(ejtsd: arroszmith Aron, angol térképrajzoló, szül. Winstonben 1750-ben v. 1748-ban, meghalt Londonban 1824 v. 1823. 1770-ben Londonban királyi hidrografussá lett. Térképei szépek, de tudományos pontosság tekintetében csak Nagy-Britanniája méltó dicséretre. Fia János, ki 1873-ban halt meg, szintén hires térképrajzoló volt: legnevezetesebb műve «London Atlas of universal geography» (1832-37).
(növ.), az északamerikai Viburnum dentatum Willd. használt fája.
(Aerö), dán sziget Odensee kerületben, 15 km.-nyire keletre Alsentől, 1856-ig a schleswigi hercegséghez tartozott. Területe 84 1/2 km2, (1890) 18,700 lak. A sziget dombos, de termékeny. Főhelye Arröeskjöbing, (1890) 1500 lak.
(lat.) a. m. anno recuperatae salutis, az üdv visszanyerésének évében.
(lat.), művészet, ismeret, tudomány. A. clericalis, a papi művészet, különben a középkorban az irás művészete. A. angelica v. A. spirituum, annyi mint bűvészet. A. morriendi a meghalás művészete. A. prima, a középkorban Donatus latin nyelvtana, mellyel a nyelvtan oktatását megkezdették; ellenben a secunda Rhemmius Palaemo nyelvtana, mely rendesen amazt követte. A. longa, vita brevis, a tudomány hosszu, az élet rövid, közmondás, mellyel az idő okszerű felhasználását ajánlják. A. memorandi. az emlékezetbevésésnek mestersége. A XV. szdban Németországban, Franciaországban és Németalföldön használt, fametszetekkel ellátott vezérfonal kezdete, mely arra oktatott, hogy az evangélium tartalmát s a fontosabb helyek egyes fejezeteit és verseit hogyan kell megjegyezni?
az Árságuni v. Arsacida örmény uralkodóház megalapítója. L Örményország.
(ásv.), l. Atakamit.
athoszi szerzetes, egyike azoknak, akik a görög egyház jogforrásainak gyüjteményeiből kivonatokat készítettek. Az általa készített kivonat cime «Synopsis» s 1255 körül adatott ki; ő abban felhasználta a közönséges kánongyüjteményeket, valamint Joannes Scholasticusnak Justinianos novelláiból készített gyüjteményét. A. gyüjteménye l. Aristénos gyüjteménye.
(szentek). 1. Előkelő római család ivadéka, 354. született, erényeiért, klasszikus műveltségéért Damasus pápa Theodosios császárnak Arkadius nevü fia mellé ajánlotta nevelőnek. A császár fiától aki időközben Augustus lett megkövetelte, hogy e szent férfiú tanítását ne ülve, hanem állva hallgassa végig; a kevély tanítvány erre mesterét halálra kereste, aki e szándék elől a skétei magányba Egyiptomba menekült, ahol 40 évet töltött; némelyek szerint 95, mások szerint 120 éves korában halt meg; emlékét az egy ház julius 19. üli. 2. A. egyszerü szerzetesből kelet pátriárkája lett. II. Laskaris Tódor, niceai császár (1255) haldokolva rendelte A.-t Laskaris János nevü fia gyámjává, aki minden törekvése mellett sem akadályozhatta meg, hogy Palaiologos Mihály, anyai részről a császár rokona, 1220-ban a trónt el ne foglalja és Konstantinápolynak Alexis Strategobulos hadvezére által a latinoktól történt visszafoglalása után a jogos örökös szemeit ki ne szurja (1261 dec.). A. átokkal sujtotta a bitorlót és többé vissza nem fogadta a közösségbe, mert az nem akart lemondani a trónról, amelyre a pátriárka őt most már teljesen méltatlannak találta. A pátriárka 1267-ben számkivetésben halt meg. A. 2. hivatalbeli utóda oldozta fel csak Mihályt az átok alól 1262-ben, de ez annyira megbotránkoztatta a papság és a nép egy részét, hogy a feloldozást érvénytelennek deklarálták és félszázados szakadást idéztek elő, a maguk (arseniták) számára külön templomot kivántak, mivel megszentségtelenítve hitték a többiek (jozefiták) által használt templomokat. Mihály utódja, II. Andronikos kénytelen volt e két párt ügyét istenítélet alá bocsátani, t. i. mindkét párt leirta elveit és tűzbe dobta, várva, melyik párt okmánya nem ég el; mindkét okmány elégvén, kibékültek, de csakhamar újra kitört a vihar, amely 1312. az arseniták diadalával végződött; A. tettét helyeselték, őt szentnek mondották, az egész nép bűnbánatot tartott és tetemét a konstantinápolyi főtemplom szentélyébe temették.
az a része a gyógyszertannak, mely a receptek helyes megirását, megszerkesztését tanítja; magyarul rosszul vénytannak, v. vényszerkesztéstannak nevezik. Az irásos orvosi rendelvény latin neve formula magistralis, innen a tudományág neve; régebben farmakokatagrafologia, v. katagrafologia medica névvel nevezték. Általános része azon szabályokat adja elő, melyek az összes gyógyszerek rendelésére vonatkoznak, tekintettel a gyógyszernek adandó alakra, részletes része pedig az egyes gyógyanyagokkal foglalkozik, mily alakban mily adagban, mily feltételek mellett kell azokat rendelni az adott betegség eseteiben. L. Recept.