l. Emberi ürűlékek.
(ascii) a forró földövön lakók. Ott évenkint kétszer, a térítőkörök alatt egy szer a nap délben éppen függőlegesen az emberek feje fölötti tetőponton áll s így az emberek teste nem vet árnyékot; ezek az év többi részében kétárnyuak (amphiscii), vagyis árnyékuk egyik félévben délre, másikban Északra esik. Egyárnyékuak (heteroscii) a két mérsékelt öv lakói, kiknek árnyéka délben vagy mindig délre, vagy mindig Északra esik. Körárnyuak (periscii) a hideg földövek lakói, kiknek árnyéka a látóhatáron köröskörül jár.
a. m. a mulandó földi élet.
bányahelység Venezuelában a Rio Aroa mellett. 1886-88-ig 72.609,456 kg. rezet szolgáltatott.
dunai hajósoknál szokásos kifejezés mindennemű oly árúra, melyet valamely járgányhoz. orgonához vagy tekerő eszközhöz emeltyűnek használnak; egyértelmű a tekerőfával, tekerőrúddal v. doronggal.
a datolya-pálma gyümölcséből készült szeszes ital.
növ.) l. Kontyvirág-félék.
a talaj fölszínébe vájt hosszu keskeny bemélyedés. Használják valamely birtoktest szélének megjelölésére (határ Á.), műutaknál anyagnyerés és a csapadékvíz elvezetése céljából, egyéb utaknál gyakran azért, hogy az utról való letérést megakadályozza. Ha vízvezetés a célja, akkor csatornának (l. o.), ha pedig a csapadékvíz befogadása és a talajba való beszivárgásának előmozdítása, akkor emésztő Á.-nak mondják. Ez utóbbit célszerü inkább mélyre, mint szélesre ásni, hogy a felső, vízátnembocsátó réteget keresztül messe. Városok ostrománál régebben nagy szerepet játszott a futó-Á., melynek célja volt az ellenség közelébe juthatni a zegzugos irányban kiásott árkokon át, melynek partja láthatlanná tette a benne haladó csapatokat s ezeknek egyuttal védelmül is szolgált a lövések ellen.
A vasutaknál a feltöltésekhez szükséges földet vagy anyagot részben a bevágásokból, nagyobbrészt azonban az «anyag-árkokból» nyerjük. Ez anyag-Á.-k mélységét és kiterjedését részben a talajvizszin magassága, részben a szállítás magassága és távolsága határozza meg. Elhelyezésüknél mértékadó a megszerezhető terület értéke, továbbá az, hogy ásatásuk következtében veszélyes vízfolyásokat ne teremtsünk töltéseink lábánál. Ez utóbbi megakadályozása végett az anyag-Á.-k egyes részletei között elválasztó falakat hagyunk állva, mely elzárt részekben felgyülemlő víz elvezetése szintén sok nehézséget okoz. Az anyag-Á.-k óriási területeket foglalván el, hasznosításuk igen kivánatos volna. E tekintetben azonban eddig hazánkban igen kevés komoly törekvéssel találkozunk. A vasutak bevágásának rézsüjén lefolyó csapadékvizek elvezetésénél fontos szerepet játszanak az oldal- vagy mellék-A.-k. Ezek a bevágás mindkét oldalán ásatnak, rendesen 0,4 méter fenékszélességgel és a talpfa felszine alatt mérve 0,6 méter mélységgel. Ez árkok nedvesebb bevágásokban gyakran száraz, ritkábban vízhatlan mészbe rakott kövezettel burkoltatnak, sőt csúszós talajon egész árokfalazatokat készítünk. Ilyen árkokat elég tévesen a bevágások tetején is ásnak övező árokként.
(Kallesdorf. Arkalia), kisközség Szolnok-Dobokamegyének betleni járásában, a Sajó mellett, (1891) 875 német és oláh lakossal, baromtenyésztéssel; környéke a legkiesebbek közé tartőzik a megyében. Mellette 1792-ban bronzkori leletekre akadtak, melyek a m. nemz. muzeumban vannak.
(Grabengallerie), többnyire az escarpeban épített védőcsarnok, amelyből az árokfenéket lövedékekkel pásztázzák.