1. György Ferenc, ír költő, szül. Dublin közelében, 1845-ben. A dublini egyetemen költeményeivel több dijat nyerve, 1865-ben egy kötettel lépett a nyilvánosság elé (Poems), dolgozott a folyóiratokba 1867-ben s dublini Philosophical Society elnöke lett s 1869-ben fényes sikert aratott Poems, lyrical and dramatic c. kötetével. Beutazta Franciaországot, Németországot és Svájcot. 1871-ben az angol irodalomtörténet tanára lett Corkban s ettől fogva főkép drámai költészettel foglalkozott: Ugone (tragédia 1870), lsrael (trilogia, King Saul, King David, King Salamon 1872-1876). szatírikus költeménye: Mepbistopheles in broadcloth (1888).
2 A. János, angol költő, szül. Casteltonban (Skótország) 1709-ben, megh, 1779 szeptember 7-én. Tanulmányait Edinburgban végezte, Londonban orvosi gyakorlatot folytatott s 1760-63 katonaorvos volt. Tankölteménye The art of preserving health (1744, London) prózai tárgyánál fogva nem éppen költői mű, de szépnyelvenél fogva tetszésre talált. Említendő még The economy of lova (1739) c. műve. Lancelot Temple álnév alatt különféle tárgyu vázlatokat és tanulmányokat irt.
3, A. János, amerikai tábornok és államférfiu, szül. Carlisleban 1758-ben, meghalt 1843-ban. 1775-ben mint önkéntes lépett a hadseregbe és Mercer és Gates tábornokoknak hadsegéde lett, Dickenson és Franklin kormányzósága alatt pedig Pennsilvániának államtitkára volt. A kongresszusba 1787-ben választották. Jefferson elnöksége idején mint teljhatalmu minisztert Franciaországba küldtek, ahol 6 évig maradt; többféle megbizatásban Spanyolországban is járt. 1813-ben Monroe elnöksége alatt hadügyi államtitkár volt. Művei: Life of Montgomery, Life of Wayne és Notices of the War of in 12 (2 köt. New-York 1841).
4. A. J., dúsgazdag ausztráliai földbirtokos és gy apotkereskedő ismeretessé lett neje, a szépségéről hites Melba angol szinésznő ellen házasságtörés miatt indított pör révén, kit azzal vádolt, hogy a fiatal orleansi herceggel (a francia trónkövetelővel) viszonyt folytatott. A pör folyamatban volt a londoni törvényszéknél, mely magát ez ügyben illetékesnek mondta. 1892 aug. havában azonban A. a keresetet visszavonta és belenyugodott a házasság békés úton való felbontásába.
5. A. Vilmos György, angol mérnök, szül. New-Castleban 1810. jogot tanult, de nemsokára kizárólag a természettudományokra adta magát, 1840. egy gőzvillamgépet szerkesztett, néhány év mulva pedig hidraulikus csigaemelőt készített, 1857-ben akkumulátort csinált. Elswicki gépgyárában egyidejüleg az ágyúk javításán dolgozott, és már a krimi háború alatt hat ágyu készítésére kapott megbizást, 1858. oly hátultöltő ágyúkat szállított, melyekhez a legnagyobb várakozások füződtek. 1859. a vontcsövű ágyúk főmérnökének nevezték ki, nemesi cimet nyert, és a királyi öntöde igazgatója lett, hol az ő rendszere szerinti ágyúkat gyártottak. Az Armstrong-ágyúk azonban a várakozásnak nem feleltek meg, és A. 1863-ban lemondott állásáról. Műve: Discussions on the abolitions of patents tor inventions. (London 1869.)
Igen nehéz lővedékeknek aránylag nagy mennyiségű lőpor-töltessel való kilővetése végett Armstrong igen szivós anyagu ágyúcsövek gyártására fektette a fősúlyt; célja elérése végett trapéz átmetszetü kovácsolt vasrudakat (roll-okot) hengeralakú tő körül csavartatott, a coll-okot összekovácsoltatta s azután simára esztergályoztatta; az ekként készített «magcső»-re annyi hasonlóan gyártott, belül simára esztergályozott karikát rakatott, amennyi a magcső teljes beburkolására szükséges volt. Hogy e karikák lehetőleg erősen szoruljanak a magcsőhöz, belső átmérőjüket akként állapította meg, hogy azokat csakis a hőség által kitágítva, tehát izzó állapotban, lehetett a magcsőre tolni, aminek végrehajtása után hirtelen lehűtve ismét összehúzódtak. L. Löveg.
