l. Alany.
(Assicurazioni Generali) Triesztben. Megalakult az 1831. dec. 26-án elfogadott, társasági szerződésnek nevezett alapszabályokkal. Ezek szerint a társaság elvállal biztosításokat a szárazföldön (nevezetesen a tűz és áruküldemények veszélyei ellen), a tengeren és a folyókon, mindennemü életbiztosításokat s általában minden oly biztosítást, melynek gyakorlását a törvény megengedi. Az alaptőke egyelőre két millió forint ércpénzben állapíttatott meg, elosztva 2000 részvény közt. Minden részvényes köteles volt jegyzett részvényeire 10%-ot készpénzben befizetni, 90%-ot pedig kezesekkel, betáblázással vagy állampapirokban nyújtandó kézi záloggal fedezni. Működését a szállítmány- és tűzbiztosítással még 1832-ben kezdte meg a működési területül választott osztrák-magyar monarchiában és Olaszországban. Mily kezdetlegesek voltak az akkori viszonyok, ennek jellemzésére elég megemlítenünk, hogy működése első évében vagyis 1832-ben 3273 kötvényre 30 millió frtot biztosított pénzben vagyis 31,5 millió frtot o. é., tehát oly összeget, melyet jelenleg 60 év multán már csak biztosítéki tőkéi is, melyek 46 millió frtnál többre mennek, jelentékenyen túlhaladnak. Az akkori és a jelen viszonyok közt való különbséget abból is láthatjuk, hogy ma csakis a tűz- és szállítmány-biztosítási ágban elért díjbevételei (9,3 millió frt) az akkori biztosított összegnek csaknem egy harmadát, s az életbiztosítási dűbevételeket hozzászámítva (5,8 millió frt) közel felét teszik. A tűz- és szállítmánybiztosítási ágban (még pedig nem az év folytán, hanem az év végén) biztosított összeg nem milliókban, hanem milliárdokban számíttatik. Különben az életbiztosítási ágban csakis a tőkebiztosítás több mint 100 millió forinttal haladja meg az akkor egész év folytán biztosított összeget. A tőkebiztosítás tett ugyanis az 1891. év végén 132,2 millió forintot. A fennállása óta kifizetett kárösszegek meghaladják a 244 millió frtot s ebből Magyarországra 96 millió frtnál több esik. Működési területe jelenleg mondhatjuk a világ összes kereskedelmi államaira kiterjed.
Hazánkban megalakulása után azonnal megkezdte működését s kezdetben különösen a szállítmány-biztosítást gyakorolta. Különösen a tűz-, jég- és életbiztosítás terén uttörő munkát végzett. Számos biztosítási reform hazánkban tőle indult ki. Így, hogy többet ne említsünk, meghonosította nálunk az általányv. törzsbiztosítást, melyet jelenleg már a kisgazdák is felhasználnak termésük, gazdasági leltáruk és butoraiknak tűzkár ellen való biztosítására. Első volt az intézetek közt, mely az életbiztosítás érvényét minden díjfizetés nélkül a népfelkelőkre kiterjesztette. Az Ausztriában székelő intézetek közt első volt, mely külön magyar igazgató-tanácsot szervezett, melybe beválasztotta Korizmics Lászlót (1879), Hegedüs Sándort (1881) és Korizmics elhalálozása után Jókai Mórt.
azok az érzések, melyek útján nem kivül létező tárgyak tulajdonságalt ismerjük fel, hanem testünk vagy valamely szervünk állapotát tudjuk meg. Ide tartozik a fájdalom- és izomérzés, továbbá a borzongás, csiklandozás és kéjérzés, valamint az éhség és szomjuság érzése is. Ezektől különbözők mindazok az érzések, melyek útján a külvilági tárgyaknak valamely tulajdonságát tudjuk meg mint a látás, hallás, tapintás, izlés és szaglás. Az Á. testünk minden olyan helyén léphetnek fel, amelyben érzőidegek vannak, ellenben lehetetlenek ott, ahol érzőidegek nincsenek, mint a körömben, a hajakban vagy a bör elszarusodott legfelületesebb rétegében. Az egyes általános érzeteket l. az illető címek alatt.
(Generalis praeventio), l. Büntetőjogi elméletek.
azaz egyedüli örökös, l. Örökösödés.
magvaké. A vetőmagvak egy szemének súlya mg.-ban kifejezve. Mivel a nagyobb és súlyosabb magvak után jobb termés várható, fontos dolog, hogy a vetőmag lehetőleg nagy általános súllyal birjon. A legelterjedtebb gazdasági magvak általános súlya átlag a következő:
|
Buza |
37,5 mg. |
Takarmány és cukorrépa |
259 mg. |
|
|
Rozs |
23,3 |
Dohány(virginiai) |
0,07 |
|
|
Zab |
28,7 |
Dohány (kapa) |
0,09 |
|
|
Tengeri |
282,6 |
Mák |
0,42 |
|
|
Pohánka |
259 |
Lucerna |
2,01 |
|
|
Káposztarepce |
4,9 |
Vereslóher |
1,59 |
|
|
Réparepce |
2,9 |
Vetési borsó |
185,7 |
|
|
Fehér mustár |
4,4 |
Vetési bükköny |
57,17 |
|
|
Burgonya |
0,56 |
Baltacím |
18,5 |
|
|
Árpa |
40,9 |
A vetőmagvizsgáló állomások a beküldött magvak általános súlyát vagy 1000 mag súlyában v. pedig az 1 kg.-ban található magvak számában tudatják a gazdaközönséggel; mennél nagyobb az előbbi s mennél kisebb az utóbbi, annál jobb a vetőmag.
