Károly Ágost gróf, hannoverai tábornok és miniszter, szül. 1764 okt. 20-án, megh. Bozenben 1840 apr. 20-án. Katonai szolgálatba lépett 1781-ben, és e pályán sok dicsőséget aratott. 1793 és 94. években Németalföldön harcolt, de miután Napoleon a hannoverai hadsereget föloszlatta, Angolországba ment 1803. Portugálban és Spanyolországban Wellington alatt harcolt valamennyi csatában vett részt. 1815. mint a hannoveraiak vezére dicsőségesen küzdött Quatre-Bras és Waterloo mellett. Érdemeiért tábornokká és gróffá tették. A francia hadjáratról visszatérve (1818) csendes életet élt. De 1831-ben ujra kezdett szerepelni, hadügyminiszter lett, sőt 1832-ben külügyminiszter is volt. Szobra Hannoverben a Waterloo-téren áll. (Allg. Deutsche Biogr. I.)
1. poroszországi kerület, van benne 4 város és 14 község, lakosok száma (1890) 81.8?32. A., porosz város a Lenne mellett, A. kerületben, Westfalenben, szük völgyben 4 kilométernyire elnyulva (1890) 11,140 lakossal; kerületű és kereskedelmi kamarai székhely, van benne 2 ev. és egy kat. templom, reálgimnázium, más közintézetek. Számos a vasműgyára. Az A. grófok székhely e a közelfekvő várhegyen még épen áll; 1122-ben épült.
1. bányaváros a szász Érchegységben, 5 km.-re a cseh határtól (1890) 1888 lakossal. Szivargyár, dobozgyár, szalmafonó műhely van benne. A határában levő Geisingberg-ben van Németország leggazdagabb ónbanyája, melyet 1458-ban nyitottak meg. Az évi termelés átlag 75.000 kg. cin (a XV. században 350.000 kg.), 800 kg. bizmut és 1750 kg. arzenikum. 2. A., porosz falú Mülheim járásban, nevezetes a közelében levő ciszterci apátságról, melyet 1133 Bergi Eberhard gróf alapított, saját várát alakitván azzá az 1255-ben épített, 1847-ben IV. Frigyes Vilmos király által restaurált templom (118 m. hosszú, 63 m. széles, 30 m. magas) a kölni dom mellett a legtisztább gót stilusban épült templom a Rajna vidékén. A Berg grófok és hercegek síremlékei III. Vilmosig (megh. 1511) még jó karban vannak. Az 1803-ban feloszlatott apátság épülete ma gyár.
1. (Deutsch-), fadu az alsó-ausztriai hercegség brucki kerületében a Duna mellett, Haimburg közelében, 1200 lakossal; már a rómaiak idejében használt gyógyforrással. 2. A. a Kamp mellett, falu az alsó-ausztriai hercegség horni járásában, nagy bencés apátsággal, melynek szép temploma és hires orgonája van. 3. A. (Szász-), a szász-adtenburgi hercegség fő- és székvárosa a Pleisse mellett 5 km. távolságban a szász határtól (1890) 31.439 lakossal. Hat evangélikus temploma közül legnevezetesebb az 1411-ben épült gót izlésü vártemplom Margit választófejedelemnő (megh. 1486) síremlékével. A szép hercegi várkastély a XI. században épült, de azóta sokszor átalakították; szép parkja és fegyvergyüjteménye van. Más kiváló épületei: a városháza (1562-ből), az új muzeum a Lindenaui képtárral (166 olasz kép; 76 másolat Rafael művei után), a gót hercegi sirbolt, az uj udvari szinház 1100 hely), a diadalemlék, L Vilmos császár emléke a várhegy alján. Számos iskolán, közintézeten kivül igen sok gyára van, különösen élvezeti cikkek előállítására; közelében nagy kőbányák és barnaszén-telepek. A. valószinüleg már a XII. század közepén birodalmi város lett; 1329-ben adta a császár hűbérül Frigyes őrgrófnak. A szász-altenburgi hercegek 1826 óta uralkodnak.
Gusztáv, fővárosi tisztviselő, magyar címertani iró, szül. 1841. Budapesten. 1873-ban a magyar miniszterelnökség a magyar államcímer tervezetének elkészítésével bízta meg, mely tervezetet 1874-ben helyben hagyták. Pancsova, Alsó-Kubin, Küküllővár, Pilis-Szentkereszt, Ó-Orsova; Doboka, Miklósvár és Árvaváralja az általa tervezett címereket vették pecsétjeikbe. 1867-ben « A magyar szent korona és koronázási jelvények», 1880-ban Tagányi Károly és Rumbold Bernáttal együtt: «Magyarország címertára» c. művet adott ki, mely utóbbinak hét füzete jelent meg. Irt több címertani értekezést. Címergyűjteménye államok, tartományok, városok címereit tartalmazza, mintegy 10,000-et.
porosz község Essentől Ny-ra, több vasút menten (1890) 31.894 lakossal. Nevezetes arról, hogy az esseni Krupp-gyár munkásgyarmatai itt vannak; a Kronenberg 7391 és a Schederhof 4081 akossal, ugyancsak a gyárhoz tartozó két major: Bochelt és Vogelheim. Több középülete közt van a «Wilhelm-Augustastiftung» nevü árvaház. Gyár-telepi jelentékenyek.
falu az egykori Oldenburgban a Weser mellett, 13 km. távolságra Brémától (1890) 1206 lak., kik többnyire Bremerhafen kikötőben keresik kenyerüket. Híres e hely arról, hogy a Stedingeket itt verték meg a keresztesek 1234 május 27-én. 1824-ben a csatahelyen emlékoszlopot emeltek.
porosz község a düsseldorfi kerületben (1890) 20,186 lakossal, számos közintézete, villamos világítása, sok gyára c gazdag kőszénbányái vannak. Disznókereskedése jelentékeny.
(sympodium, növ.). Az akkép támad, hogy a fejletlenül maradó főv. anyatengelyen az oldalágak ismételve erősebbek lesznek, s egészen az anyatengelyt utánozzák.
[ÁBRA] Áltengely.
Az ilyen egymásra következő, egymás tetejébe nőtt ágak vastagabb darabjainak sorából keletkező s főtengelynek látszó képlet az áltengely (l. az ábrát). Az Á. majd cikkcakk módra hajlongó, majd pedig egyenes, s ekkor az Á. a közalapos (monopodiális) és pedig a fürtös elágazáshoz hasonló. A csigafürt és kunkorvirágzat tengelye is áltengely.
l. Tengernagy