v. Walker Arnott György Arnold, skót botanikus, született Edinburgban 1799 febr. 6., megh. mint a botanika tanár a s a növénykert igazgatója Skótország Glasgow városában 1868 jun. 15. Irt a mohokról (Tentamen methodi muscorum, Páris, 1825), valamint Kelet India növényeiről.
(ejtsd: árnú). 1. János Ferenc, voltakép Mussot, franc. színész és iró, szül. Besançonban 1734., megh. Párisban 1795. Szülei jogi pályára szánták, de megszökött s a Conti herceg által alapított szinháznak tagja lett Versaillesban, 1775. Andinotnak, az Ambigu-comique szinház vállalkozójának társáúl szegődött. Az általa alapított kitünően szervezett ballet nemsokára nagy közönséget vonzott a szinházba, úgy hogy a vállalkozók meggazdagodtak és még az opera féltékenységét is fölkeltettek. Számos vigjátékot és vaudevillet irt, némajátékai közül legtöbb sikert aratott La complainte des Barmécides (1781).
2. A.. Zsófia. hirneves francia szinésznő, született Párisban 1747-ben, megh. o. p. 1802., hot 1778-ig a francia közönség kedvence volt. Mint operaénekesnő elbájoló hangjával, szellemes ötleteivel, szép játékával és sikamló: pikantériáival varázsolta el nézőit.
3. A. Artur, francia iró, a párisi Commune tagja, szül. Dieuzeben 1833 ápr. 7. Korán irogatni kezdett különféle lapokba. Egészen a szocializmus híve lévén, 1870-ben Rochefort Henrikkel a Marseillaise címü lapot alapította, majd Vallé társaságában a Journal du peuple hírlapot. A Commune alatt igen tevékeny volt s később külföldre menekült, csak az 1880 julius 11-iki általános amnesztia alkalmával tért vissza s egészen az irodalomra adta magát. Nagy számú irodalmi és politikai munkát írt; ilyenek Contes humoristiques (1857); Les trois poetes (1859); Béranger, ses amis, ses ennemis et ses critiques (1864); Histoire de l'Inquisition (1869); Histoire populaire et parlamentaire de la Commune de Paris (Brüsszel, 1878); Jean sans nom (1882); Le Roi des Mendiants (1885); La Princesse Belladonna (1886); Les noces d'Odette (1886); Les Amours qui tuent (1890); több regényét színdarabbá is átdolgozta.
Antal, szerb iró, ügyvéd, szül. Szegeden 1808 julius 11. 1831-32-ben Budán lakott és buzgalommal művelte a drámairodalmat szerb nyelven. Számos; kéziratban hátramaradt drámái közül megjelent: Virginia ili krvava žrtva osvobozdenja. Buda, 1832. (Virginia v. a szabadság véres áldozata. Szomorújáték )
(növ.), Diószegiék a Cynoglossum Tourn. növénynem jelölésére alkották. Clusius és Benkő ebnyelvfű vagy ebnyelv-nek fordítják.
1. a porosz kormányzósági Vesztfáliának kerülete, többnyire hegyes, kőszén- és vasbányákkal, jelentékeny iparral, 7695,18 km2 területtel s (1890) 1.342,677 lakossal. 2. A., az ugyanily közigazg. kerület fővárosa, a Ruhr által három oldalról körülfolyt hegy alatt fekszik, melynek csúcsán az arnsbergi grófok régi kastélya látszik; (1890) 7418 lak., papírgyárral. Régebben grófok székhelye volt, utóbb a hanza-városok közé lépett és az istenitéleteknek egyik főhelye volt. 1815 óta porosz birtok.
1. A Schwarzburg Sondershausen hercegség kerülete 171,72 km2 területtel s (1890) 22,050 lakossal. 2. A., város Schwarzburg-Sondershausen hercegségben, a Gera mellett, (1890) 12 821 lak. Hercegi kastéllyal és benne képcsarnokkal, vas-, posztó-, papirgyárakkal és rövidárukészítéssel. Közelében számos nyaralóval. Környékén újabban rézbányát s kősótelepet fedeztek fel, mely utóbbit 1852 óta fürdőkre is használják. Egykoron a Schwarzburg-Sondershausen-i hercegek székhelye volt.
