a latin arcus-ból, a. m. ív; magyarban közönségesen a papirosra mondjak.
(Differenz). A tőzsdei forgalom leginkább két árkülönbözetet ismer. Az egyik az, mely két különböző tőzsde p. a budapesti és berlini árfolyamai között ugyanabban az időpontban időnként fönnáll és mely az arbitrageüzletnek szolgál alapúl; a másik a vétel és eladás közötti árkülönbözet, amelytől függ, hogy az illető tőzsdei ügylet nyereséggel v. veszteséggel járt-e. Amennyiben az ilyen ügylet nem papirok v. árúk tényleges megszerzésén v. az illető űzér birtokában volt papirok v. árúk eladásán alapúlt, hanem az árkülönbözetre alapított spekuláció volt, azt árkülönbözeti ügyletnek (Differenzgeschäft) nevezik, ellentétül a tényleges üzlethez (Effectivgeschäft).
(ejtsd: arkrájt) sir Richard, mekánikus, szül. Prestonban Lancashireben 1732 jul. 23. Megh. 1792 augusztus 3. 1760-ban Bolton le, Moors-ban mint borbély telepedett le. és hajfestő szerekkel egy kis vagyont szerzett magának. John Kay warringtoni órás támogatása mellett mekánikus munkákra adta magát és 1768-ban, Hargraves egy röviddel azelőtt ismeretessé lett találmánya által felbuzdítva. egy fonógépet készített. 1769-ben vette erre az első szabadalmat, mely 1774-ben még tíz évre meghosszabíttatott, miután pamutfonó eljáráson javításokat tett. Az első fonógyárat, melyet Nottinghamban rendezett be, lovak hajtották. Minthogy azonban ezen üzemmód nagyon költségesnek bizonyult, 71-ben egy második nagyszerű gyárat rendezett be Cromfordban, melynek gépét vízkerék hajtotta. Az efféle fonógép a nyujtó hengerpárok ás a:Németországban használt rokka szárnyorsójának egyesítése volt és minthogy azt A. mindjárt kezdetben vízi erővel hajtotta, az első ily gépet vízi fonógépeknek és az avval készült és erősebb sodrása folytán főleg láncra alkalmas pamut wetter-fonalnak (vizi fonalnak, water twist) nevezte el. Habár a gépen később többszörösen javítottak, mégis annak az elvein alapszik a mai szövészet.
(Arlant), város Puy-de-Dome francia départementban, a Dolore mellett, ásványvizforrásokkal, kalapiparral és csipkegyártással, 4000 lak.
Régi tótországi nemzetség, mely Árpádkori oklevelekben Acha, Agha Atha néven for dul elő, csak egy későbbi tagja után neveztetik Arland nemzetségnek is. Birtokai a mai Zágrábmegyében feküdtek. Tagjai közül ismeretesek: 1242-ből Dobcha fiai, 1244-ből az Aga ispán nemzetségéből való Rodvey, a XIII. század második feléből: Wlchina fiai Detrik és Beriszló, Tamás fiai Krisán, Gergely, Mortun és Tamás, Borch fiai Borch, Péter és Potola, Mikó fia Mikó, Cuchnik, Damián és Ciprián, továbbá Arland fiai János, Miklós és Achk. Ez utóbbiakat nevezik a XIV. század közepe táján Arland nemzetségebelieknek. Arland ivadékai közül János a stubicai, a Tóthnak nevezett Miklós pedig 1345-ben Szomszédvárát kapta adományba Nagy Lajos királytól s alapítója lett a Szomszédvári Tóth, illetőleg fiusítás által a Szomszédvári Henning családnak. (Wertner M. A magyar nemzetségek. 45, 74. I. Turul 1892. 27 1 )
(Coursblatt), a tőzsdei árfolyamok jegyzéke. Budapesten, Bécsben, Berlinben és még néhány más nagyobb tőzsdén hivatalos jellegű; Párisban és Londonban magánvállalat és a leghasználatosabb az, mely a legjobban; s legalaposabban van szerkesztve. A budapesti tőzsde hivatalos árlapja két főrészre oszlik, t. i. az értéktőzsde és az árútőzsde jegyzéseire, melyek közül az első tartalmazza a magyar államadóssági kötvények, a bank-, biztosító-társasági, gőzmalmi, vasúti, hajózási és takarékpénztári részvények, a különf. ipari vállalatok részvényeinek, a záloglevelek, elsőbbségi kötvények, magánsorsjegyek, pénznemek és külföldi váltók napi árait; a második pedig a gabonaneműek és termények árait, továbbá a hajószállítási fuvardíjtételeket.
(Adlerberg), hegy az Arlberg-Alpokben, melyeknek keleti folytatása az algäui Alpok, ezek részben Tirol határát képezik Vorarlberg felé (Vor-Arl-Berg). A. hágó magassága 1797 m. 7 hónapon át hó takarja. II. József császár útat építtetett rajta át, melyet 1824-ben átalakítottak. 1864-ben merült fel a vasút terve, 1869-ben el is kezdték építeni; 1883 nov. 15-én az Arlbergen keresztűl az alagút is készen volt s 1884 szept. 20-án megnyitották az arlbergi vasútat. Az alagútban két sinpárt fektettek le, hossza 10,25 km. Az építés 15.616,000 forintba került. L. Vorarlberg. V. ö. Markovits: Die Arlbergbahn und die Handelsverbindungen der österr.-ung. Monarchie, Bécs 1800
(ejtsd: arlekkino), az olasz bohózatok nevetésre indító alakja, rendszerint testhez simúló tarka ruhát, fekete félálarcot, rövid hajat s legtöbbnyire széles, rövid fakardot visel. Bárdolatlan, gyáva és furfangos szerepkörét. valószinüleg a rómaiaknál divó bohózatokban szereplő szolgáktól örökölte az A. Az újabb olasz bohózati irodalomban az A. finomabb alakban is föllelhető, sőt a balletekben mint vezérszereplő is talátható bohókás. vidáman csapongó alakja.
l. Árverés.
(ejtsd: arl), arrondissement a Bouches du Rhône départementban, 2277,48 km2, (1886) 82,657 lakossal. 8 kantonra oszlik. V. ö. Joanne: Arles (Paris 1888). 2. A., város Franciaországban, Bouches du Rhône départementban, a Rhône mindkét partján, ahol az két ágra szakad, élénk kereskedéssel (kőszén, épületfa, bőr, olaj). Környékén számos római régiség található, melyek közül legnevezetesebb az amfiteátrum, a meleg fürdőknek és N. Konstantin császár palotája vizvezetékének stb. romjai. Lakóinak száma (1888) 13,291. A város Arelatum v. Arelate név alatt már az ó-korban is fennállott mint gall város. Kr. e. 53-ban Caesar elfoglalta, római katonai gyarmattá tette, utóbb Maximianus és N. Konstantin császároknak székhelye lett; ez utóbbi a várost megnagyobbította, a Rhône másik oldalán is folytatta és a két városrészt hiddal kötötte össze. A népvándorlás korában sokat szenvedett; később frank uralom alá került. A frank birodalom föloszlása után a Burgundiai királyság fővárosa lett. 933-ban II. Rudolf Jurántuli király ezt saját országával egyesíté. Az arelati királyi család kihaltával a német birodalomhoz csatoltatott; 1251-ben Anjouval és 1481-ben Franciaországgal egyesíttetett.