igy nevezik az oroszok a Mulgrave szigettengerben, a Nagy-óceánban fekvő Calvert szigeteket.
falu és búcsújáró hely OroszÖrményországban, az Ararát alján; a monda szerint itt lakott Noé az özönviz előtt s itt találták meg András és Máté apostolok csontjait.
l. Arbitrage.
Tourn (növ.), a róla nevezett család génusza. Többnyári fű vagy faalakú cserje egyszerü vagy összetett levelekkel, apró, ernyős, fürtös vagy csembőkalakú virágokkal s bogyóalakú csonthéjas gyümölccsel, melyet a maradandó kehely és bibeszál szokott koronázni. 33 faja él Ázsia tropikus és keleti részén s É: Amerikában. Több faját mint szép dísznövényt termesztik (l. a Díszlombok II. képmellékletén). Az A. Japonica Thunb. (A. Sieboldii hortulanorum, Fatsia Japonica Dcne) törzse faalakú, levele hosszunyelü, kerekded, tenyeresen szabdalt, az alja szivalakú, molyhos, később sima, fénylő, világos-zöld, virágzata ágasbogas.
[ÁBRA] Aralia.
Télen hidegházban kell tartani. Az A. spinosa L. (angelikafa, a kertekben gyakran A. Japonica néven) északamerikai, szára 3 m. magas, tövises, levele szép nagy, többszörösen összetett. Egyike a legszebb harasztnövényeknek, szabadban is kitelel, de télen lombfödéllel kell betakarni vagy bekötözni. Az A. edulis Sieb. el Zucc. (hegyi v. bogyós angelika) Khinában honos, de Japánban is termesztik, sőt ajánlatos lenne nálunk is termeszteni, mert a gyökere meg a fiatal szára jóízü főzelék. Az A. nudinazdis L. többnyire fű, tőlevele hármasan összetett, szára levéltelen; gyökere « északamerikai sassaparilla» néven, mint az igazi sassaparilla használatos. A. papyrifera Hook. L. Rizspapircserje - Araliaceoe, l. Borostyán félék.
orosz erőd a Szir Darja (Jaxartes) mellett közel ennek az Araltóba szakadásához.
(Szigettó), a Kaspi-tenger után Ázsiának legnagyobb tava, attól keletre, a turkesztáni sós és terméketlen puszták közt fekszik; hosszusága 350 kilométer, szélessége 200-300 km., területe 66.999 km2. Partja alacsony, homokos és terméketlen; ÉNy-on sással van benőve, mig K-en a Kizilkum sivatag partjáig nyulik. Az A.-ba ömlenek a nagy folyók; az Amu-Darja (Oxus), melynek egy ága 1640-ben még a Kaspi-tengert is elérte és a Szir-Darja (Jaxartes). Látható lefolyása nincs a víztükör 1874-ben 38 m.-rel volt a tengerszin, s 64 m.-rel a Káspi-tenger felett. Ujabb időben vize csökken. Számos szigete közül a cári szigetcsoport Nikolaj nevü szigete a legnagyobb és legfontosabb. Az A. mélysége 27 méter nyugaton azonban a 160 m.-t is megüti. A mélység ÉK és D felé jelentékenyen csökken. DNy-i része átmegy v. Laudan- vagy Aibugir-mocsárba, mely helyenként már egészen kiszáradt. Télen a tavat állítólag sokszor jég födi. A víz halban gazdag. Sekély partjai hajózásra nem alkalmasak s az oroszok csak kormányzási célokra tartanak rajta 1873 óta két gőzcsónakot és két gőzöst. A klasszikus írók még nem ismerték az Aral tavat. Az első európai utazó, ki partjain megfordult, Zemarchos, II. Justinianus, bizanci császár követe volt, ki 569. a törökök khagánjától visszamenet az A. hosszában vette utját. Pontosabb értesítéseket nyertünk az arab írók, majd 1742-től fogva az oroszok fáradozásai folytán. 1848-ig a khivai és kokandi khán birtokához tartozott, ebben az évben azonban az oroszok elfoglalták északi partjait, azután magát a tavat s végül az összes partokat a Khivával 1873-ben kötött béke folytán. Az oroszok fő hadi pontjai keleten Kazalinszk, délen Csimbá.