Franciska bárónő, A. Ádám N. bécsi nagykereskedőnek szépségéről és műveltségéről ismeretes neje, kinek szalonja Bécsben olyan jelentőségü volt, mint Párisban a Geoffrin és Recomier asszony szalonja. II. József, I. Lipót, Talleyrand Wellington és a bécsi kongresszuson megjelent többi világfi elragadtatással látogatták szalonját. A bécsi zenekedvelők társulata, melynek alapító tagjai közé tartozott, szép arcképben őrzi emlékét. Megh. 1818 jun. 8.
1. közigazgatási ker. Brandenburgban 1264 km2 ter. 41,987 lak. 2. A., város az ilyen nevű kerületben, az Ihna kis mellékvize mellett (1890), 7510 lak. vasöntőkkel, gépgyárral lenszövőkkel, kémiai eszközök gyártásával.
szent, metzi püspök; megh. 640 aug. 16., jeles tulajdonságai mellett arról is nevezetes, hogy a karolingi dinasztiának törzsatyja volt. Anyja sz. Óda felügyelete alatt vallásos és tudományos nevelésben részesült, 16 éves korában Theodoret császárnak major domus-a, főudvarmestere volt és mint egy ilyen Doda nevü főrangu hölgyet vett el, aki, hogy férje papi pályára léphessen, 614-ben, midőn Metz papsága és lakossága őt püspökké választotta, Trierben kolostorba vonult. Két fia. volt, akik közül az egyik, Ansegis landeni Pipin leányát Beggát vette nőül, gyermekük Heristal Pipin volt, Nagy Károly ősatyja. Szt. Arnulf mint püspök is megmaradt II. Chlotar és Nagy Dagobert udvarában (akinek nevelője is volt), a kormánytanács élén, mig Dagobert megengedte, hogy püspökségéről lemondjon és a vogesi hegylánc Remiremont rengetegébe visszavonuljon, ahol istenes életet élve, kertjét önmaga művelte. Tetemét szt. Goěrik Metzbe szállíttatta.
1. frank király és római császár, Karlmann keleti frank királynak Liutsvinda grófnőtől született természetes fia, szül. 850 körül Moosburgbán, a Wörthi tótól nem messze, megh. Regensburgban 899 dec. 8. Apja halála után (880) Bajorországot és Karintiát örökölte; midőn pedig 887. a frank nagyok a tehetetlen és gyáva Vastag Károlyt letették, A.-t emelték a; keleti frankok trónjára. Szerencsés háborúkat viselt a normannok ellen, kiket a Dyle mentén elterülő mocsarakban, Löwen mellett, annyira megvert (891), hogy Frankországot többé nem bántották. Árpád vezér szövetségében pedig halálos csapást mért Szvatopluk morva hatalmára (892-893). Híre Olaszországig is elhatott, hová őt Formosus pápa meghívta. Ez országba A. két ízben is benyomult (894 és 895) és oly ügyesen aknázta ki egyrészt Spoletoi Guido és fia Lambert, másrészt Berengár friauli fejedelem versengését, hogy szerencsésen Róma alatt termett s azt ostrommal elfoglalta. Erre Formosus 896 febr. 22. császárrá koronázta. Sírját a szt. Emmeram-templomban őrzik. A trónon hatéves fia, «Gyermek» Lajos követte őt; volt azonfölül két természetes fia: Zventibold, ki 895. Lothaiának lett királya és Ratold, kitől sokan a meráni grófi családot származtatják.
2. A. Gonosz v. Igazságos A., Bajorország első hercege Luitpold őrgrófnak fia, a Karolingi-család sarja. 907. kezdett uralkodni, de I. Konrád király nem akarta elismerni, legyőzte s kiűzte országából, I. Henrik alatt azonban visszatért. Meghalt az olasz hadjáratban 937 jun. 12. Első felesége Gerberga, Rudolf frank grófnak leánya, második felesége pedig, Ágnes, egy magyar fejedelemnek volt leánya. A.-ról a legkülönfélébb mondák keringtek a nép ajkán, majd szívtelen zsarnoknak, majd nemeskeblü, népe javáért buzgón fáradozó uralkodónak tüntették föl. Gúnyverseket is daloltak róla. (Riezler, Gesch. Bayerns I.)
3. A.. az előbbinek fia, akit I. Ottó király apja halála után 937-ben bajor nádor-grófnak nevezett ki. Scheyern várát kapta hübérül és a wittelsbachi családnak törzsatyja lett. Részt vett a császár ellen irányúló lázadásban (954) és Regensburg ostrománál esett el.