(ásv.), l. Arzénopirit.
(ásv.), l. GersdorFfit.
(ásv.), l. Abichit.
(ásv.), l. Sartorit.
szulfid ásvány, összetétele kénarzénvas(FeA2-t-FeS2); kristályrendszere rombos, rövid vagy hosszú oszlopos kristályokban, leginkább azonban kristályosan szemcsés, ritkábban szálas halmazokban. Ezüstfehér, acélszürke, fémfényü; K. 5.5-6; fs.5,8-6,2. Némely termőhelyén egy kevés ezüstöt és aranyat is tartalmaz; az ezüsttartalmu A. neve fehérérc (Weisserz). Vannak kobalt tartalmuak is; melyek átmenetet képeznek a ritka glaukodot ásványhoz, mely kénarzén-kobalt (Co FeAs2+CoFeS2). Elmállva skorodittá vagy még gyakrabban pittizit-té lesz, sokszor találni pirittel együtt. Az A. elterjedt ásvány; igen fontos érce az arzénnek, arzénsavat meg auripigmentet is gyártanak belőle. Teléreket vagy tömzsöket képez. Nálunk Csiklován, Oravicán (Krassó-Szörénym.) nagyobb mennyiségben, azonkivül Rodnán (Beszterce-Nógrádm.), Nagyágon, Verespatakon fordul elő. Külföldi lelőhelyei: Freiberg (Szászország), Skutterud (Norvégia), Csehország (Joachimsthal, Schlackenwald) stb. A plinian (Breithaupt megnevezése Plinius után) nem egyéb mint arzénopirit, úgyszintén a geierit, melynek azonban nagyobb arzéntartaimá van, a danait (Dana után) kobalttartalmú és átmenetet képez a glaukodothoz.
Az árzén 2 oxidja ismeretes: az árzéntrioxid (As2O3 v. As4O6) és az árzénpentaoxid (As2O5). Az árzéntrioxid (árzenikum, fehér árzenikum, arsenicum album) a természetben is előfordul (árzénvirág); árzéntartalmú ércekből, leggyakrabban árzenopiritből (FeAsS) készül, amelyet levegőáramban izzítanak és a fejlődő gőzöket falazott csatornákba vezetik. Ilyenkor a vas. az árzén és a kén oxidálódnak; a vasoxid visszamarad, a kéndioxid elillan, míg az árzéntrioxid a csatorna falaira kristályos poralakban lerakódik. A még tisztátalan árzéntrioxidot vasedényekben való szublimáció utján megtisztítják, majd hirtelen felhevítik, amidőn megolva és a kihüléskor átlátszó, üvegszerü tömegként marad meg. amely azonban idővel porcellánszerüvé válik (üveg- és porceilánszerü módosulat). Az árzéntrioxid dimorf: szabályos és rombos. Az üvegszerü (amorf fajsúlya = 3,738, a porcellánszerüé (kristályos) = 3,689. A két módosulat víz-ben való oldhatóságra nézve is különbözik, mert míg az egyik (az amort 25 súlyrész hideg vizben feloldódik, addig a másik (a kristályos) feloldására 80 sr. víz szükséges, Gőzének sűrüségéből következik, hogy gőzalakban molekula-súlya 396 vagyis képlete: As4O6. Az árzéntrioxid gyöngén savanyú vizes oldatában az árzénessav H3AsO4 jelenlétét kell feltételeznünk; így tehát az árzéntrioxid az árzénessav anhidridje. Igen erős méreg, amelyből már 0,1 g. halált okozhat; lassacskán azonban megszokhatjuk úgy hogy a különben halált okozó adagnak észrevehető hatása nincsen. Árzénpentoxid az árzéntrioxidból készül úgy, hogy erős oxidáló szerekkel (p. salétromsav) melegítik. Fehér tömeg, mely vízben nehezen oldódik; vizes oldatát árzénsavnak (H3AsO4) tekintjük. Ez is erős méreg, de gyengébb az előbbinél.
v. arzenidek alatt az arzéntartalmú fémötvényeket értjük. Arzénkobalt, arzénréz és sok más arzén ötvény már a természetben előfordul, azonban arzén és más fémek összeötvözésekor vagy fémoxidoknak arzénes savval való redukciójakor mesterségesen is gyártható. Az iparban leginkább az arzéntartalmú réz- és ólomötvényeket használják. L. Fehér réz, Fehér tombak és Sörét.
l. Árzén oxidjai.
