telep Budapest főváros határában, a szentendrei helyi érdekü vasut állomása; az ott feltárt római amfiteátrum, fürdők és Mithras-szentély s a puskaporos malom helyén a langyos vizü tóban berendezett fürdő (Római fürdő) folytán a fővárosi közönség kedvelt kiránduló és mulato helye.
(a rómaiaknál Aquinum), az olaszországi Caserta (Terra di Lavoro) provincia városa, Sora kerületben, (1881) 2177 lakossal, püspöki székhely Juvenal római szatirikus és Pescennius császár (193-194) szülőhelye. A közeli várban született 1224 Aquinói Tamás.
l. Tamás-szentek.
l. Aachen, melynek ez volt a latin neve.
a régi Galliának az a része, mely a Garonnetól délre, a Pirenéi hegységig ér (a mai Landes-ok és Gascogne). Hajdan ibériaiak lakták; Kr. e. 57-ben Julius Caesar alatt a rómaiak, Kr. u. 412-ben a nyugati gótok, 507-ben a frankok voítak urai, 771-ben Nagy Károly kezébe jutott, később pedig önálló hercegséggé lett, majd 1152-ben Angolország birtokába került, mig végre VII. Lajos király 1451-ben visszacsatolta Franciaországhoz.
vagy a Biscayai-öböl, az Atlanti-óceánnak az a része, mely Spanyolország északi s Franciaország nyugati partjai között fekszik. Legbelsőbb részét Gascognei-öbölnek is nevezik.
a geologiai harmadkor neogén, illetőleg oligocén szisztémájának legfelsőbb emelete, máskép felső oligocén. vagy alsó édesvizi molasse; Sotzka-rétegek-nek is mondják, mert a többek között Stájerországban Sotzka vidékén találni az A. igen gazdag flóráját; Leginkább édesvizi képződmények, de vannak tengeriek is. Kőzete homok, homokkő és márga, ritkán mészkő. Vezérkövületei Cerithium margaritaceum Brocchi, Melanopsis Hantkeni Hofm., Cyrena lignitaria Rolle, Pectunculus obovatus. Keveréke a tengeri és édesvizi faciesnek. Buda vidékén ide tartozik Török-Bálinton, aztán Buda-Eörs között a Kamaraerdő felé a homokkő, melynek Pectunculus homokkő ahelyi neve; Ipolyvölgy jobb oldala Helemba vidékén a homok sok pectunculussal. Igen nevezetes aquitánkoru terület a zsilvölgyi, melynek gazdag flóráját dr. Staub Mór «A Zsilvölgy aquitánkoru flórája» (Földtani Intézet Évkönyve VII. k. 6. füzet) irta le. Ide tartozik a zsilvölgyin kivül az esztergomvidéki barnaszén (Sárisáp, Csolnok, Mogyorós stb.), azután Veszprémmegyében a zsemlyei és szápári, Nyitramegyében a handlovai, Szerémmegyében a verdniki és Horvátországban a krapinai.
(lat.) a. m., anno regni, az uralkodás v. a birodalom évében; A. R., pénzjegy a régi argivok pénzein.
a. m. áradat dagály, l. Árapály.
(are franc. ejtsd: ár), a terület-mérték egysége; 1 ár = 100 m2 vagy oly négyszög, melynek minden oldala 10 m.; hivatalos jelzése a.; 100 ár = 1 hektár rövidítése ha.