(gör., emelkedés), erős ütemrész, a verslábnak (v. ütemnek) az a része, melyben a lüktető erő van; ellentéte a tézis (letevés) vagyis a gyönge ütemrész. Maguk a görögök e két műszót éppen megfordítva használták, mert ők a láb mozgását jelölték velök; mivel a lábbal való taktusverésnél v. menet közben az erős ütemrészre történik a láb letevése és a gyönge ütemrész alatt történik a felemelés, azért ők amazt nevezték tézisnek, ezt pedig A.-nak. A latin grammatikusok azonban félreértésből a hang emelésére és leszállására vonatkoztatták e műszókat, melyek ilyformán szerepet cseréltek. Bentley ezt a használatot szentesítette s ez van mainap is érvényben. L. Ütem.
kezdetü, itt nem talált címszókat keresd Asz, Assz vagy Az kezdetü címszók között.
(ejtsd: ósz többese: Asar), több kilométer hosszu, belsejökben nagyobbára törmelékből és homokból álló dombsorok Svédországban. Abszolut magasságuk a 300 métert felülmulja. Jégkorszaki képződmények. V. ö.: Kjerulf: Die Eiszeit (Berlin 1878).
az árzén kémiai jele.
a b által egy fél hanggal leszállított A. Az as dur hangzat: as ces as moll hangzat: as ces es. Az as-dur hangnemnek előjegyzése, 4 b, melyet h, e, a és. d elé tesznek; as moll-ban 7b van előjegyezve.
(lat.), a rómaiaknál az az egység, mely 12 részre osztható, első sorban a sulyegység, a libra = 327,45 g. Az as részei a következők: 11/12 = deum; 5/6 = dextans; 3/4 = dodrans; 2/3= bes; 7/12 = septum; 1/2 = semis; 5/2 = quincum; 1/3 = triens; 1/4 = quadrans; 1/6 = sextans; 1/12 = uncia; 1/24 = semuncia; 1/48 = sicilicus; 1/72 = sextula; 1/96 = drachma; 1/288= scripulum; 1/576 = obolus; 1/1728 = siliqua. A legrégibb római pénzegység szintén as volt, de sulya legfeljebb 10 unciának felelt meg, bronzból készült, rajta eleinte állatok voltak kiverve. Későbben sulya többszörösen csökkent, mig végre váltópénz lett belőle. Az as-on kivül a semis, triens, quadrans és az uncia is pénzül szolgált; valamennyin az egyik oldalon Róma cimere, a hajóorr volt alkalmazva, s e mellett egy vagy több pont, az unciák száma szerint, a másik oldalon az asnál a kétarcu Janus, a semisnél Juppiter, a triensnél Minerva, a quadransnál Hercules, a sextansnál Mercurius, az unciánál Róma.
a hollandi troy-fontnak része, mely utobbi 10,240 hollandi assal ér fel; egy hollandi ezüstmárka=5120 as. Ezen hollandi as egykor a legismeretesebb súlyok egyike volt, különösen a pénzek és érmek sulyának meghatározásánál használták.
György dr., román iró. Szül. Harcában, (Moldva) 1788., megh. Jassiban, 1871-ben. Erdélyi eredetü családból származott. Nem volt nagy tehetség; munkáit ma csak az irodalomtörténész forgatja, de mint kezdeményező korára nagy befolyást gyakorolt s ő készítette elő útját az utána következő nagy tehetségeknek: Cogolniceannak, Negrinek, Alexandrinak stb. Az első hirlapot ő indította meg a fejedelemségekben. 1820. kiadta Albina Románeasca címü lapját. A «Hetaira» forradalom idején Besszarábiába vonult, ahonnan a béke után Sturza fejedelem meghivására visszatért s mint követ Bécsbe ment. Itt 5 évig maradt s a románságra vonatkozó okmányokat gyüjtött. Ugyancsak Sturza Mihály uralkodása alatt (1834-1848) iskolai referens volt s a közművelődés terén számos ujítást hozott be. Ezen hivatalában pört indított a görög szerzetesek ellen, kik a Lupul Vazul fejedelem ajándékozta birtokot nem akarták kezükből kibocsátani. A pört csak 1846-ban nyerte meg. Életében számos kitüntetést kapott az osztrák, orosz s török császár részéről. Az ő veje Quinet Edgar francia iró. Költeményei megjelentek 1854-ben, meséi 1862-ben, történelmi novellái 1867-ben.
(fossilia, ásv.), a földből kiásott minden ásványi anyag; különösen az állati és növényi maradványokra alkalmazzák. L. Kövület.
(növ.), l. Aszandkóró.