Almaolaj

az alma illó olaja; befőttekhez használják s a cukorkák készítésénél is nagy szerepet játszik.

Al marco

(ol.) a. m. márkasúly, azaz a tiszta arany és ezüst súly szerint, és nem darabszám szerint. Az arany és ezüst súlymérték egysége t. i. a márka volt. Minthogy különösen az aranypénzt gyakran megreszelik, v. megvágják, de különben is kopik af orgalom alatt, s értékéből sokat veszit, ezért az aranypénzt nem darabszám szerint, hanem súly szerint el marco hozzák forgalomba. A tekercsekre rendesen rájegyezik a súlyt és e szerint olvassák és adják tovább.

Almárium

(lat.) a. m. armarium v. szekrény; eredetileg fegyver, vagy műszerszekrény, később ruha-, könyv-, irat s mindennemü más szekrény is. Magyarosan almáriomnak mondják.

Almarius

veszprémi püspök volt 1092-ben, mikor szent László 24 telket ajándékozott a bakonybéli apátságnak.

Almás

1. kisközség Aradm. borossebesi j.-ban, (1891) 1851 oláh lakossal. Van benne vasúti állomás, távíróhivatal; rézbánya 721,862 m2 bányaterülettel. 2. A., kisközség Biharm. margitai j.-ban, (1891:) 1137 oláh lakossal. 3. A., kisközség Pozsonymegye malackai j.-ban, (1891) 1165 lakossal. 4. A. (Apfelsdorf, Jablonowi, kisközség Szepesm. lőcsei j. bon, (1891) 851 tót lakossal. 5. A. (Jabuka), nagyközség Torontálm. pancsovai j: bon, (1891) 3279 lak. (2743 német, 364 oláh, 136 magyar), postaállomással. 6. Bács-A., nagyközség Bács-Bodrogmegye bácsalmásij: bon, 1367 házzal és (1891) 8458 lak. (köztük 1821 magyar, 5114 német 1506 szerb). Van benne vasúti állomás, posta és távirda. 7. Duna-A., nagy-. község Komáromm. tatai j.-ban, (1881) 1211 magyar lak. Vasúti állomás (Almás-Füzitő), az esztergomi vasút kinduló pontja; posta, távirda. 8. Fertős-A., kisközség Ugocsam. tiszántúlij -ban, (1891) 855 magyar lakossal. 9. Homoród-A., nagyközség Udvarhelym. homoródi j: bon, (1891) 2041 magyar lakossal (1636 unitárius). Eredetileg Álmos néven, hét községből keletkezett. Templomát a hagyomány szerint a Jeruzsálemből visszatért pápa szentelte föl. A Vargyas patak völgyében van a hites homoród-almást barlang vagy Kőlyuk, eredetileg Csudálókő. A barlang 30 méternyire nyilik a völgy feneke fölött függélyes sziklafalon, mely létra nélkül hozzáférhetetlen volt. Iránya DNy-ÉK-i, hossza 760 méter. Előcsarnokából, mely mintegy ezer embert fogadhat be, cseppkővel díszített keskeny folyosók visznek beljebb; képződményei közül említendő a Függőkő, mely alatt csak hajolva lehet továbbjutni. A barlang utolsó üregében friss viz bugyog. E néhány emberrel védhető barlang sokszor volt menedékhelye a népnek, így 1704-ben báró Tige tábornok pusztításai elől itt talált a község népe biztos buvóhelyet. Kötelében a Kőcsűr nevü sziklakapu van. A vargyasi völgyszoros mint tájkép is igen nevezetes. 10. Keresztény-A. (Almosu-Girgocsuluj), kisközség Hunyadm. hunyadi j.-ban, (1891) 202 oláh lakossal. 11. Kézdi-A., kisközség Háromszékm. kézdi j.-ban, (1891) 1282 magyar lakossal. 12. Kis-A. (Almasel), kisközség Hunyadm. algyógyi j.-ban, (1891) 537 oláh lakossal. Van benne kis arany-, ezüst- és ólombanya, melynek évi termelése (1888) 20 q. arany-ezüstmaca. 13. Magyar-A., nagyközség Fehérm. móri j.-ban, (1891) 1060 magyar lakossal. 14. Nagy-A. (Almasu), kisközség Hunyadm. algyógyij.-ban, (1881) 2 569 oláh lak. Lovag Stach Frigyes tulajdonát képező arany- és ezüstbányájának (39 km. hosszu szállító pályával, 2 gőzgéppel s 3 zúzóval) évi termelése (1888) 20,000 q. aranyezüstérc 30,000 frt értékben; a munkások száma 135; egy másik ezüstös ólom-ércbányában, ahol 600 q. ércet termelnek, csak 6 munkás dolgozik. 15. Nagy-A. (Almasu more), kisközség Kolozsmegye almási j.-ban, (1891 1627 oláh és magyar lakossal, postaállomással. 16. Rác-A., nagyközség Fehérm. adonyi j.-ban, (1891) 3599 magyar lakossal, posta- és távirda-állomás. 17. Szász Kis-A. (Almasaseca), kisközség Kis-Küküllőm. erzsébetvárosi j.-ban, (1891) 729 oláh és magyar lakossal. 28. Tó-A., nagyközség Pestm. kecskeméti felső j.-ban, (1891) 2112 magyar lakossal, postaállomással.

Almaš

község Verőcem. eszéki j.-ban, (1891) 1321 horvát-szerb, magyar és német lakossal.

Almás

nemzetség, l. Almásy család

Almasav

sok savanyu gyümölcs nedvében fordul elő, különösen pedig az éretlen almában és a szőllőben; mesterségesen is előállíthato. A tudományos neve oxiborostyánkősav. Színtelen, a levegőn szétfolyó kristályokból áll, amelyek vízben könnyen oldhatók. A gyümölcsből kapott almasav a poláros fény síkját balra fordítja, a mesterségesen előállított pedig jobbra. Kétalju sav. Az alkali fémekkel való savanyu sói jól kristályosíthatók.

Almás-Balázsháza

kisközség Szilágym. zsibói j.-ban, (1891) 1325 oláh lakossal.

Almás-hegység

(Kraku Almás), Krassó-Szörénymegyében, az Aldunai hegység középső tagja. Fekszik a Néra és az Alduna közt s nyugat felől a Lokva hegységtől (l. o.) az Új-Moldva és Szászkabánya közt futó országút jelölte horpadás (608 m.), kelet felől a Szretinye-hegységtől (l. o.) a Berzászka és a Nérába ömlő Rudária patak völgye választja el. Mintegy, 30 km. hosszu főgerince először DK-re, azután EK-re kanyarodik, oldalágai úgy É-ra a Néra, mint D-re a Duna felé hirtelen s meredekül ereszkednek le. Az É-ra emelkedő Szemenyik-Plesuva hegységtől a Néra folyó választja el, mely Bozovics táján a termékeny s tág Almás völgyet (l. o.) képezi, Új-Sopottól Szászkabányáig pedig vadregényes, kanyargós völgyhasadékot alkot. A hegység főemelkedései a Tilva cornului ( 79.1 m.) Ravenszka mellett, a Tilva inalta (854 m.) Ó-Sopot fölött, a Tilva Znamenului (1019 m.) s a Tilva Gabrutului (992 m.) Rudaria közelében. A dél felé csapó ágak meredekül lejtősödnek a Duna felé s a Klisszura szorost (l. o.) képezik. A hegység túlnyomóan jegőcös palákból áll. A hegységben csak kevés község van; nevezetesebb közlekedési vonal nem vágja át.


Kezdőlap

˙