az őshazából kiköltöző magyarok fővezére, a honalapító Árpád apja, a monda szerint Ögyek (Ugek) és Emese fia, a 819. évben született. Á.-nak azért nevezték, mert édes anyja előre megálmodta születését s azt hogy tőle majdan dicsőséges király ok származnak, Á, v. ahogy a görög irók nevezik Szálmos (Szalmutzész) gyermekkora eként a monda körébe burkolózik ugyan, de maga Á. történeti alak. Nagy Géza (Az Álmos-monda. Sepsi-Szentgyörgy, 1884) szerint az Álmossal összeolvadt Szálmos voltaképen a nap egyik elavult régi magyar neve. «Álmos születése a nap születése, s az Á.-monda agy, a naphoz intézett himnusz fenmaradt, de már nem értett sorainak históriai elemekkel történt összeolvadása,» Anonymus szerint az őshazából kiköltöző magyarok, akik hét törzsre oszlottak, őt választották fővezéröknek s a vérszerződésben (l. o.) szabályozták a fejedelem és a nemzet közt való viszonyt. Anonymus Á.-nak tulajdonítja mindazokat a tetteket, miket a magyarok a kritikai történelem szerint Ungvár bevételéig Árpád vezetése alatt követtek el. De ha Lebediászban Á. volt is a legtekintélyesebb törzsfő, valószínűbb a görög iróknak (Konstantinos, Georgios Monachos és León Grammatikos) elbeszélése, hogy Árpád már Etelközbe-menet átvette a fővezérséget, melyre a már hetven éven felül levő Álmos alig is vállalkozhatott. De azért híven követte a hazát kereső nemzetet, s minden valószínüség szerint 895-ben, az etelközi pusztulás idejében fejezte be 76 évre terjedt életet. A budai, pozsonyi és bécsi krónika, valamint Thuróczy szerint is Erdöelvében ölték meg s igy «non potuit intrare terram Pannoniae», nem léphetett Magyarország földére. Helyesen mutat rá Ipolyi e vonásnak a Mózes és Romulus mondájában meglévő analogiájára, sőt mindenvalószinüség szerint mintájára. Ami az Á. névnek magában a mondában foglalt és annak mintegy magvát alkotó etimologiáját illeti, az kétségtelenül népetimologia s ugy ez, mint a hozzá füződő sovány és nagyrészt kész sablonok után szerkesztett epikum igen valószinüvé teszi, hogy az egész monda nem egyéb bibliai és régibb világkrónikai alapon támadt analogia-képződménynél, aminők különösen a honalkotó, vagy uj hazába vezérlő hősök hagyományos élettörténetében bámulatos egyöntetüséggel ismétlődnek. L. Jászay, Reguly-album: Álmos 94.
herceg, L Géza királynak (1074-1077) és Szinadéne görög hercegnőnek fia, 1075 táján született. 1091. már résztvett szent László horvátországi hadjáratában s ő lett Magyarország e legújabb tartományának kormányzója. 1102. bátyja, Kálmán király, a tiszai részek kormányára tette át, mire Álmos ismételve föllázadt és segítségért hol Német-, hol Lengyel-, hol Görögországba utazott. Mikor negyedszer is újabb lázadáson törte a fejét, bátyja 1113-ban elfogatta, az általa alapított dömösi kolostoArba csukatta, és fiával Bélával együtt megvakíttatta. A kivégeztetésére kiadott rendeletet a hálás szerzetesek meghiúsították. A vak herceg csak 1127-ben szökhetett meg a fogságból s barátságos fogadtatásra talált Görögországban. A macedóniai Konstantine városban telepedett meg, ő maga is Konstantin nevet vett föl s 1129-ben halt meg. Ili István, Kálmán fia, a halálban megbocsátott nagybátyjának; holttestét már a következő évben hazahozatta és Székesfehérvárott a királyi sirboltba temettette. Álmos 1104-ben vette feleségül Szvjetopolk leányát, Predszlavát (kit Eufémiával, Kálmán király feleségével szoktak összetéveszteni), kitől három gyermeke született: Adelhaid, Béla (1131-1141. Magyarország király a) és Hedvig.
nagyközség Biharm. székelyhidi járásban (1891) 1839 magyar lakossal, postával.
l. Álom fejtés.
Károly Jónás Lajos, svéd iró. Szül. Stockholmban 1793 nov. 28., megh. Brémában 1866 novemberben, hol élete utolsó évét «Westermann tanár» álnév alatt töltötte. 1829-ben egy stockholmi iskola igazgatója lett, de szabadelvü nézetei miatt főhatóságával többször összezörrent s 1840-ben letette hivatalát. Ezután külföldön utazott, majd visszatérve, átvette az «Aftonbladet» («esti lap») szerkesztését. 1851-ben kénytelen volt egy reáháramló mérgezési bűntény gyanuja miatt Amerikába szökni. A. a legtermékenyebb svéd irók egyike és kétségtelenül lángeszü ember volt. Sokoldalusága is ritkítja párját. Irt kitünő geográfiai s történeti tankönyveket, szótárakat, sok magvasabbnál magvasabb bölcsészeti, matematikai, egyháztörténeti, sőt nemzetgazdasági essay-t és értekezést. Legnagyobb hírnevet azonban szépirodalmi művei szereztek neki. Költeményeit hév, lendület és gazdag fantázia jellemzi. Érdekfeszítő s mesteri nyelven irt regényeit és novelláit, meg színműveit is, a legtöbb idegen nyelvre lefordították. Legnevezetesebbek köztük: «Amalia Hillner», «Colombine», «Ramido Marinesco», «Gabriele Alimanso» stb. E bámulatos termékenységü svéd iró mint epikus is kivált, nemkülönben mint népének egyik legjobb ízü humoristája. Életét leitta Ahnteldt (Stockholm 1876).
(latin). A XIV. században divatos ruhadarab, melyet német papok viseltek. Bőrből készült vállruha volt, kucsmával, melyet a fejre lehetett hozni. Már kiment a használatból, kivéve a kölni egyházmegyét, hol a plébánosok ma is viselnek fehér bőrből készült A.-ot.
gabonaürmérték Mexikóban = 1/12 fanaga = 4,567 l.
folyadékmérték Portugáliában és Braziliában, 1 A. = 2 alqueire vagy pof = 12 tanapa = 16,540 1. 26 A. = 1 pipa = 4,3 hl. Különben más-más árúk mérésénél és különböző helyen az A. ürtartalma is különböző nagyságu s 16-19 liter között változik.
(algummim), a bibliában említett drága fa, amely Indiában és Perzsiában terem. Valószinüleg a vörös szandálfát érti alatta a Biblia.
az éggömb ama köreinek arab neve, melyek a horizonnal párhuzamosak. Minden csillagnak, mely ugyanabban az A.-ban áll, e szerint ugyanaz a magassága és zenittávolsága. L. Égbolt.