Utazásokat tettek a tó tanulmányozására Mumvjev (1818), Negri és Meyendorff (1820-21), Rerg (1825-26), Helmersen (1833-35), Perovszkij (1839), Antov (1840-41), Blaremberg és Romanov (1841), Danilevszkij (1842-43), Schultz és Lemm (1843), Butjakov (1848), Makszejev emlékiratokat adott utazásáról. - V. ö. Khiva, Seine historischen und geografischen VerhÄltnisse (Pétervár 1873); Rösler: Die Aralseefrage (Bécs 1873); Wood: The stores of the Aral Lake (London 1876).
Eugén, Bulwer ugyanilyen c. regényének hőse. Szül. Ramsgillben (Yorkshire) 1704-ben: kertésznek a fia volt, s tudós iskolaigazgató lett; egy kelta-angol-latin-görög-héber szótár kidolgozását kezdte meg, de elfogták s mert 14 évvel azelőtt állítólag féltékenységből megölt egy Clark nevű vargát, 1759-ben felakasztották. Vallomást nem tett, de börtönében találtak néhány sor irást, melyben ártatlannak mondta magát. Hood «The dream of Eugene A.» c. költeményéhez is az ő sorsa szolgáltatta az anyagot.
(elektromos) akkor jön létre; ha két különböző elektromos feszültséggel bíró elszigetelt vezető között összeköttetést létesítenek. Az áram a magasabb feszültségű testtől a kisebb feszültségű felé irányúl. Ha a két test elektromos töltése határolt, az egyensuly véges, rendesen igen rövid idő alatt helyre áll. Az idő tartama a közbeiktatott vezető természetétől és méreteitől függ, nevezetesen minél jobb a vezetőképessége és minél rövidebb és vastagabb ez a vezető, annál gy orsabban áll helyre az egyensuly. Ez esetben az áram az idővel «változó». Ha a két eredeti vezető között a feszültség különbözetét bármily módon állandóan fentartják állandó hatást érnek el és «folytonos áram» keletkezik. Általánosságban ez utóbbit nevezik elektromos áramnak. Az ily áram vezetőjének minden térelemében a feszültség független az időtől. Az állandó feszültségkülönbözet fentartása elérhető az által, hogy elektromotoros erőt iktatnak zárt vezető körbe. Az áramot hatásaiból lehet felismerni. Kifejt hő-, mágneses és kémiai hatást, amennyiben vezetőjét felmelegíti, mágneses tért alkot és folyadékokat kémiailag bont.
az örmény nemzeti fejedelmek egyik legnevezetesebbike volt. Kr. e. 1300-ben élt. Nevéről vitézsége miatt neveztek el az örményeket a görögök «armenos» (örmény) és az országot Arménia névvel.
létre jön, ha az elektromos áram vezetéke tetszés szerinti módon elágazik. Ez esetben a kérdés mindenkor az, hogy a vezeték egyes ágain áthaladó áramok erőssége ezen ágak vezető ellenállásával miképen függ össze. A kérdés a Kirchhoff féle törvények alapján megoldható; ezen törvények a következők: 1. Bármely elágazási pontban összetalálkozó áramok algebrai összege zérussal egyenlő, hogy ha az elágazási pont felé és az attól elhaladó áramok ellenkező előjellel jelöltetnek; 2. az áramelágazás által képezett bármelyik zárt áramkörben az elektromotoros erők algebrai összege egyenlő az azt alakító egyes ágak áramai és vezető ellenállásai közti szorzatoknak összegével.