Benedictus (Benito) Montanus (vagy Hispalensis), spanyol teologus és nyelvész szül. Frexenal de la Sierrában 1527., megh. 1598 Szevillában mint a szt. Jakab-rend főnöke. Ő volt 1568-72-ben a sok nyelvü antwerpeni biblia kiadója, mely II. Fülöp megbizásából 1569-72. (8 köt.) megjelent. A király ez érdeméért Santiago komturjává nevezte ki, de a jezsuiták a targumim (l. o.) fölvétele miatt eretnekséggel vádolták, mire nm A. Rómában magát igazolta. Könyvtára az Escurialba került.
1018-tól kezdve milánói érsek, II. Konrádot Olaszországba hívta s 1026. Milánóban királlyá koronázta. Konrád reá ruházta a milánói kerületben a kormányzási hatalmat. Mikor azonban e hatalom szigoru gyakorlása miatt a valvasszorok A. ellen felkeltek, Konrád ezek pártjára állott s A.-et elfogatta. A: nek sikerült Milánóba menekülni, ahol a nép által segíttetve, vitézül ellentállt a császári seregeknek. A későbbi zenebonák miatt kénytelen volt Milánóból elmenekülni. V. ö. Pfenninger: Die Beziehungen Konrad's II zu Aribo v. Mainz u. zu Aribert v. Mailand (Mainz, 1892). Giesebrecht, Gesch. d. deutschen Kaiserzeit. (II. köt. 182 s köv.. 1.)
876 és 909 között keleti határgrófság (Ostmark) grófja, kit a traungaui (steieri) grófok s a Stájerország hercegek tőrzsatyjának tart a hagyomány. Heves harcot folytatot Szvatopluk morva fejedelem ellen. Később Arnulf császár parancsára Szvatopluk a fiai közötti viszályt szította, és ezáltal siettette annak felbomlását. Vajjon ő is részt vett-e a magyarok szövetségében a Nagy-Morvaország megbuktatásában; nem tudni. Megélte még a magyarok 907. évi betörését Bajorországba, 909. pedig Gyermek Lajostól a traunkircheni apátságot kapta hűbérül. Halálának éve kétes. V. ö. Dümmler, Gesch. des ostfränk. Reiches II. köt.
Arica departamento fővárosa a perui Takna tartományban, 18° 18' d. sz. alatt. Éghajlata forró és egészségtelen, 3900 lak. Jelentékenyebb kikötő Dél-Peru s Bolivia áruira nézve. A főbb kereskedelmi cikkek: nemes, ércek, khinafahéj, alpakka-gyapju. A parton E. felé számos régi sir van mumiákkal.
(ejtsd: aricsa), város Olaszországban, Róma közelében; igen szép templommal, melyet 1664-ben Bernini épített; (1881) 2350 lak. A. egyike a rómaiak legkedveltebb nyári tartózkodási helyeinek. Valamikor Latiumnak volt hires városa. Háborut viselt a rómaiakkal, de megveretett s római, gyarmattá lett. Közelében volt az ariciai liget, mely Dianának volt szentelve.
kikötőváros Cap-Breton szigete mellett.
régi szarmata nép, mely a Kaukázuson túl lakott.
(ejtsd: aricsi) Cézár. olasz költő, szül. Bresciában 1782., megh. ugyanott 1836 jul. 2. Eredetileg a jogtudományoknak szentelte magát s I. Napoleon alatt szülővárosának törvényszéki elnökévé lett. «La coltivazione degli ulivi» cimü didaktikai versével megszerezte Monti barátságát. Költői művei közül említésre méltók még: «La pastorizia» (Brescia 1814) és a «L'origine delle fonti». Irt sok lirai költeményt s prózai munkákat is. Legutolsó nagy műve: «Gerusalemme distrutta» cimü költeménye, melyben Jeruzsálemnek Titus által való lerombolását énekli meg, de e költeményét már nem fejezhette be. Művei «Opere» cimmel 1818-ban jelentek meg 6 kötetben Bresciában, új kiadásuk pedig 1858-ban Pádovában.
(ásv.) l. Fillipszit.
(ejts: ariézs), folyó Franciaország déli részében. A Pireneusokban ered; Spanyolországból folyik át az ugyanolyan nevü départementba és 163 km. folyás után egy mértföldnyire Toulousetól a Garonneba ömlik. 42 km. hosszúságban hajózható. Latin neve Aurigera volt.
2. A. franciaországi département, mely az egykori Foix grófságból s Languedoc egyes részeiből áll; határai D-en Spanyolország és Andorra, a többi részen a Haute-Garonne, Aude és a Pyrenées Orientales départementok. Területe 4844 km2 s (1891) 227,491 lak.; két, majdnem egyenlő szélességü mély hegyi völgyből áll, melyeket a Pireneusok egy ága választ el egymástól. Legmagasabb csucsok a Montcalm (3155 m.) és a Maladetta (3315 m.). A départément E-i részén, hol a völgyek síkságokká tágulnak, a felület részben ingoványos. Az éghajlat különböző, Északon enyhe és kellemes, ellenben délen tél idején nagyon hideg, nyáron nagyon forró. A hegyeken számos házi állatot tenyésztenek. Az erdőben sok a vad, többek közt zerge, medve és farkas. A. roppant gazdag ásványokban, különösen vasércekben; ezenkivül ólom-, réz-, horganyércekben és kőszénben, számos só- és melegforrásai közül legismertebbek az Ax és Ussat körüliek. Az ipar különösen posztógyártással, vas-, acél-, vegyészeti cikkek, papir, asztalos-tárgyak előállításával foglalkozik. A département 3 arrondissementra oszlik, fővárosa Foix.