Angolországból átszármazott neve annak a műszernek, mellyel a csillagok magassága és azimutja együttesen határozható meg. Mivel az együttes meghatározásra előbb legalább is két műszer kellett mint magassági kör, meridiánkör, teodolit, azimutális kör, azért Reichenbach szerint az univerzál-műszer nevét is viseli. Lényegileg távcsőből áll, mely vizszintes tengely körül a magasságok irányában és függély és tengely körül az azimutok irányában (a horizonban) forgatható, míg a két forgatás nagysága a két tengelyre merőlegesen alkalmazott finom osztásu körön, a magassági és azimutális körön leolvasható. Az A. részletes leírását, valamint képét l. Csillagászati műszerek alatt, s az ugyanily címü képmellékleten.
Bajorországnak Ober és Niederbayern kerületei. L. Bajorország.
(Boleslav Stara), cseh város Karolinenthal kerületben az Elbe és az osztrák északnyugati vasút bécs-tescheni vonala mellett, (1890) 3702 lakossal, kik csaknem kizárólag csehek. Székesegyháza 1046-ból való két sugár toronnyal. Látogatott búcsújáró hely. Közelében van Houska vastartalmu fürdő, melyet Salvator Károly főherceg 1867-ben szép vendéglővel és fürdőházzal diszített. A. mellett gyilkolta meg 935. Szt.-Vencelt testvére Boleszláv.
szász község Zwickau kerületben a Chemnitz folyó mellett, mely itt alakul a Würschnitz és Zwönitz egyesüléséből; lakosainak száma (1890) 6444, többnyire evangélikusok; vannak vasöntő-, gép- és kötöttáru-gyárai, gőzmalmai.
porosz város Stettin kerületben a Plöne torkolatánál, Stettintől délkeletre 9 kilométernyire, van (1890) 5242 lakosa, többféle gyára, 12 fontos marhavására. A. 1646-1873 közt Stettin megerősített hídfője volt s ezzel 2299 óta az Odera mocsáros részeit átszelő kőgát köti össze, ahonnan a város neve ered.
(Altorf). 1. Bajor város a Mittel-Franken kerületben, a Schwarzaah mellett, Nürnbergtől 22 km:-nyire délkelet felé, (1890) 2978 lakossal, régi várkastéllyal, erdészeti hivatallal, három templommal, tanítóképzővel, siketnéma-intézettel s több gyárral. 1623-ban egyetemet állítottak benne, melyet 1809-ben felosz1attak és a tanítóképzőbe olvasztottak. Altdorfban született Altdorfer festő és Mannert történész. Közelében Weissenbaumnál van Heidenloch barlang és a kövületekben gazdag Teufelsgrube. 2. A., Uri kanton székhelye, 3 km.-re a Vierwaldstätti tótól, 468 m. magasban a Szent-Gotthard vasút mellett (1888) 2553 lakossal. Régi templomában Van Dyck és Caracci Hannibal egy-egy képe, továbbá Imhof márvány-reliefje látható. Több más középületen kivül nevezetes Svájc legrégibb, 1581-ben alapított kapucinus-zárdája igen szép temploma, régészeti muzeuma, szeretetháza és ásványfürdői. A. mellett lőtte le a rege szerint Tell Vilmos, fia fejéről az almát és e helyen 1861-ben Siegfried, zürichi szobrásztól, óriási gipsz szobrát állították fel addigra, míg a márvány szobra elkészül. Délkeletre 2 km.-nyire 552 m. magasban a Schächen völgy bejáratánál van Bürglen falu, hol Tell született. 3. A., régi württembergi falu; ma Weingarten, württembergi város egy része, egykor a welfek székhelye; kiket innen altdorH grófoknak is neveztek. Kastélyukban volt 1053 óta a weingasteni bencés apátság, ma országos árvaház.
l. Albrecht, német festő, építőmester és rézmetsző, szül. 1480 körül, meghalt Regensburgban 1538. Dürer befolyása alatt festette költői fölfogásu, fantasztikus, élénk színezésü tájképeit, melyek többnyire bibliai eseményeknek szolgálnak hátterül, oltárképeit (Krisztus a kereszten, Augsburg), mitologiai tárgyu képeit (Berlin: szatircsalád). Főműve: Sándor diadala Dárius fölött (München). Mint rézmetsző a «kismesterek» közé tartozik s «kis Dürer»-nek is nevezik. 2. A. Erhard (1512-1570 körül élt), az előbbinek valószinüleg testvére, Békés Henrik herceg udvari festője volt. Schwerinben, Cranach Lukács befolyása alatt állott.
spanyol kikötő hely Alicante tartományban Ensenada de A. öböl mellett, (1887) 5790 lakossal; dombon épült, világító tornya van s különösen mazsolaszőllő-kivitele jelentékeny.
(ol.),valamely terjedelmes hasadéknak, telérnek agyagos, homokos tölteléke; sohasem kristályos.
tempo.