a római amfiteátrumok fövennyel behintett küzdőtere. L. Amfiteátrum.
vár l. Arenenberg.
(lat.) a vulkánok mellett lapillihomok és hamutól fedett tenyészet nélküli felület.
L. (növ.), l. Homokhúr.
(Aremberg), 1. egykor német hercegség Jülich és Köln között, ma a poroszországi Koblenz kormányzósági kerülethez tartozik. Területe hajdan 413 km2 volt, 14,800 lak. 2. A.., falu Adenau kerületben, nem messze az Ahrtól, az Arenberg lábánál mely 630 magas bazalt-kúp s melyen az arenbergi hercegi család ősi kastélya áll.
1. Lipót Fülöp Károly József, Arenberg, Arschot és Croy hercege. annak a Fülöp Károly Ferenc hercegnek fia, aki Zalánkeménnél esett el (1691 aug. 19.); szül. 1690., megh. 1754. Brüsszelben. Részt vett a spanyol örökösödési (1706) és a magyarországi hadjáratokban. Nándorfehérvár bevételekor a gyalogságnak jobb szárnyát vezérelte és nagy része volt a győzelemben (1717). VI. Károly Hennegau és Mons kormányzójává, német-alföldi tanácsossá és 1733-ban tüzér-tábornokká nevezte ki. A francia háborúban (1733) szavójai Jenő herceg alatt szolgált. Németalföldön a császári csapatok főhadvezérévé lett (1734) s szövetséget hozván létre Anglia és Hollandia közt, kitűnt a dettingeni csatában. Mint Hennegau helytartója halt meg Heverle várában, Löwen mellett. A. a tudományok pártolója, Voltaire barátja és Rousseau pártfogója volt; ez utóbbit nyugdíjban is részesítette. ( Allgem. Deutsche Biogr. I. 513.)
2. A. Ágost. Mária Rajmond. herceg. L. La. Marck.
valamikor német hercegség volt, ma Osnabrück kerület s a Meppen, Hümmling és Aschendorf járásokat foglalja magában. Területe 2196,24 km2, (1890) 57.359 lak. 1829 máj. 8. emelte IV. György hannoverai király hercegséggé.
l. Haszonbér.
város Norvégiának délkeleti partjain, a Nid torkolatánál. A város részben sziklákon, részben cölöpökön a vízben épült, hajógyárral, halászattal; kikötője igen jó; az előtte fekvő erdős Tromő sziget védelmezi a viharok ellen: 4669 lak., akik élénk kereskedést űznek fával, a környék vasérceivel és gabonával.
(ásv.), l. Epidot.