Arco

hirneves család, mely 1221. grófi rangot kapott. A család eredeti neve Von Bogen volt. Jelenleg a családnak három ága van 1., a bajor Odalrici, 2., a sziléziai és 3. mantovai ág. Nevezetesebb tagjai: 1. A. Frigyes, ki 1239 körül élt, e családnak őse. 2. A. Ferene, 1453-ban Siena köztársaságnak dozséja volt; fiai András és Adalrich, I. Miksa császárnak meghitt tanácsosai voltak. 3. Miklós, Adalrich fia, szül. 1479 dec. 3., megh. 1546., császári tanácsos és jeles latin költő volt; fiai közül Miksa császári követ volt Konstantinápolyban, János pedig császári tábornok. 4. A. Fülöp, császári tábornok volt akit mert Ó-Breisachot 1703 szept. 7-én föladta, előbbi érdemei dacára Bregenzben főbelőttek. 5. A. Miksa, ki egyideig bajor követ volt Pétervárott, 1809-ben mint ezredes esett el Tirolban. 6. A. Henrik, gróf; szül. 1800 no. 6-án, a gottschdorfi uradalom birtokosa Osztrák-Sziléziában. 7. A. Károly Mária Lipót, gróf; szül. 1769 május 8., megh. 1856 aug. 3.; a legfőbb törvényszéknek elnöke volt Bajorországban. 8. A. Lajos, gróf, az előbbinek öccse, szül. 1773 jan. 30., meghalt 1854 aug. 20., bajor kamarás s a birodalmi gyülésnek tagja volt; házasságban élt (1804 nov. 14. elvette) Mária Leopoldinával, Károly Tivadar pfalzbajor választó-fejedelemnek özvegyével. Fiai A. Alajos Miklós gróf, szül. 1806 dec. 6-án, bajor kamarás és alezredes és A. Miksa gróf, szül. 1811 dec. 13., ki birodalmi grófi rangot kapott.

Arco

1. Károly d', olasz műtörténész és történetiró szül. Mantovában 1799 szept. 8. megh. u. o. 1873 jan. 26. Ősrégi grófi család sarja, 1816-ban atyjával Milánóba ment; eleinte Firenzében, majd Rómában a festészetre adta magát, de azután szülővárosa műkincseinek tanulmányozásához látott s tanulmányainak első eredménye az volt, hogy 1827-37-ig a nevezetesebb képek rézmetszeteit adta ki. Első irodalmi munkája Giulio Romano életrajza volt 1838-ban. Nagyobb jelentőségű műve «Delle arti e degli artifici di Mantova», mely Mantova műtörténetét tárgyalja a középkortól kezdve, figyelemmel a város politikai s társadalmi viszonyaira. Sok kisebb munkát is irt, melyek tárgyát rendszerint a műtörténelemből merítette, p. a XVI. századbeli mantovai rézmetszésről, X. Leó pápának Ráffáel által festett képéről stb. A külföldön «Della economia politica del municipio di Mantova a tempi in cui si reggeva a republica» cimű mun-. kájával lett ismeretessé, melyben a város politikai, erkölcsi s gazdasági állapotát fejtegeti a köztársaság idejéből. Legnagyobb műveit a «Studj intorno al municipio di Mantova»-t halála előtt fejezte be.

2. A. János gróf, olasz nemzetgazdasági iró, szül. 1739., megh. 1791. Szakmájába Pompei és Torelli vezették be. Első művét: Dell' armonia politico economica (1772) a pádovai akadémia az első dijra méltatta. E műben az elsőszülöttségi jog és a hitbizományok eltörlése mellett kardoskodott. További művei megjelentek az Economisti italiani vállalat 30. és 31. kötetében. Amellett a műtörténettel is foglalkozott, irt a többi között a mantovai troubadourokról. II. József megtette őt mantovai intendánsnak. Ugyan e városban fedezte fel Vergilius mellszobrát. Összes művei 1785. jelentek meg Cremonában (4 köt.).