(Suffrage universel.) A képviseleti rendszeren alapuló alkotmányok mellett az állampolgároknak a közhatalomban való részesedése főleg az országos és önkormányzati választásoknál gyakorolt szavazati jogban van. A. a. m. a választói jog megadása minden állampolgárnak; közönségesen a szavazatjog azt a szabályozását értjük alatta, mely szerint bizonyos kort elért, szellemi és morális képtelenségben nem szenvedő, férfinemü állampolgárok a törvényhozási testületek tagjainak választásánál akár közvetlen, akár indirekt választási rendszer szerint résztvesznek; ahol tehát a nemi, korbeli és ezzel kapcsolatos fejlettségi kelléken túl, vm. különös személyi s anyagi kellékek nem követeltetnek. Ezen módját a szavazati jog szabályozásának ujabban egymásután fogadják el, európai és amerikai államok s követelik azt a szélső radikális pártok a demokrácia, a szabadság nevében minden alkotmányos államban, kárhoztatván a szellemi és vagyoni cenzust, v. azon rendszert, mely az aktiv választási jogot, valamely foku szellemi képzettség formális igazolásához, v. az egyenes adófizetéshez köti: Különösen onnan indulnak ki, hogy az állam terheiben részint direkte, pl; az általános katonai kötelesség teljesítése, részint közvetlenül, pl. a fogyasztási adók által az összes lakosok részt vesznek és igy az általános szavazatképesség a viszonosság elvét is kielégíti; továbbá hogy a szavazatijog helyes gyakorlatának nem biztosítéka sem a formális szellemi minősítés, sem az egyenes adózás, amint nem volt biztosítéka a kaszthoz, rendhez tartozás, amely a születéstől tette függővé a politikai jogosultságot.
Azt mondják, hogy a demokratikus alkotmánynak tagadása a cenzus, mert megakadályozza, hogy a törvényhozásban megközelítőleg kifejeztessék a közakarat, s az aránytalan kisebbség képviseletévé teszi az u. n. népképviseleteket. A szellemi és anyagi különbségek az Á. hívei szerint úgyis önsúlyuknál fogva érvényesülnek. Vagyon és magasabb míveltség úgyis nagyobb befolyást gyakorolnak a választások eredményére, azért nem is szükség előnyös helyzetüket még a szavazatjog tekintetében való különbség által biztosítani. Ez érvelés, illetőleg feltevések, elvi igazsága elől alig zárkózhatik el az alkotmányos állam és a fejlődés meg is fogja hozni az Á. behozatalát előbb vagy később mindenütt; ámde az erélyes államkormányzat a legeső sorban a nép politikai érettségére, képességére fekteti a súlyt, mert magasfokú kultúra mellett az A. nem idéz elő megrázkódásokat, kriziseket az államéletben, de alacsony míveltségi fokon kivánatos fokozatosan nevelni a népet az állami életre, fokozatosan bocsátani annak mind szélesebb rétegeit a választási urnákhoz; az Á. átmenetnélküli behozatala könnyen a demagógia uralmára vezethetne. Magyarországon is van párttöredék, mely máris sürgeti az A. behozatalát, de a közvélemény nemcsak nem követeli azt, hanem a cenzus fentartását ma még népünk kulturális viszonyai között elengedhetetlenül szükségesnek tartja. Az önkormányzati választói jogot szélesebb rétegekre ki lehet terjeszteni mint az országosat, ez pl. községi szervezetünkben ma is meg van valósítva. A községi alkotmányos életben igen alkalmas tér kinálkozik az Á. első kísérletének megtételére is.
a neve több szólamú zenei művekben az összes szólamok szünetelésének; ezt az elnevezést azonban csak akkor használják, mikor a szünet legalább egy egész ütem tartamát igénybe veszi; különösen pedig oly szüneteket nevezünk így, melyek a zenedarab folyamát rögtön és feltünő módon szakítják félbe.
az a csődvagyon, amely a tömeg- és a külön kielégítésre jogosított hitelezők kielégítése után fenmarad. Belőle a személyes hitelezők aránylagos kielégitést nyernek, ezért inkább a személyes hitelezők közös tömegének kellene nevezni, mivel a többi hitelezőket külön tömegből elégitik ki. Csődtörvény 52. §
v. általános tárgyalás a. m. a törvényv. határozati javaslatnak, intézkedésnek, indítványnak stb. a törvényhozó testületekben, annak bizottságában vagy más, akár közhatósági, akár magángyüléseken alapelvei és szükségessége v. szükségtelensége szempontjából való megbeszélése. Utána az általánosságban való elfogadás v. elvetés felett döntenek. Ha általánosságban elfogadják a javaslatot, akkor mennek annak részletes, szakaszok, rendelkezések szerint való megvitatásába. Ez a részletes vita; itt minden részlet el v. el nem fogadása iránt külön határoznak. A magyar parlamentt anácskozásaiban, a képviselőházi ill. főrendiházi házszabályok szerint, a viták folyamán szintén érvényesül ez a megkülönböztetés.