Artiste

(franc., ejtsd: artiszt), művész: Franciaországban különösen a szinészek és operaénekesek neve. A. vétérinaire a. m. állatorvos.

Artium liberalium magister

(rövidítve: A. L. M.), a szabad művészetek mestere, oly cim, melyet régebben az egyetemek bölcsészeti fakultásai osztogattak és mely sok helyütt a bölcsészeti tudorsággal járt s egyetemi előadásokra jogósította fel annak viselőjét.

Artner

1. Vilmos, soproni nemes származású magyar jogász a XVII. szd.-ban. Munkája: Dissertatio politico-juridica de Regno Hungariae (1624).

2. A. Mária Terézia, irói nevén Theone, német költőnő, szül. Szempcen, Nyitramegyében 1772 ápr. 19., megh. Zágrábban 1829 nov. 25. Atyja osztrák tábornok volt ki őt Sopronban neveltette, de korán meghalt, mire leánya vagyonának legnagyobb részét is elveszítette. Több éven át (1818-tól) Zay Mária grófnővel Zaj-Ugrócon tartózkodott; utóbb Zágrábba költözött, ahol meghalt. Osztrák költőnő kortársaival (Konrad Dóra-, Till Mária-, Pichler Saroltával) baráti viszonyban élt és sokat levelezett. Első költeményei Till Máriáéival együtt: Feldblumen, gepflückt auf Ungarns Fluren (1800), ujabb költeményei 1806, 2 kötet. öt színműve 1824. Kassán jelent meg. Horvát- és Olaszországban tett utazásait is megirta (Pest, 1830). Tehetség, de kiválóbb alkotó erő nélkül.

Artois

(ejtsd: artoa), régi grófság Franciaországban, mely valaha Pikardiával egy tartományt (gouvernement) képezett, jelenleg pedig a Pas de Calais départementnek főalkatrésze. Az alacsony dombokkal takart síkság termékeny; folyói az Authie, Cauche, Aa, Lys, Scarpe stb. A. Franciaország egyik éléstára, termel gabonát, komlót, kerti veteményeket, cukorrépát, lent és kendert. Buja mezői kedveznek a marha- és juhtenyésztés-nek. Turfa- és kőszén-telepek vannak az Arden- nektől keletre. Lakosai mintegy átmenetet képeznek az élénk természetü pikardok és a nyugodtabb természetü flamandok között. Erős termetü, munkás nép, mely féltékenyen őrzi politikai jogait, amint régente őrzé kiváltságait. Amellett buzgó katolikusok. Fővárosuk Arras. A., az atrebátok országa, a rómaiak kezéből átment a frankok kezébe. 863. Vaskaru Balduin, flandriai gróf, kapta Kopasz Károly leányával. 1180. Fülöp flandriai gróf az országot unokahugával a hennegaui Izabella kezével nászajándékúl adta II. Fülöp Ágost francia királynak. IX. Lajos öccse, Róbert kedvéért, grófsággá emelte A.-t 1237. Később házasság útján a burgundi hercegséghez került. Merész Károly halála után (1477) XI. Lajos francia király támasztott igényt A.-re; de a senlisi békében (1493) osztrák Margitnak (Miksa császár leányának) engedte át. Ez időtől fogva A. az osztrák-spanyol németalföld sorsában osztozkodott. A harminc éves háborúban Franciaország A. több városát, nevezetesen Arras fővárosát is elfoglalta; a pirenéi békében pedig (1659) majdnem egész A.-t kapta a spanyoloktól. A nymwegeni, reyswik-i és utrechti béke értelmében megmaradt A. Franciaország birtokában, mely aztán A.-t és Pikardiát egy főgouvernement-ná egyesítette. XV. Lajos, Károly Fülöpnek; harmadik unokájának adományozta az A. gróf cimet, melyet ez trónraléptéig (1824) viselt.

Artoklaszion

vagyis litiai készülék a gör. egyházban, ezen helyezik el az öt proszforát, a búzát, bort és olajat, melyeket a litián (l. o.) az áldozópap megáld.

Artolatria

(gör.), az ostya imádása; Artolatrista, kenyér-imádó.

Artolit

(ásv.), kenyérforma görgeteg-kő (panis diabolicus), melyet a viz hömpölygetése súrolt kenyérformára. A régiek, kik nem az anyag, hanem az alak szerint tettek ásványok és kőzetek között megkülönböztetést, bármely anyagú kenyér formára koptatott követ így neveztek.

Artot

(ejtsd: artó) Désirée, tkp. Montagney, belga származásu énekesnő, szül. Párisban 1835 jun. 21. s a. jeles énekmesternő, Viardot Garcia Paulina vezetese alatt készült a művészi pályára. 1860-ban lépett föl Berlinben először a szinpadra s rendkivüli sikert aratott. A lirai és komikai énekes szerepkörben játéka természetességével és énekművészete tökéletességével Európa összes szinpadain ünneplőleg szerepelt férje, Padilla olasz énekes kiséretében. 1884 óta állandóan Berlinben él.

Artralgia

(gör.), olyan ízületi fájdalom, amelynél kimutatható bonctani elváltozást nem lehet találni. L. Izületi neurózis.

Artrodézis

ízületrögzítés. Sebészeti operáció, mellyel a rendesnél mozgékonyabb, s ezen ok miatt kellően nem használható ízületeknél (néha veleszületett ficamodásoknál) az ízületben érintkező két csontvégnek csontos összenövését eszközöljük, hogy ez által használható végtagot kapjon a beteg.


Kezdőlap

˙