Arco

(ol.), ív; vonó, nyirettyü; coll' arco (arcato, rövidítve: c. arc., arc.) «vonóval», «nyirettyüvel» a vonós hangszereknél a pizzicato után következő figyelmeztetés arra, hogy a következő részt a vonóval kell játszani.

Arcole

(ejtsd: arkole), falu Olaszországnak Verona tartományában, (1881) 1660 lak. Híres Napoleonnak az osztrákokkal vívott csatájáról (1796 nov. 15-17-ig). 48,000-nyi osztrák sereg Alvinczy vezérlete alatt Olaszországba nyomult a Mantovában körülzárt Wurmser fölmentésére, de Napoleon 3 napig tartó ütközetben e tervet meghiúsította.

Arcoleo

György, olasz jogtudós és iró, a nápolyi egyetemen az alkotmánytörténetnek tanára, szül. 1851 aug. 15. Caltarigoneban (Szicilia). Első művei az irodalomtörténet keretébe vágnak (mint p. «Sulla letteratura comtemporanea in Italia». Nápoly 1875). Szakmunkái: Gli equivoci nelle forme costituzionali. (Napoli 1878.) Il senato moderno. (1880.) Il gabinetto nei governi parlamentari. (1880 pályanyertes mű). Sull' inchiesta parla. mentare (1882.). 1885. képviselőnek választották.

Arçon

(ejtsd: arszoň), teljes nevén Lemicau d'János Kolozs Eleonór, a XVIII. század legnevesebb hadmérnökei egyike. Szül. Pontarlier-ben 1733.; megh. Párisban 1800-ban. A mezieresi hadmérnöki iskola elvégzése után 1755-ben hadmérnökkari tisztnek nevezték ki. 1761-ben Kasszel megvédésénél tüntette ki magát. Földtérképészeti munkái és hadtudományi értekezései nevét annyira ismeretessé tették hogy 1781. III. Károly spanyol király A.-t Spanyolországba hítta Gibraltár ostromlásában való közreműködés végett; A. ekkor építette az első úszó ágyútelepeket. 1793-ban A. mint hadosztályvezér vett részt a németalföldi hadjáratban, ahonnan Carnot hítta oldala mellé s vele tervezte azokat a hadászat remekeinek mondható utasításokat, azaz hadjárati terveket, amelyek szerint Franciaország vezérei Franciaországot szerencsésen megvédték az európai szövetség ellen. Később A.-t Franciaország összes várainak felügyelőjévé nevezték ki. Legnevezetesebb műve: «Considérations militaires et politiques sur les fortifications» (Páris, 1795).

Arcos de la Frontera

város Spanyolországnak Cadiz tartományában, festői vidéken, a Guadalete völgyében 166 m. magas sziklán; nagyon ósdi, szabálytalanúl épült város, meredek utcákkal, szép gót templommal, 7 kolostorral. (1887) 16,199 lak., kik bőrgyártással, kalapkészítéssel, olaj-, bor- és gyümölcstermeléssel foglalkoznak. A város fölött az A.-i hercegek kastélya hever romokban.

Arcsó

1. puszta, Atyha falu határában Maros-Tordamegyében ásványos forrásokkal és egy kis fürdővel. 2. A., régi zárdahely Korond közelében Udvarhelymegyében.

Árcsőrüek

(Subulirostres, állat), az éneklő madarak egyik csoportja ahova a billegény (Motacillidae) a fülemile (Sylviidae), a csattogány (Accentoridae), az ökörszem (Troglodytidae) és a rigófélék (Turdidae) tartoznak. Kitűnően kifejlődött öt pár izommal ellátott éneklő-készülékek és keskeny hegyes csőrűek. A rovarok pusztítása által többnyire igen hasznosak.

Árcsúcs

(subula, növ.), szálas áralakú v. serteképű folytatása vm. növényszervnek, p. a Hydnum gomba kalapjának alsó szinén.


Kezdőlap

˙