(állat), a páncélosrákok (Malacostraca) rendjének egyik csoportja; a testen páncél nincs, a fej csak az első torgyűrűvel nőtt össze, a tor rendesen 7 szabad gyűrűből áll és 7 lábpárt visel; a fej. ellenben 6 gyűrüböl nőtt össze s a csápokat és szájszerveket hordozza; végre a potroh 6 -7 gyűrűből áll,: amelyek közül 6-on potrohlábak vannak, mig a. 7-ik rendesen lábatlan, levélforma. A torlábak mászásra v. úszásra. szolgálnak, míg a potrohlábak úszásra és lélekzésre. Az idegrendszert agydúc, garátgyűrü és hasdúcláncolat s némely esetben együttértő idegrendszer képezi. A szemek egyszerüek v. összetettek, de minden esetben kocsánytalanok mozdulatlanok, a barlangokban élőknél azonban hiányozhatnak. A bélcsatorna, egyszerű lefutású, 4-6 májtömlővel. A szív v. hosszú hátedény a tor oldalán, v. rövid tömlő a potroh mellső részének a hátán; az első esetben a kopoltyúk a tor-, a második esetben ellenben a potrohlábakon vannak. A véredények rendesen véröblökbe vezetnek. Váltivaruak. A petéket az anyaállat torának hasoldalán cipéli a torlábak nyujtványaitól formált petstartóban. A fejlődés egyszerű s a lárvák már kezdetben is hasonlítanak az anyához. Az élősködőknél azonban a lárvák visszás átalakuláson mennek át, amennyiben kezdetben rendes formájuak s csak a helyhez kötöttség után torzulnak el. Legnagyobb részük tengerben él s aránylag csak kevés él édesvizekben és a szárazföldön, de ez esetben is kopoltyúval lélekzenek. Táplálékuk apróbb állatokból, növényi és állati hulladékokból telik ki, v. pedig élősködnek. Számtalan fajuk ismeretes, legnagyobb részük 1 cm. nagy,,de. az óriások 30 cm nagyra is megnőnek. Két rendre oszlanak: 1. Ászkafelék (Isopoda) és 2. Bolharákok (Amphipoda), amelyeknek hazánkban élő fajaik is vannak.
Borb. (növ., izelt bibeszálasak), a fészkes növények csoportja, a. Cynarocephalae- v. Tubulifloraeval kevés kivétellel megegyező. Jelleme át, hogy mig a nyelves és sugaras fészkesek bibeszála tagolatlan (Anarthrostylae); ezeket egy íz a bibe két karjá alatt két tagra osztja. Ez az íz többnyire csomó alakuan megvastagodik s gyakran még ecset szerűen szőrös is. Az Arthrostylia alapján kerül a sugaras fészkű Calendula L. a csöves fészkesek vagyis igazi Arthrostylae közé. Viszont p. a sugártalan csöves virágú üröm az Anarthrostylia s más bélyegei, alapján van a sugaras fészkesek között.
(állat) olyan állatok, melyeknek teste egymásután következő egyenlő (gyűrűsférgek), v. különböző (izeltlábuak) nagyságú és értékű gyűrűkböl áll. Huxley rendszerében (1878) az 5-ik állatkört jelölte-e névvel.
l. Chester Allan, az északamerikai Egyesült-Allamok 21-ik elnöke. Szül. Troyben (NewYork államban). 1831., megh. New-Yorkban 1886 nov. 18. Jogot hallgatott s 1850. mint ügyvéd telepedett le New-Yorkban. Részt vett a polgárháboruban s jutalmul a new yorki kikötőben nagyobb állást kapott, melytől azonban Hayes elnök 1878. visszaélések elkövetése miatt megfosztotta. Befoly ását ennek dacára megőrizte; 1880. köztársasági alelnökké választották, 1881-ben pedig Garfield elnök meggyilkoltatása után elnök lett (szept. 19.). E hivatalban több részrehajlatlansággal járt el, mint azt tőle várták és olykor maga is megsokalta pártjának: pajtáskodását s kaján hatalom- és birtokvágyát. 1885 márc. 4. a törvény értelmében visszalépett. V. ö.: Stoddard W. O., Lives of Hayes, Garfield and Arthur (New-York 1889).
