Aršić

(ejtsd: arsics) Eustáhia, az első szerb nemzeti irónő férje Aršić Sebő 1814-1815. és 1821-23 városi tanácsos és városbiró volt Ó-Aradon. Munkái: Sovjet maternji predragoj obojego spola junosti serbskoj i valahljskoj. Buda 1814. (Anyai tanács mindkét nembeli szerb és oláh ifjuságnak.) Poleznaja razmišljenja o četireh godišnjih vremeneh. (Hasznos elmélkedések a négy évszakról.) U. o. 1816.

Arsin

1. török és persa hosszmérték a. m. 0,68 m.; a négyszögarsin a. m. 0,4624 négyszögm. Ezen mértéket a bazárokban posztó- és selyemszövetek mérésére használják. Ezenkivül van még kétféle arsin, egy hosszabb és egy rövidebb. Az előbbi, melyet földmérésnél s több effélénél alkalmaznak 0,758 m. hosszú s építész-arsinnak neveztetik (zirái mimári); az utóbbi (az ugynevezett endáze) 0,65 m. s gyapotkelmék s szőnyegek stb. mérésére szolgál. 2. Oroszországban az A., a. m. rőf. 1 orosz rőf a. m. 0,7112 m. és 16 versokra oszlik; 3 A. a. m. 1 százsen (öl); 1500 A. = 1 verszta.

Arsinoë

máskép Krokodilopolis, ó-kori város Közép-Egyiptomban, hol a papok a szentnek tartott krokodilokat tartották és hizlalták. A város ősi neve Shed volt; a görögök a Ptolemaiosok idején nevezték aztán A.-nak. I. Usortesen, de különösen III. Amenemhat gyönyörű templomokkal diszítették a várost, az utóbbi székhelyét is áttette A.-ba és oda temetkezett is. Palotáját utóbb labirintusnak hivták (l. o.). A Flinders Petrie által talált őskori régiségekről v. ö. művét: Harvara, Biahmu and Arsinoe (London 1889, 30 táblával).

Arsinoë

1. Alkmaión neje. 2. Ptolemaios Lagi és Bereniké leánya, Kr. e. 300-ban nőül ment Lysimachoshoz Trácia királyához akitől Hérakleiát területestül kapta. Férje halála után Kassandréia várába menekült, onnan azonban mostohatestvére Ptolemaios Keraunos elüzte, két legifjabb fiát pedig kivégeztette. Később fivére Ptolemaios Philadelphos vette el feleségül. 3. A., Ptolemaios Euergetés leánya, fivérének Ptolemaios Philopatórnak neje; harcias asszony volt, ki a rafiai ütközetben (Kr. e. 216) férje oldalán harcolt a nagy Antiochos ellen. Férjének bizalmatlansága volt

meggyilkoltatásának oka. 4. A., Ptolemaios Dionysos nővére; mialatt fivére Caesar fogságában volt, királynőnek kiáltották ki. Az alexan driai háború befejezése után Caesar Rómába hozta, hogy testvére Kleopatra számára a trónt biztosítsa. Antonius triumvir később Kleopatra kivánságára Milétusban kivégeztette.

Ars moriendi

(lat., «a meghalás művészete»), a XV. században Németországban, Franciaországban és Németalföldön elterjedt fametszet-sorozat, melyek egy könyvvé egyesítve intelmeket tartalmaztak a bűnbánó halálra, feltüntetve a mennyei boldogságot és a pokol büntetéseit.

Ars-sur-Moselle

(ejtsd: ár-szür-mozell), község Németország lothaiai kerületében a Moselle balpartján, (1890) 3302 lak., akik papir-, hangszer- és vasárúgyártással foglalkoznak.

Árstatisztika

az árak állását és hullámzását feltüntető statisztika. Közgazdasági szemponthól nagyon fontos, miután az egyes termelési ágak helyzete az általok előállított javak árában jut kifejezésre. A régi időkre visszamenő Á. felette hiányos; legrégibb és legteljesebb a gabona-ár statisztikája, melyet a pénz értékváltozásának megállapítására szokás felhasználni. Hazai Á.-nk nagyon hiányos. Néhány fontosabb őstermék ára jelezve van a Magyar statisztikai Évkönyv ujabb köteteinek III. füzetében; a budapesti piac hasonnemü árai a Fővárosi statisztikai havi füzetekben. Általános A.-t képez ujabban, 1883 óta, az az összeállítás, mely a nemzetközi árúforgalmunk statisztikájában szereplő árúk, illetve árúcsoportok kereskedelmi értékéről az e célra szervezett szakértő állandó bizottság által készíttetik. Az értékmegállapítás 1884 óta félévről félévre történik s a vonatkozó lajstrom, mely nemzetközi forgalmunk értékének megállapításánál használtatik, az orsz. m. kir. statisztikai hivatal által kiadott Magyarország áruforgalma Ausztriával és más országokkal c. füzetekben tétetik közzé. A hetvenes évek első felében bekövetkezett magas árak s az azóta beállott jelentékeny árhanyatlás nagy mértékben magára vonta a közfigyelmet s az Á. segélyével igyekeztek a jelenségek valódi állását s egyúttal okait is kideríteni. Ami az árhanyatlás mérvét illeti, az Sauerbecknek az angol stasztikai társaság évkönyvében évről-évre közölt összeállítása szerint 45 fontosabb árúcikknél az 1867-77. évi időközzel szemben következőleg alakult. A jelzett 11 évi időköz árait 100-nak téve, volt az átlagos ár:

