a vizkórnak azon neme, melynél a folyadék nem valamely szabad üregben (p. a hashártyaüregben), hanem szálagos összenövések stb. által körülirt határu üregekben foglaltatik. L. bővebben Vizkórság.
vagy alvó rügy. Az olyan rügyeket nevezik igy a gyümölcsészetben és a szőllőművelésben, amelyek képződésük évében nem hajtanak ki; igy a kertészek A.-mel szemzésnek nevezik az őszi szemzést, amelynél a nemes szem - habár ez tulajdonkép a közönséges rügy - csak a jövő tavasszal hajt ki.
(növ.), l. Virágalvás.
angol hűbérállam Kel.-Indiábana Pandsab mellett; területe 7832 km2, (1881) 682,926 lak., köztük 526,115 hindu, 151,727 mohammedán. Az egész ország sziklás, csak észak és kelet felé lapos és igen termékeny. Az állam a mult század közepéig Dsejpurhoz tartozott. A főváros ugyancsak A., a Siliszer-tó közelében a delhi-dsejpuri vasut mentén (1890) 90,890 lak., sok templommal és szép épületekkel.
Ker. János, német költő, szül. 1755 jan. 24., megh. 1797 máj. 1., mint az udvari szinházak titkára Bécsben. II. József szabad szellemü reformjainak egyik lelkes híve. Főművei a Wieland szellemében és alakjában írt romantikus eposzai: «Doolin von Mainz» (1787) és «Bliomberis» (1791). «Összes művei» 1812, 10 köt.
patak Alsó-Fehérmegyében, Elekes faluban ered és Forrón alul ömlik a Somutyuljba.
Lidia királya (Kr. e. 617-563), Sadyattés fia a Mermnadák családjából, Az apja által megkezdett háborut Milétos ellen több éven át folytatta, de siker nélkül. Majd a keletről előnyemuló médek ellen fordult, királyukkal Kyaxarésszel a Halisznál 610 szept. 30-án csatába ereszkedett, melyet azonban egy napfogyatkozás félbeszakitott, mire a két király békét és szövetséget kötött s a két birodalom határául a Halisz folyót állapította meg. A. ezután még 25 évig uralkodott. Ez idő alatt meghódította Káriát, több ión várost. így Szmirnát és Kolofont s rengeteg kincseket gyüjtött össze Szardeszben. Sírját óriási emlék jelölte, melyet az újabb utazók a Szardesz táján emelkedő három halom egyikében vélnek felismerni. Utána fia Kroisos következett az uralkodásban.
gör. zene-iró Kr. u. a IV. században, szül. Alexandriában, szerzője egy «Introductio musica» című munkának, amelyben a régi görög zenére vonatkozó érdekes adatokat mondott el.
Neck. (Fabricia Scop. Hegetschweilera Rgl., növ.), a vitorlásviráguak közé tartozó génusz; Ázsia és Afrika melegebb égalja alatt tenyésző füvek és cserjék, mintegy 24 faj.
Tourn., keresztvirágú növ. Benkő a «Magyar Könyvház» I 394. lapján ternyefűnek nevezi, utána a magyar füvészek az A.-ot ternyének irják. Ez a szó azonban a magyar nyelvben Benkő feljegyzésén kivül általában ismeretlen (ternyő v. ternyőfa=tiszafa), Benkő maga is csak egy A.-t, az A. incanumot nevezi így, mely később az A.-tól elválasztódott s Berteroa incana lett a neve. A ternyefű tehát csak a Berteroa magyar neve lehetne, az A. pedig névtelenül maradt, mert semmi más magyar neve nincs feljegyezve. Minthogy pedig az igazi A.-ok leginkább aranyszin virágúak, s gyakrabban (noha van pusztai A. is) sziklás helyen nőnek (németül Alyssum a. m. Steinkraut), azért mi az Alyssumot szirt-aranyának magyarosítjuk (l. o.).