2. A. W. A., szül. Sidney-ben, nagykereskedő, 1877 óta az angol parlament tagja, 1892 aug. havában belépett a Gladstoné-miniszteriumba mint a kincstár másik lordja.
l. Artus.
(Arthur széke), hegy Edinburgh közelében, honnan a monda szerint Arthur végig nézett az országon, mielőtt a szászokat megverte volna. A csúcsról (250 m.) igen szép kilátás nyílik.
(Cynara Vaill., Bourgaea Cass., Aletiusnál olasz paréj, olasz tövisese lapu, növ.) a fészkesek róla nevezett (Cynarocephalae) alcsaládjának génusza, bogácsnemü tövises kóró, 1-3-szár szárnyas-hasábú levelekkel, magános nagy virágfészekkel. Fészekpikkelyének alja vastag és húsos, csúcsa tövises. Lilaszinü virága mind csöves; húsos és pelyvás vackon nyugszik. Gyümölcse négyszögletüen lapított bóbitája tollalakú. Hat faja él a Földközi tenger vidékén meg a Kanári szigeteken, sőt bevándorolva Dél-Amerikában is.
[ÁBRA] Articsóka.
Az articsókát fűnemü létere ojtani is lehet. Szaporítani magról vagy sarjakról szokták. Az egyesztendős növény jól betakarva saját földjében vagy a pincében kitelel. A húsos és nagyon zamatos virágvackot meg a fészekpikkelyek alsó részét második évében ősszel vagdalják le, midőn a legfelsőbb fészekpikkelyek megsárgulnak. Ekkor a fészekpikkelyek szétnyílanak, egymástól eltávolodnak s az egész virágfészek a mandolatermő fenyő tobozához hasonlít. Az A. szelid éghajlatot szeret s a felsorolt helyeken kivül a Rajna mellékén, Ausztriában, sőt néhol hazánkban (Eger) is: termesztik. Salátának vagy főzeléknek elkészítve jóízü és egészséges étel. A C. cardunculust is hasonló módon termesztik, de mihelyest embermagasságra megnőtt, a hervadt leveleit levagdalják, a zöld leveleket megcsonkítják; az egész növényt szalmával lazán körülcsavargatják s lehető magasan körülföldelik, hogy az egész növény elhalaványodjon. Csak a növeny legteteje marad szabadon.
Az A. már a régiek kedvelt étele volt. Galénos azt ajánlja, hogy koriandrummal, borral, faolajjal és garummal készítsék: Sziciliába Levanteból jutott, 1466-ban Firenzébe, 1747-ben. Velencébe, s már a XV. század elején Francia- és Angolországba is elszármazott. Vajjon a régi görögök név alatt a kerti A.-t v. pedig az országukban gyakori tarka bogácsot (Scolymus maculatus L.), melynek fiatal levelét régebben, sőt ma is, főzeléknek nagyon kedvelik, értették-e, nagyon bajos eldönteni. Theophrastos pternix-je se az A., hanem a máriabogács.
(állat). Olyan állatok, melyeknek teste egymásután következő egyenlő (gyűrűsférgek), vagy különböző (rovarok, rákok, póktélék) nagyságu és értékü szelvényekből vagy gyűrükből áll. A. Cuvier állatrendszerének harmadikállatkörét képezi. L. Állatország.
(lat.) a. m. mondat, pont v. tag szerint. Articulatio. ízület.
(lat.) a. m. cikkek. A magyar törvénytárban szt. István, szt. László és Kálmán végzeményei fejezetekre (capita), a többi törvények cikkekre (articuli) osztatnak. De még az egyes törvények is neveztetnek cikkeknek (törvénycikkek), amelyek ekkor szakaszokra (§) paragrafusokra oszolnak. Az idézés most igy történik, p. 1877: XX. te. 126. paragrafusa (= 1877. évi 20-ik törvénycikk 126. paragrafusa).