1878. 87

1881. 75

1884. 76

1887. 68

1890. 72

1879. 83

1882. 84

1885. 72

1888. 70

1891. 72

1880. 88

1883. 82

1886. 69

1889. 72

 

Az árhanyatlás e szerint, az utolsó 3 évet véve, mintegy 28%-nak felelne meg. Soetbeernek a Materialien zur Erläuterung und Beurtheilung der wirtschaftlichen Edelmetallverhältnisse und der Währungsfrage cimü tanulmányában közölt, a hamburgi statisztikai hivatal adatain alapuló ártáblázata, melyet legújabban egészen az 1891. évig kiegészített (Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik. III. Folge. III. B. 4. H.), 100 árucikk árjegyzései alapján következő számokat mutat. Ugyancsak az 1867 -77. évek átlag 100-nak téve volt az átlagos ár:

1878. 94

1881. 94

1884. 87

1887. 77

1890. 83

1879. 91

1882. 94

1885. 83

1888. 77

 

1880. 94

1882. 93

1886. 79

1889. 81

 

Az árhanyatlás e szerint, az 1889-90. évet véve, mintegy 18%. Ha az összehasonlítás alapján nem a legmagasabb árak idejét, hanem az 1847-50. évet vesszük, mikor még a kaliforniai és ausztráliai aranybányák felfedezése nem hajtotta fel az árakat: úgy a német kimutatások a legújabb évek átlagárait alig valamivel mutatják magasabbnak, mint a jelzett éveké volt; az angol árak a negyvenes években magasabbak voltak, mint a jelenlegiek. Az Á. által kiderített ezen legújabb árhanyatlás magyarázata iránt eltérők ugyan a nézetek, de alig vonható kétségbe az a tény, hogy több tényező működött közre e fejlemény létrehozására. A technika haladása csökkentette a termelési költségeket és a közlekedési eszközök tökélyesbülésével a szállítás olcsóbb lőn; az őstermékeket illetőleg a tengerentúli verseny, India és Oroszország gabonájának beözönlése a nyugateurópai piacokra, az iparcikkeknél a nagyban való termelés előny el, a gyári üzem általános térfoglalása hatottak az árak leszállítására. Másrészről az arany iránt való kereslet emelkedése l. Pénz és Valuta) szintén csökkentőleg kell hogy hatott légyen az árakra bár e hatást megmérni nem lehet. Az Á. nem adván felvilágosítást a lakásstb. bérekről, a munkabérről s általában csak a nagykereskedelem áraira vonatkozván: a jelzett árhanyatlásból még természetesen nem lehet arra következtetni, hogy az élet az utolsó 15 év alatt egészben olcsóbb lett; annál kevésbbé, mert a folyton szaporodó szükségletek és közterhek az egyes javak áraiban beállott mérséklődést bőven ellensulyozhatják.

Árszabályok

Azon hatósági rendelkezések, melyek valamely dolognak, árunak vagy szolgálatnak, teljesítésnek árát a változó kereslet és kinálattól függetlenítve meghatározzák. Általánosabban ár vagy dijszabás az is, ha az eladó, szolgálatot teljesítő árúi, illetőleg határozott teljesítményei árát szabadon meghatározza. A hatósági árszabás jogosult és szükséges ott, hol a szabad verseny az illető dolgok előállításában, szolgálatok nyujtásában szintén hatóságilag korlátozva van, és esetleg egyes szolgálatok igénybevétele az egyesekre bizonyos körülmények között kötelező, így pl. a gyógyszerekre, bérkocsikra, közszolgákra, vasútakra, orvosokra, ügyvédekre stb. A magyar ipartörvény szerint hatóságilag szabályozandók a foglalkozás-közvetítők, cselédszerzők dijai a kéményseprési dijak; személyszállító eszközök, közszolgák, hordárok dijai; a marhahús ára ott, ahol annak kimérésére csak bizonyos számú üzlet engedélyeztetik. Különbözik a hatósági árszabástól azon rendelkezés, mely szerint egyes iparvállalatok szabadon meghatározható áraikat üzlethelységeikben nyilvánosan kifüggeszteni kötelesek, pl. az ipartörvény értelmében a hús- és kenyérnemüekre ez elrendelhető a hatóság által. Á. l. még Árjegyzék.

Arszakidák

1. Parthia dinasztiája. Megalapítója I. Arsakés, ki származását a régi persa királyházra vezette vissza. Az ezen dinasztiából való 31 király K. e. 256-Kr. u. 226-ig uralkodott. Mindegyike az Arsakés melléknevet viselte. L. Parthia. 2. Armenia uralkodó háza, megalapítóját Valarsést testvére III. Arsakés Artabanos. Parthia királya Kr. e. 150. emelte Armenia trónjára. Utódai Kr. u. 428. uralkodtak. Az utolsó Arszakidát Armeniában a Sasszanidák buktatták meg. L. Örményország.

Arszenjev

Konsztantinovics Konsztantin. orosz publicista és jogtudós, szül. Szt. Pétervárott 1837 dec. 24. (ó-napt.). Jogot tanult s azonkivül szorgalmasan tanulmányozta a történelem-filozofiai tudományokat is azután a publicisztikára adta magát, mint ilyent alapos cikkeket irt az Otecsesztvennyja Zapiszki, Szt. Peterburgszkija Vjedomoszti hirlapokba, a Vjesztnik Jevropy folyóiratba és egyik főmunkatársa volt a Lavrov által szerkesztett Enciklopedicseszkij Szlovarj-nak (enciklopédiai szótár).


Kezdőlap

˙