nálunk népiesen a hadsereget hivják így; az armada szó változata.
Dasypus L., (állat), spany. neve armadillo, a braziliai indiánusok tatunak nevezik, a foghíjasok (Edentata) rendjében az öves állatok (Cingulata) alrendjébe tartozó emlős állatnem. Háta páncéllal fedett, melyet közepe táján mozgatható övekbe rendezett, egyebütt mozgathatatlan csonttáblácskák alkotnak; ugyanilyen táblácskák páncélozzák gyakran a homlokot és farkat is; metsző és szemfogai hiányoznak, fajok szerint változó számú zápfogai kicsinyek hengeresek; rövid lábának ujjai, különösen a mellső lábakon erős karmokkal fegyverzettek. Fajai kizárólag Délamerikában és Mexikóban élnek; nappal magokvájta földalatti üregekben tartózkodnak, éjjel járnak táplálék után, mely hangyákból, termeszekből, férgekből állattetemekből, gyümölcsből áll; izletes húsukat nagyra becsűlik. A legnagyobb faj (Dasypus gigas Cuv), teste 1 m., farka 50 cm., a legkisebbnek (D. minutus Desm.) teste 25 cm., farka 7 cm. hosszúságot ér el. A jelenkor armadilljeinek kihalt rokona a délamerikai harmadkorbeli un. pampas-agyagban és Brazllia csontbarlangjaiban található Glyptodon claviceps Ow. 2 m.-nyi hosszaságot ért el.
spanyol neve egy kisebb számú hajókból álló hajórajnak, melyet a spanyolok abból a célból szereltek föl, hogy kivált az amerikai gyarmatokon a csempészetet megakadályozzák.
(ejtsd: armá). 1. Grófság Irországnak Ulster tartományában. Területe 1326 km2, 143,056 lakossal. A grófság középső része hullámos a délin hegy láncolat húzódik végig, melynek legmagasabb pontja a Slieve Gullion 377 m. magasságra emelkedik. A talaj a zord hegyvidéket kivéve, termékeny. 2. A hasonnevü irországi grófság fővárosa, nem messze a Callan folyótól. Valamikor nagy jelentőségü város volt (az V.-IX. századig kolostoriskola) jelentőségét még ma sem vesztette el teljesen. Lakosainak száma (1891) 8303 virágzó vászoniparral, katolikus szemináriummal ... (Patrick iskolája), nagy könyvtárral, csillagvizsgálóval, elmebetegek gyógyintézetével. A. az ir katolikusok főhelye.
(ejtsd: armanyak. ager aremonicus) régente Gascogne-hoz tartozott, legnagyobb része most Gers départementba esik; termékeny vidék; borai jók; szeszfőzése jelentékeny. Mint régi grófság felső és alsó 9.-ra oszlott. Urai az A. grófok a X.-től a XV. szd. végéig, mikor még A.-on kivül több kisebb uradalmat birtak Gascogneban és Guyenneben, nagy szerepet játszottak Franciaország történetében. A grófi család, mely eredetét a merovingi Klodvig-ig vezette vissza, egyik leghiresebb tagja VII. Bernát volt, ki a VI. Károly alatt lefolyt pártküzdelmekben jelentékeny szerepet játszott. XI Lajos 1481-ben A.-ot elkobozta, 1484. azonban önállóságát visszaadta; 1589-ben IV. Henrik trónraléptekor a francia koronához csatoltatott. 1645-ben XIV. Lajos Loth. Henriknek, Harcourt grófjának adományozta az A.-i grófi címet, amelyet utódai 1789-ig viseltek. A. a neve az e départementben készült s a cognakhoz hasonló, ennél azonban gyengébb és olcsóbb szeszes italnak.
(ejtsd: armanyak), az Armagnac gróf által 1410. a burgundi herceg ellen toborzott féktélen zsoldosok. Jó szolgálatokat tettek az angolok ellen, de a védtelen francia népen is borzasztó módon kegyetlenkedtek, amiért az écorcheurs a. m. embernyuzó nevet nyerték. Midőn III. Frigyes császár Svájc meghódítását tűzte ki célul VII. Károly francia királytól is kért segédhadakat, ki 5-10 ezer ember helyett 40 ezernél is többet küldött e kalandorokból, még pedig 30 ezeret a dauphin vezetése alatt a svájciak ellen, a többit Elzászba és Lothaiába. A svájciakkal Bázel közelében, Szt.-Jakab mellett ütköztek össze 1444 aug. 26. Öldöklő csatát vívtak. Az 1600 svájci közül csak 16 ember menekült meg, de viszont az armagnakok 6 ezer embert vesztettek. A dauphin a csata után visszavonult Elzászba s az ensisheimi békében örök barátságot fogadott a hős svájciaknak (1444 okt. 28.). Elzász- és Lothaiában azonban továbbra is folyt a rablás és pusztítás, az ugynevezett armagnak-háború. Utoljára a fejedelmek, polgárok és pórok az armagnakok legnagyobb részét kegyelem nélkül agyonütötték. Rövid idő alatt Franciaországban is letünt az A. neve. különösen mióta VII. Károly 4500 vadászt és lovast választott ki közülök. a többit pedig szolgálatából elbocsátotta.
olyan nemesember, aki csak címert és nemesi levelet, vagyis ármálist kapott, de királyi adománylevelet s jószágot nem. Ellentéte: jószágos nemes. Az A. nemesítés nálunk a XV.
század folytán jött szokásba s a következő századokban az A.-k száma igen felszaporodott.
(ejtsd: armanszon), franciaországi folyó a Seine vízterületén, Côté d'Or départementban. 405 m. magasságban ered, általában északnyugati irányban halad s 200 km.-nyi út után La Roche mellett a Yonneba szakad. Csatorna által (Canal de Bourgogne) egybeköti a Seinet a Rhône-nal.
német regényiró, l. Strubberg.
Pictrod' Amiano, olasz tábornok és III. Napoleon császár nevelője. Szül. Faenzában 17 78.. megh. 1855. aug. 2. Osztrák szolgálatba lépett. részt vett az 1809-iki hadjáratban Olasz- és Németországban, 1813. Porosz- és Szászországban is harcolt a franciák ellen, 1814-ben végül Olaszországba került, hol tüzérezredessé lett. Midőn Murat Felső-Olaszországba tört, A. átpártolt hozzá. 1831-ben mindkét növendékével, St. Leu gróf (volt hollandi király) fiaival: Napoleon Lajos és Napoleon Károly Lajos (utóbb III. Napoleon) hercegekkel részt vett a romagnai felkelésben és tábornokká lett. A felkelés leveretése után elmenekült. s ez időben számos tudományos és szépirodalmi lapnak munkatársa lett. Befejezetlen maradt ily cimű munkája: De la conduite politique et administrative adoptée par les Romains a l'égard d:e leurs possessions d'Afrique. Midőn IX. Pius közbocsánatot hirdetett, A. visszatért Olaszországba és az 1848. évi forradalom kitörése után Velencében hadügyminiszterré és a tüzérség felügyelőjévé lett. Velence eleste után Franciaországba menekült, hol III. Napoleon volt nevelőjét barátságosan fogadta és St.-Cloudban könyvtárnokká nevezte ki.