(Tegző) Benedek, unit. tanár, szül. Árkoson, Háromszéken; megh. Kolozsvártt 1660. Elvégezvén a kolozsvári unit. kollégiumban tanulmányait, egyideig ugyanott mint segítő tanerő működött, majd 1636. ismeretei gyarapítása végett külföldre ment, hol ez évi szept. 9-től a paduai egyetemen hallgatott bölcsészeti és orvosi tudományokat, 1642. pedig Franekerben orvosdoktori oklevelet szerzett. Kilenc évi távollét után haza indulván, sok viszontagságot szenvedve. 1645 máj. 6. Kolozsvárra érkezett, hol felekezeténekfőiskolájában tanári állást nyert. Munkái: 1. De laudibus philosophiae et medicinae. Patavini, 1639. 2. De theologiae dignitate et praestantia. U. o., 1639. Ezenkivűl nehány, többnyire teol. tartalmu műve kéziratban maradt.
A XIV. század közepe táján élt Árkwsi István, sepsiszéki székely, ki úgy látszik, Akadás fia Berczencz ispánnak, a gr. Nemes és gr., Mikó családok ősének volt az unokája. Unokái Arapataky nevet vettek fel. L. Áratpataky.
két kerület Elő-India madraszi kormányzóságában. Északi A. 18,792 km2, 2.001,814 lak., főhelye Csittor. Déli A. 12,621 km2, 1.762,738 1., főhelye Kuddalor. Mindkét kerelet főterméke rizs és pamut.
(ásv.), homokkő, melyhez az anyagot gránit szolgáltatta; rendesen gránitok közelében találni. Földpát, quarc és csillám-szemeit meg lemezelt agyagos, kaolinos vagy kovás ragasztóanyag tartja össze. A karbon, a diasz (Rothliegend), a triasz (Tarka homokkő) szisztémákból, valamint a harmadkorból ismeretes. Lelőhelye a Feketeerdő, Vogézek, Auvergne stb. A földpátot tartalmazó homokot arkóza-homoknak is mondják.
József; egyetemi nyilvános rendkivüli. tanár, a fogászati klinika igazgatója Budapesten, szül. 1851-ben u. o. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, doktorrá avattatott 1876-ban. Egy évig a budapesti egyetemes gyógyszertani intézetben Balogh Kálmán vezetése alatt, mint ösztöndíjas gyakornok működött, majd huzamos időn át a londoni dental hospitalban foglalkozott a gyakorlati fogászattal. 1881-ben saját költségén nyilvános foggyógyászati intézetet nyitott, később a Rókuskórházban nyert helyet az intézet, majd 1890-ben egyetemi fogászati klinika címmel a klinikára tétetett át. Árkövy 1882-ben magántanárrá képesíttetett s 1892 eleje óta nyilvános rendkivüli tanár. Árkövy a tudományos fogaszatnak egyik uttürője Magyarországon. Nagyszámu dolgozatai. melyek hazai, német és angol szaklapokban jelentek meg, felölelik a fogászat minden tárgyát s a magyar fogászatnak nagy tekintélyt szereztek.
(ásv.), l. Kriolit.
(görög), eredeti jelentősége szerint mindaz, ami a medve csillagképhez (arktos) közel áll, tehát az északi pólus környezetébe esik. Innen A. kör a. m. északi poláris kör, A. tenger a. m. jegestenger, A. zóna a. m. északi hideg földöv, A. expediciók a. m. északsarki útazások stb. Ellentéte az antarktikus, mi analóg módon a déli sarkra vonatkozik.
a milétusi, a trójai háború mondáját feldolgozó görög ciklikus költők legjelesebbike. Két eposzt irt, az 6 énekből álló
melynek hőse Memnón, és a 2 énekü. Ilion feldúlása címüt. Invenció és ügyes kompozició jellemezték. Töredékeit kiadta Kinkel. az Epicorum Graecorum Fragm. I. kötetében (Lipcse 1877).
(medveőrző, alfajel Bootes) elsőrendü csillag a Bootes csillagzatban, sárga fénye és Napunkhoz hasonló spektruma általtűnik ki. Éviparallaxisa 0" 34, azaz 607,000-szer nagyobb távolságban van tőlünk, mint a Nap. a régiek szerint a hajósokra vészt hozó csillag (sidus horridum), a görög mitologia szerint az attikai Ikarios v. más monda nyomán Arkas félisten.