(ásv.) l. Realgár.
Az árzénsavak az árzéntrioxid (As2Os3) és az árzénpentoxid (As2O5) savanhidridekből származnak, ha ezek vizzel kémiailag egyesülnek.
As2O3 + 3H2O = 2H3AsO3 (ortoárzénessav)
As2O3 + H2O = 2H As O2 (metaárzénessav)
As2O5 + 3H2O =. 2H3AsO4 (ortoárzénsav)
As2O5 + 2H3O = H4As2O7 (piroárzénsav)
As2O5 +H2O = 2H AsO3 (metaárzénsav)
Az ortoárzénessav tiszta állapotban nem ismeretes, azonban az árzéntrioxid vizes oldatában a sav jelenlétét feltételezhetjük, mivel savi kémhatásu. Sói az ortoárzénessav sók v. ortoarzenitek. Közülök legismertebb az ortoárzénessavas ezüst. mely vegyület sárga csapadék alakjában leválik, ha ezüstnitrát és árzénessav-oldat elegyéhez ammoniát csepegtetünk. A metaárzénessav szabad állapotban nem ismeretes, sói azonban előállíthatók. Legfontosabbak a metaárzénessavas kálium (KAsO2)és a savanyú metaárzénessavas kálium (KAsO2 HAsO2 + H2O). Utóbbi vegyület kristályos csapadék alakjában leválik, ha kálium hidroxidhoz fölös arzénessav-oldatot öntünk és a folyadékhoz tömény borszeszt elegyítünk. E vegyület kálium karbonát oldattal való pállításkor szabalyos sóvá (KAsO2) alakul. A Solutio arsenicalis Fowleri gyógyszer lényegében metaárzénessavas kálium-oldat. A meta-árzénessav bárium, kálcium, nátrium és ólom sója is elő van állítva. Az ortoárzénsav előállítható árzéntrioxidból, ha azt salétromsavval pállítjuk, a tömény oldatából az erős lehűtéskor színtelen kristályokban kiválik, amelyek még egy fél molekula kristályvizet tartalmaznak. A 100°-on való szárításkor kristály vizét elveszti. Hosszabb időn át 150°-on hevítve lriroárzénsavvá alakul át, 200°-re hevítve pedig piroárzénsavvá. Az árzénsavak kémiai sajátságaikra nézve a megfelelő foszforsavakhoz nagyon hasonlóak, a megfelelő árzénsav- és foszforsavsók izomorfok is egymással. Alaposabban az ortoárzénsavsók vagy ortoárzénátok vannak tanulmányozva. Az ortoárzénsav 3 alju sav lévén, 2 savanyú és 1 szabályos sót képez; igy 3 nátrium sóját ismerjük; ezek a szabályos nátriumárzénát (Na3AsO4), dinatrium hidroárzénát (Na2HAsO4) és a nátriumdihidroárzenát (NaH2AsO4). Az elsőt nátriumkarbonát és árzénpentaxid elegyének izzítása útján kaphatjuk; igen tömény oldatából 12 molekula kristályvizzel válik ki. A második előállítható úgy, hogy árzénsav oldatát nátrium-karbonáttal telítjük; hosszabb állás után a só szintén 12 molekula kristályvizzel kikristályosodik. A harmadik só is árzénsavoldatból készül, amelyhez csak annyi nátrium karbonát-oldatot elegyítünk, hogy próbája klórbáriumtól még nem ad csapadékot. Az oldatot besűrítve a kihüléskor 1 molekula kristály vizzel kikristályosodik. Hasonló módon előállíthatok a kálium sói is. Az ortoárzénsavas ezüst (Ag3AsO4) vörösbarna szinü csapadék alakjában leválik, ha az ortoárzénsav szabályos alkáli sója oldatához ezüst nitrátoldatot elegyítünk. Az ortoárzénsav mágnézium ammonium sója (H4N . MgAsO4 -+-6H2O) a megfelelő foszforsavsóhoz nagyon hasonló; a hevítéskor piroárzénsavas magnéziummá alakul. Az ortoárzénsavas réz több zöld festékben foglaltatik; ilyenek a Scheele-féle zöld, a schweinfurt-i zöld, melyek éppen árzéntartalmuknál fogva fölötte mérgesek.