Walt. (növ.), az Apocynumfélék közt, 4 faj Észak-Amerikában és Japánban. A. Tabernaemontana Walt. (Tabernaemontana Amsonia L.) a. m. A. latifolia Mich.
kis falu a svájci Uri kantonban, a meredek Bristenstock lábánál, 536 m. magasságban, a szépségéről ismert Maderan-völgy ama bejáratánál, ahol a Gotthard-vaspálya a nyiltabb völgymélyedésből a felső Reusz völgyének szűkebb szakadékaiba lép.
folyó Hollandiában, az Y-ba való torkolatánál épült Amsterdam. Az A. folyó a Drecht és a Kromme-Midrechtből képződik s több ágban futja be Amsterdamot.
1. (Uj-Amsterdam), sziget az Indiai óceán déli részében, Kerguelen-szigettől északkeletre, a D. sz. 37° 58' és K. h. (Greenwichtől) 77° 34' alatt 66 km2. Kialudt vulkán (876 m. magasságban), majdnem megközelíthetetlen és lakatlan, az elhagyottság és pusztúlás képe. A.-ot 1633-ban a hollandok fedezték fel, hanem csak 1696-ban mászták meg (Vlaming). A szigetet a franciák 1892 augusztus havában megszállották 2. A város New-York amerikai államban, Montgomery grófságban, a Mohawk folyó és az Erie csatorna mellett, 50 km. Albanytól északnyugatra, gyárakkal, sajtkereskedéssel és (1889) 14,000 lak.
(lat. Amstelodamum)
[ÁBRA] Amsterdam.
a Németalföldek (Hollandia) fő- (de nem szék-) városa, Észak-Hollandia főhelye, az Y-nek, a Zuider-tenger délkeleti öblének déli partján, 406,000 lak. A. félkörben épült a tenger vize mellett, az Amstel folyó ágaitól alkotott mintegy 90 szigeten; a házak cölöpökön állanak, téglából készültek; régi bástyák helyét boulevard-ok foglalják el; vízzel a várost a Haarlem mellékéről jövő vízvezeték látja el. Európa egyéb nagy városait tekintve A.-nak kevés a nagyobbszerű épülete; jelentékenyebbek: a XVII. századból való palota (het Paleis), amely 1808-ig volt városháza és az új városháza, az igazságügyi palota, a börze, az új templom (a XV. századból), amely magában foglalja Ruyter tengernagy mauzoleumát. Jelentékeny építmények: a dockok, az ültetvény (Plantaadje), egy fákkal beültetett nagy tér, melynek egy része a botanikus és az állatkert; a királyi, a Hoop s a Fodor-muzeum gazdag képgyüjteményekkel. A tudományos, művészeti, gazdasági, jótékonysági intézetek és társulatok száma nagy; legfontosabbak; a kir. tud. akadémia, a művészetek kir. akadémiája és az alsóbb osztályok erkölcsi nevelését célzó (1784-ből való) egyesűlet. A várost 12 polgármester és 36 tagu városi tanács kormányozza. Bár A. kivált kereskedőváros, ipara is jelentékeny; foglalkozik főképen vászon-, pamut és selyemszövéssel, selyemfonással, porcellánkészítéssel, vasolvasztással, cukorfinomítással, dohánygyártással, vegyi szereknek előállításával, kötél- és szeszgyártással, ékszerek készítésével; a gyémántköszörülés régi hirű. A kereskedelmi forgalom rendkivül nagy, évenkint 2000-2500 hajó jő és megy. Európa északi árúira nézve A. egyike a legfontosabb piacoknak; legélénkebb összeköttetésben Londonnal áll. A Heldernél végződő Északcsatorna (78 km. hosszu) és az északkeletnek vezető új csatorna a forgalom emeléséhez nagyban hozzájárultak. A. a helyén a XII. században állott Amstel várából keletkezett. Első ura Gilbert volt; 1340-ben kapott városi jogokat, 1482-ben várfalakat. Gyors fölvirágzása 1578. kezdődött, midőn a genfi szövetséghez csatlakozott. A napoleoni uralom alatt Hollandia királyság fővárosa volt. Most a « főváros» csak címe; Hollandia királyának és kormányának székhelye Hága (Le Hague). (V. ö. Commelin, Beschrijving der stadt Amsterdam 1693-94, 2 köt.; Van der Vijver, Gesch. Beschrijving der stadt A. 1844-48, 4 köt.) Ter Gouw J., Geschiedenis van Amsterdam (7 köt. 1890-ig).
nevet visel a híres gyémántok közül az Orlov. L. Gyémánt.
1. ker. kapitányság Alsó-Ausztriában, 1653 km2, (1890) 92,151 lak. -2. A., mezőváros az Ybbs mellett, (1890) 2598 lak., a XV. századból való plébániatemplommal, nagy téglaégetőkkel. 1805 nov. 5-én a franciák itt győzelmet arattak az oroszokon.
név alatt a régi egyiptomiak Palesztina, Sziria, valamint a Tigris-Eufrat tartományok szemitáit értették.
v. Amu; 1. folyó (az arabok Dsaihun-ja, a khinaiak Pocu v. Facu-ja és Vei-ja, a klaszikus népek Oxusa), a Pamir-fensíkon ered; két nagyobb forrása van: az Ak-szu v. Murghab, mely a 3975 m. magas Pamir-Khurdról jő és a Pandsa, amely a Vathanból eredvén, észak felől a 4321 m. magas Pamirkula avagy Viktória-tóból szakad ki. Összefolyásuk után felveszik az Amu-Darja nevet. Balról a Koksát veszi fel, mely a Badaksanból jő, jobbról pedig a Szurkhabot, amely az Alai-hegységben ered. Az A. eddigi délnyugati irányát megváltoztatván, északnyugat felé tör, mely irányt azután, míg az Aral-tóba nem ömlik, folyton meg is tartja. Az A. folyásának ezt a részét több folyó nem gyarapítja. Az A. Kadsa-Szala alatt ágyát többször megváltoztatja. Az Aral-tóba való beömlése előtt Nukus mellett több egymással összeköttetésben levő ágra szakad. Ebben a 150 km. hosszuságú deltában sok, sással benőtt tó van, amelyekből csekély mélységgel bíró csatornák egész hálózata önti a vizet a körülfekvő szántóföldek öntözésére. Az A. egykoron a Kaspi-tengerbe ömlött, amit emberi kéz okozott. Az oroszok az A.-t ismét vissza akarják vezetni a Kaspi-tóba és így a belső-ázsiai tartományok szívéig hajóval járható vízi utat teremteni és sok megművelhető földet nyerni. Az A. felfelé a torkolatától 450 km.-nyire egész a Kosa-Szaliig gőzössel járható. Az oroszok az 1873-ban Khiva ellen vezetett sikeres tavaszi hadjárat által lettek az A. alsó részének uraivá és védelmére a jobb partok Petro-Alexandrovszkot alapították.
2. A. kerület, Közép-Ázsia orosz területe. Kiterjedése 110,996 km2 (2018 kmrtf.) (1880) 133,630 lak., kik között van 1000 orosz, a nagyobb rész kirgiz, turkmen és özbég. A kerületben az Amu deltáját a víz gyakran ellepi; a szigetek telve vannak sással, gyalogfenyővel, fűzzel stb. A lakosság csak részben állandó, részben nomád. A.-t az 1873 aug. 12-én Khivával kötött béke által Oroszországhoz csatolták és Turkesztán főkormányzóságba kebelezték. Közigazgatási székhelye az A. alsó részén elterülő Petro-Alexandrovszk erősség.