az állam által adható adókedvezmények uj gyárak, ipar-ágak és az ezeket támogató pénzintézetek számára. E kedvezmények legfeljebb 15 évre szólhatnak s az 1890: XIII. és XIV. t.-c.-ek intézkednek felőlük. Ez utóbbi törvény eredménye a magyar ipar- és kereskedelmi bank. 1891 elején 19 gyár élvezett állami kedvezményeket. A kereskedelmi miniszter 1890. létesítette a kereskedelmi és ipar-alapot, mely olcsó esetleg ingyen segélyt nyujt.
(vasut). A vasutak megépítésére adott engedélyokiratok alapján az állam bizonyos esetekben a hiányos kezelés megszüntetése végett veszi át egyes vasutak kezelését. Ujabban azonban az alakuló vasuttársaságoktól, rendes szerződések alapján (l. Üzleti szerződések) mindjárt a vasut használatba vételekor veszik át az államvasutak a kezelést. A helyi érdekü vasutak nagy része ez alapon jut állami kezelésbe. Az állami kezelés alatt álló vonalak hosszának növekedését a következő adatok illusztrálják:
|
Év |
Kilométer |
Év |
Kilométer |
Év |
Kilométer |
|
1885 |
- |
1887 |
815 |
1889 |
1204 |
|
1886 |
879 |
1888 |
892 |
890 |
1440 |
l. Könyvvitel.
melyek országos érdeküknél fogva államköltségen építtetnek és tartatnak fenn, s a kereskedelmi miniszter alá tartoznak. Kezelésüket az 1890. I. t.-c. szabályozza. Az 1892. évi előirányzat szerint az úthálózat hossza 6482 km. a szükséglet 3.278 826 frt.
(m. kir. áll. mérnökök), akik az egyes miniszteriumok műszaki teendőit végzik.
l. Pénztár.
l. Pénzügy.
alatt értjük ama különféle ismeretek összeségét, melyek valamely ország jelen állapotát ismertetik. Az Á. e szerint nem annyira elméleti és önálló tudományos, mint kiválóan gyakorlati értékkel bir és mint honisme a középiskolai és egyetemi tanulás egyik hasznos és szükséges részét képezi. Anyagának tulnyomó részét a statisztikai hivatalok följegyzései nyujtják. Knies óta a régebben statisztikának nevezett ismereteket (az u. n. Achenwall-féle statisztikát, l. o. ) most már inkább az á. nevével szokták jelölni (l. Achenwall, Államnevezetesség).
szerencse-játék, mely az állam ellenőrzése, igazgatása alatt áll; az állam fogadja el sorsjegykölcsönök utján a betéteket, végezteti közegeivel a sorsolásokat s fizeti a nyereményeket, amelyek adó-kötelesek. Az állami sorsjáték nyereményei után 15%, a jótékony céluak után a nyeremény 10%-a fizetendő.
l. Számvevőségek.