(ásv.), l. Álalakuság.
a szerződés létrejöttét célzó s azt megelőző tárgyalás. A. még magában kötelmet meg nem állapít.
l. Alcuinus
(növ.), l. Álcsésze.
(Makler, Sensal, Agent, Courtier) az, aki kercskedelmi ügyletek közvetítésével meghatározott díj (alkuszdíj) fejében hivatásszerüen foglalkozik. Az A. mai napság a forgalom minden ágában érvényesűl, úgy az ingatlanok (házak, földbirtokok) adásvételénél, valamint a kereskedelem minden egyes fajában. Legismertebb alosztálya a tőzsdeügynök, ki részben értékpapir-, részben gabona-üzleteket közvetít, de lehet váltóügynök, v. mint Londonban vannak arany- és ezüstügynök (Bullion-broker) is. A tőzsdeügynöki karnak legelőkelőbb képviselője a párisi agent de change, kinek a francia törvény egészen kivételes félig tőzsdeügynöki, félig közjegyzői állást teremtett és kik már csak annál fogva, hogy számuk korlátozva van, hogy egyenkint két millió frank biztosítékot kell letenniök és hogy francia járadékokban csakis agent de change közvetítésével lehet érvényes üzletet kötni, nagy tekintélynek örvendenek.
A.-ok néhol hivatalos kinevezéstől függnek s hivatalos esküt tenni tartoznak (német kt. 66. § -a), miáltal ha nem is közhivatalnokok, de bizonyos tekintetben közhitelü személy (Urkundsperson) jellegét nyerik. A magyar kt. ezt el nem fogadta ugyan, de azért az A. szabályszerüen vezetett naplója épp úgy mint az A. által szabályszerüen kiállított kötjegy az ügylet megkötése s annak tartalmára nézve természetesen a bíró szabad mérlegelésének alávetett bizonyító erővel birnak. Biztostiékat, mint ez néhol előírva van, a törvény nálunk az A.-tól nem követel, ami azonban a feleknek e tekintetben való egyezkedési jogát nem zárja ki. Az A. az ügyleteket nem maga köti, hanem csak közvetíti, vagyis az ügylet megkötését előkésziti (amihez szerződés megkötésére hajlandó személyek keresése is tartozik) s a nyilvánított szerződési akaratot a felekkel közli. Tevékenysége tehát tényleges természetü, s ezáltal lényegesen különbözik úgy a megbízottól mint a bizományostól, akik között amaz az ügyletet a megbizó számára saját nevében egyenesen «megköti». Az A. tevékenységének tárgyát minden kereskedelmi ügylet képezheti. Kötelességeit és jogait a törvény a következőkben határozza meg:
I. Kötelességei:
1. titoktartás a szerződésen kivül álló harmadik személyekkel szemben; 2. bekötött, laponkint folyó számmal ellátott, átfűzött s használatba vétel előtt törvényszékileg hitélesített s bármely élő nyelven vezethető napló vezetése, amelybe az A. a megkötött ügyleteket mindennap bevezetni és a megtörtént bevezetéseket naponkint aláírni tartozik: Más könyvek vezetésére a törvény az alkuszt nem kötelezi, de a jobban elfoglalt alkusz a német törvény által kötelezően előirt «kézi könyvet», mely a megkötött ügyleteknek rövid, s az emlékezőtehetség támogatására szánt első feljegyzését tartalmazza, alig nélkülözheti, sőt ennek vezetése a bizonyítékok mérlegelésénél a bírónak törvényileg biztosított szabadsága mellett, a napló bizonyító erejére is egyes esetekben befolyással bírhat; 3. az ügylet megkötése után az ú. n. «kötjegynek» (Schlussnote) a szerződő feleknek való kiszolgáltatása, mely az ügyletnek a napló tárgyát képező ténykörülményeit a szerződő felek neveit, a szerződés idejét, tárgyát, feltételeit tartalmazza, s rendszerint csak az A. által, oly ügyleteknél azonban, melyek nem azonnal teljesítendők (u. n. Zeitgeschäfte), a felek által is aláírandó;s a feleknek kivánatára a napló-kivonatoknak kiállítása; úgy a naplóba történt bevezetés, mint a kötjegy kiállítása különben -s ez igen fontos nem a szerződés érvényének feltételeit képezik, hanem csakis a szerződés megkötésének bizonyítékául szolgálnak; 5. mustra szerint történő eladásoknál a felismerhetés végett megjelölt mustrának, felmentés esetén kívül, az ügylet kiegyenlítéséig való megőrzése; 6. az ügylet közvetítésénél rendes kereskedő gondosságának kifejtése; 7. vagyoni felelősség kötelességeinek megszegéséből v. elhanyagolásából a felekre származott kár esetében.
II. Joga:
Díj igény (Sensarie; courtage), mely ellenkező szabad egyezkedés v. helyi szokás hiányában az ügylet által képviselt értéknek alapul vétele mellett 5000 frtig 1/2, azontúl 1/4%; s az ügylet feltétlen megkötése után a kötjegy kézbesítésével követelhető. Az A. alkuszi ügyletek mellett saját nevében is foglalkozhatik kereskedelmi ügyletekkel. A német kereskedelmi törvény 64. §-ában, de ott is csak a kinevezett alkuszokra felállított összeférhetetlenségi eseteket a magyar kereskedelmi törvény el nem fogadta. Ha az alkusz meghal vagy üzletével felhagy, naplója az illetékes törvényszéknél leteendő.
az a hivatalosan megállapított illeték, mely az alkusznak (tőzsdeügynöknek) az általa közvetített ügyletek után jár. A budapesti értéktőzsde jogszokásai értelmében az alkuszdíj záloglevelek, állami elsőbbségi és egyéb kötvények után a névérték fél ezreléke; bankrészvények után darabonként 10 kr., más részvények után, ha névértékük 200 forintnál nem nagyobb, 23 kr., ha nagyobb, 50 kr.-tól 5 forintig darabonként; bel és külföldi váltók után 4\10 ezrelék. Az árutőzsdén a fő gabonanemüek alkuszdíja 2 krajcár métermázsánként.
(capitulatio), valamely hadtestnek, hadi hajónak, erődítvénynek az ellenséges haderővel szemben való megadása. A megadás, vagyis az alkuszerződés lehet feltétlen vagy feltételes. Célja leginkább, hogy a hiábavaló vérontásnak elejét vegye, midőn a harc további folytatásától eredmény már nem remélhető. A megadás szándékát fehér lobogó kitüzésével szokás jelezni, amire a feltételek tárgyalása békekövetek közbenjöttével történik. A feltételeknek becsületes megtartása a nemzetközi jognak követelménye.
olyan ügylet, melyet a felek alkusz közbenjárásával kötnek, l. Alkusz.
a gigászok egyik legóriásabbja, kit Héraklés a gigászcsatában nyilával meglőtt. De A., mint a föld fia, halhatatlan volt mindaddig, mig az életmeleg földdel érintkezésben vala s így csak akkor halt meg, mikor őt Héraklés Athéné tanácsára a vulkánikus Palléné (Macedóniában) határából kihurcolta volt.