokra adhat alkalmat, azért különösen a pompakedvelő XlV. és XV. Lajos korabeli stilusokban gyakran alkalmazzák.
(alkermes, arab szó, al a névelője), festő-szőllő, berzsen, vérfürt, Phytolacca Tourn.; növénynem a róla nevezett családban. Füvek; ritkábban cserjék, s mind az Ó-, mind az Uj-Világ melegebb tartományaiban honosak. Levelök váltakozó, épszélü, virágzatjok fürt, virágjok leples, leple ötmetszetü, hímje 8-20, termője 8-10 levélkéből alakul, s a tetején ugyanennyi bibét visel. Gyümölcse 8-10 rekeszü bogyó, minden rekesze egy-egy magú. Nálunk termesztve vagy elvadulva egyetlen faja, a tízhímes A. (Ph,. decandra L.) nő. 1-3 m. magas kóró, levele tojásdad-lándsás, vi, rága pirosas. Bogyója 10-rekeszü, eleinte fehér, azután piros, végre csaknem fekete, s lila-piros levelet ereszt. Ez, ámbár hashajtó és hánytató természetü, mégis italt (Francia- és Portugálországban bort), cukrászsüteményt és mézes kalácsot festenek vele, de a szín nem oly tartós mint a karmazsin tölgyé. Gyökerét hánytatónak használják (radix, herba et baccrs Phytolaccae sen Solani racemosi). Fiatal hajtása és levele főzés közben csipősségét elveszti, azért néhol mint főzeléket is eszik. Európában családjának egyetlen faja terem, de ez is bajosan honos, inkább a kultúrával terjedt el valószinüleg Amerikából a régibb időben. Nő Észak-Amerikában, Észak-Afrikában, Khinában és a Sandwich szigeteken. Termesztése 1770 óta Bordeauxból terjed.
(Phytolaccaceae) (növ.), kétszikű. mintegy 60 fajt magába foglaló tropus és szubtropusvidéki növény család a centrospermák rendjében, legközelebbről a Chenopodiaceákkal meg a szegfűfélékkel rokon, amazoktól a többrekeszű termő és bogyó, emezektől főleg leples (nem kelyhes és szirmos) virága különbözteti meg. Füvek vagy cserjék, levelök váltakozó, virágjok pároséltü, leplök 4-5 metszetü, kehelynemü, hűnjök 5-25, termőjük 1-, gyakrabban 10-rekeszü, magjok fehérjés (DC. Prodromus XIII.).
szinlelt, igaztalan, alaptalan v. már megszűnt követelés, melyet rendszerint azért próbálnak az adóssal szemben érvényesíteni, hogy ennek igazi hitelezői kijátszassanak. Az ilyent az 1878 V. t -c. 386. §-a mint csalást bünteti.