Krómsavas kálium és vörös foszforból készített robbantó szer, melyet főleg gyujtóanyagul használnak.
növénynevek mellett Arnott György W. nevének rövidítése; l. o.
Sándor, olasz költő, szül. Milanóban 1827 dec. 19. Paviában a jogot tanulta s azután a hivatalnoki pályára lépett, de 1843-ban szembaja következtében a milanói községtanácsnál viselt titkári állásáról kénytelen volt leköszönni. Azóta visszavonulva él Milano környékén. Eddig csak egy kötete jelent meg Versi cimmel (1872), de ez az egy kötet is elég volt arra, hogy egyszerre a legnevesebb olasz költőkkel együtt emlegessék.
János d', osztrák mérnök-ezredes, kitünt az 1788-89. török háborúban Novi, Berbir és Nándorfehérvár előtt. Megkapta a Mária Terézia rendjelt. Férfi kora javában meghalt Brüsszelben 1793 szept. 11. Wurzbach I. 66.)
( csehül: Hosztin) város Csehország Hohenelbe kerületében, az Elbe mellett, (1890) 4124 lakossal, szép kastéllyal, papirgyárral, kenderszövészettel, igen régi (2525) városházzal, sörfőzőkkel. A. a XIV. szd: ban erősség volt Turgau urának birtokában. A fehérhegyi csata után Wallenstein s ennek meggyilkoltatása után Deym grbf birtokába került.
Károly, német szinész, szül. Szabadkán 1842. Művészi pályáját a soproni és pozsonyi szinházaknál kezdte meg. Majd Bécsbe került, hol 1872 óta kedvence a közönségnek: A bécsi udvari szinháznak 1879 óta tagja s egy szersmind a szinészeti képezde tanára.
(ejtsd: arnó), 1. Ferenc, francia protestans teolo és egyháztörténetiró szül. 1826 okt. 18. Cres t-ben (département Drome). Genfben és Straszburgban végezte tanulmányait, jelenleg Tournonbán lelkész. Főbb művei: La Paléstine ancienne et moderne (1868); Hist. des protestants du Dauphiné (Paris, 3 köt. 1871-77), Hist. des protestants
de la Province, du comtat Venainsin el de la principauté d'Orange (1882, 2 köt.), Hist. des protestants du Vivarais (1892, 2. köt.). Irt azonfelül exegetikus műveket ortodox szempontból.
2. A. Ferenc Baculard d', l. Baculard.
3. A. Jakab Leroy de Saint, l. Saint- Arnaud.
(ejtsd: árnó), 1. Antal, hitneves francia ügyvéd, szül. 1560. Auvergneban. Mint IV. Henrik híve a jezsuiták által üldöztetett, kik ellen a párisi egyetem védelmére tartotta hites fllippikáját. (l, et II. Philippique (1592).), Két évvel ezután kiadta leghíresebb művét, melynek címe: Le franc et véritable discours du roi sor le rétablissement qui lui a été demandé par les jesuits (1594). Kiadta továbba a L'Anti Espagnol és La Fleur de Lys, Avis au roi Louis XIII. pour bien régnier, La délivrance de la Bretagne c. műveket. Megh. 1619 dec. 29-én. 22 gyermeke közül a legtöbb a PortRoyal és a jansenizmus-nak volt híve. Leányainak egyike, Angelika, 1608-ban a Port-Royal kolostor apátnője lett, megh. 1661-ben. A vezetése alatt álló kolostor volt a francia janzenisták első gyűlőhelye. A.-nak egyik fia pedig, apát, emlékiratokat hagyott hátra (1634-1675). Megjelentek a Michand-Poujoulat-féle gyüjteményben. (2. sorozat 9. köt.).
2. A. Antal, franc. bölcsész, szül. Párisban 1612-ban, mint 20-ik gyermeke apjának, megh. Liegeben 1694. Teologiára. adta magát, de nehéz küzdelmekbe keveredett melyekben mint a janzenistáe vezére helyt-állott. élte vége felé menekülnie kellett Franciaországból. Mint filozofus Descartes iskolájához tartozik, ki az elme jogait védi. Leghitesebb műve Logikája vagy A gondolkodás mestersége (Logique ou l' Art de penser), melyet Nikolelal együtt dolgozott ki s mely máig sem avult el s mint a Port-Royal Logikája most is használatos a francia iskolákban. Munkái összegyüjtve 1780-ban Lausanne-ban jelentek meg 42 kötetben. Filoz. munkáit J. Simon (1843) és C. Jourdain (1843) adták ki.