(héb.) a. m. isten oroszlánja, több bibliai személynek és Jeruzsálemnek mint legyőzhetetlen városnak a neve s. 29, 1. Az arabok és persák is ezt a nevet adták hőseiknek.
(lat.), a rómaiak faltörője; nevét onnan kapta, mert a gerendának az a vége, mellyel a falatt döngették, kosfejben végződött. A katonák védelmére, kik a kötélszálakon vizszintesen függő gerendát mozgatták, tető szolgált, az u. n. testudo arietina, mely kerekeken járt.
l. Ammonitok.
(ol.), zenei műszó, kisebb ária (l. o.), forma tekintetében hasonlít a dalhoz.
effendi, török államférfiu, szül. 1786-ban, megh. 1866. 1831-44-ig a birodalmi levéltár őre volt, 1849-ben pedig a legfelsőbb törvényszék elnöke és a kormánynak tárca nélküli tagja lett. 1850 szept. mint bécsi nagykövet nagy elhatározottsággal védte uralkodójának barátságos magatartását a magyar menekültekkel szemben. Nagyban j árult a montenegrói kérdésnek békés kiegyenlítéséhez. 1854 márc. 21-én Arif Hikmet bej helyébe főmuftivá lett. 1855 tavaszán részt vett a bécsi békeértekezletekben, melyeknek jegyzőkönyvét ő is aláirta. Hivatalát 1859. elvesztette, de utóbb pasává neveztek ki.
bej; török államférfiu, szül. 1786. Ulemának képezte magát, de midőn a janicsárok megsemmisítésével (1826 jul.) az ulemák befolyása is megszünt, külföldre útazott. Műveiben különösen az iszlam nagyságáért lelkesedett, az ó-török pártnak régi tekintélyét pedig helyre kivánta állítani. Mint főmufti e célra (1846 óta) minden lehetőt megtett. Törekvései azonban eredménytelenek maradtak, mert a portának 1854. francia-angol szövetségesei unszolására szabadelvű intézményekre kellett magát elhatároznia. Miután A. hivatalát elvesztette csupán nagyszerü könyvtárában lelte örömét. E könyvtár, mely 12,000 kéziratnál többet számít, halála után a mekkai szentély tulajdonába ment át.
pasa, török államférfiú, szül. Konstantinápolyban 1830. 1817. Rómában és Bécsben élt, a politikai kiküldetésben járó apjával, Sekib pasával. Nagy szorgalommal tanulta az idegen nyelveket s alkalmazást kapott a külügyi minisztériumban. Később a bécsi és párisi követség első tit. kára, azután pedig kiváló nyelvismereteinél fogva a díván első tolmácsa lett. 1872. kinevezték a külügyminisztérium másod-államtitkárává, 1873-ban bécsi követté, 1874. pedig közoktatásügyi és igazságügyi miniszterré. Mikor Törökország alkotmányt kapott, A. pasa a szenátus elnöke s utóbb a külügyek minisztere lett. Khereddin bukása után miniszterelnök volt (1879 jul. 30. okt.). Azóta tagja a szenátusnak, 1882-1884-ig pedig külügyminiszter volt. L. életrajzát és arcképét «Magyarország és a Nagyvilág» 1879. évf.
l. Ahriman.
Hérodotos szerint félszemü szittya nép a világnak északkeleti (szibiriai) részében.
város Palesztinában, az Efraim törzs területén, Sámuel prófétának születésé helye, most Ramla.