a witherit és az aragonit összetételét egyesítő ásvány, vagyis izomorf keveréke Ba Coanak CaCO3-szel. Dimorfásványa a baritokalcitnak. Kristályai a witherittel izomórfok; roinbos rendszerbeli piramisokban oszlopokkal kombinálva szokott kristályosodni. Fehér vagy szürkés, kissé viaszfényü. Lelőhelyei Alston mellett Bromley Hill (Cumberland), Fallowfield (Northumberland Hesham mellett) ólomérc telérekben. Johnston nevezte el 1836-ban.
L. (növ.), Alströmer (megh. 1794) svéd botanikusról nevezett génusz, az Amaryllisfélék családjában. Többnyári növények gumós, többnyíre többfejü tőkével. Szárleveleinek morfologiai felszine a levélnyél csavarodása következtében lefelé néz. Csinos tölcséralaku, kissé szabálytalan virágai hosszu ernyőkké v. álernyőkké csoportosulnak.
[ÁBRA] Alstroemeria
A virág kivül zöldes, belszine narancsszin v. piros, de barnával pettyegetett. Sok faja Chile, Mexikó és Peruból nálunk kedvelt kerti v. szobai növény. Ilyen az A. peregrina Pes. ferde szálas lándsás leveleivel, lent sárgás, fekete-pirossal pettyegetett, felfelé halavány biborpiros v: fehérpiros szirmokkal; az A. aurantiacco D. Don aranyszín virága pirosan sávolt, az A. versicolor R. et Pav. (lukasliliom) fehéres v. sárgás, pirosan csíkolt. Az A. psittacina Lehm. (papagály-A.) felsőbb szirmai papagálycsőr módjára görbülnek. Szirma lent bársonylila, fent sötétzöld, a csúcsa fekete-lila. (Mexikó.) Némelyik faj gumójából hazájokban finom lisztet őrlenek.
(növ.), L. Cycas L.
l. Szenteskedő.
l. Depónenes igék.
Mikor a keresztény egyház hivői szaporodtak s a diakonusok, szerpapok nem gyözték teendöiket, az ő rendükből más, alárendelt segédek sora fejlődött, kik a diakonusokhoz kevéssé illő alsóbbrendü szolgálatot végezték. Az egyház szolgálatára különösen felavatott ilyen alsóbb rendü segédek közül a szubdiakonusok vagyis A.-ok az afrikai és római egyházakban már a III. század közepe táján, Spanyolországban a IV. század elején, a keleti egyházban a IV. század első felében léteztek: Teendőik leginkább a következők voltak 1. a. diakonusoknak segíteni az oltár szolgálatában, nekik az üres edényeket átnyujtani; 2. a hivek ajándékait átvenni; 3. a hivek áldozása alatt a templom ajtaját őrizni; 4. a püspökök szolgálatában hirnökösködni és leveleket vinni, főleg az üldözések idején. Eme hivatása szerint mint a görög egyházban még ma is az alszerpapság egész a XIII. századig a kisebb egyházi rendekhez tartozott, ekkor a latin egyházban III. Ince pápa a nagyobb rendekhez sorolta, jóllehet már Nagy Gergely kiterjesztette az alszerpapokra is a nőtlenségi fogadalmat, úgy hogy azóta a régi gyakorlatuak és működésnek csak a felszentelési szertartásban maradtak meg némi nyomai. Napjainkban az alszerpapságot többnyire csak az áldozárság egyik lépcsőfoka gyanánt adják fel, teendőit pedig kis misékben részint maga a miséző pap, részint laikus hivők (minisztránsok) végzik, nagy misékben pedig más segédkező papok. Az alszerpapság fölvevésére a trienti zsinat óta a megkezdett 22-ik év kivántatik s az alszerpapság és a szerpapság rendjének feladása között, hacsak a szentelő püspök fölmentvényt nem ad, egy évnek kell eltelni. Aki az A: i rendet fölvette, többé a világi állapotba vissza nem térhet, nőtlenségre és zsolozsmamondásra van kötelezve. Az alszerpapságra való szentelés csak az illetőnek eltartását biztosító cím mellett történhetik.
(növ. Virányi, Schubert «A növények természetrajza» forditásában 41. 1. az Anthemist nevezi így, de ez a szó az Anthemisnek fölösleges neve, helyesebben a Chámcemelum Visiani, termetileg, valamint rokonságbelileg is hasonló fűre ruházható, mert ennek eddig magyar neve nincs. A Chrysanthemum inodorum L. v. Malricara inodoral. (Chamaemelum) nevü növény t. i. a mi szagos szikfüvünkhöz (Matricaria) hasonló; de a Chammelum Vis. (Gastrosulum et Tripleurospermum Schultz Bip.) fészkének vacokja nem hosszu kúpalaku, hanem csak domboru v. rövid kúpalaku, bent nem üres, gyümölcse belső oldala két barázdás és három bordás, két borda oldalra esik; a háta domboru, nem bordás, de fent 1-2 bemélyesztett mirigye van. (A Matricaria gyümölcsét l. Szik fű.) A Chamaemelumnak nálunk két faja él a Ch. inodorum (L.) mindenfelé közönséges és csaknem egész esztendőn át virít, néha a hó alatt is kitelel. A Ch. tenuifolium Kit. (Ch. uniglandulosum Vis.) ritkább, leginkább a haza déli tájain vetésben nő.
(növ.), így nevezte Diószegi a Chesterfüvet.
l. Szolgabiró.
Rudolf, aquarell-festő, szül. Bécsben 1812 aug. 28. Különösen építészeti és tájképfestéssel foglalkozott. 1874-ben az osztrák kormánytól megbizást kapott, hogy Bécs kiválóbb épületeit fesse meg. Testvére A. Ferenc szintén építészeti festő, szül. Bécsben 1821 aug. 16-án. Igen jó aquarellmunkái vannak. «Bécs egykor és most» címü ciklusa királyunk birtokában van.