(állat), a fonálférgek (Nemathelminthes) osztályának egyik családja a Nenmatoda rendből; festök meglehetős vékony; szájuk három ajkas; a három ajak egyike a háton, a más kettő jobbra és balra ált; a hímnek rendesen két spikulája van, a nőstény ivarnyitása a test mellső harmadában nyilik. Az eddig ismert fajok valamennyien élődiek és több nembe tartoznak; legközönségesebb nemei az: Ascaris, Heteracis. Oxyuris, Nematoxils és Oxysoma.
Forst. (növ.), a Társaság-szigeteken és Uj-Zélandon tenyésző fák három fajjal. Ascarina Blume, l. Chloranthus Sow.
(állat) a fonálférgek ( Nenlathelminthes) egyik neme az Ascarid, családból; teste tekintélyes nagyra nő és meglehetős vastag, hengeres; a száj három karélya leggyakrabban finoman fogazott; a nőstény ivarnyitása a test mellső harmadában van, a hím ivarnyitása körül 20 és több szemölcs emelkedik. Több mint 200 faja ismeretes, amelyek kiválóan melegvérü gerincesek bélcsatornájában élősködnek. Embrióik, melyek nedves földbe jutva hagyják el petéiket, előbb egy közvetítő gazdába vándorolnak. Fajai közül a bélgiliszta (A. lunibricoides L.) az ember vékony belében élősködik; az A. megalocephala Cloq. a lovak és szamarak vékonybelében, az A. mystax Zed. a kutya és macska bélcsatornájában él, de néhányszor emberben is találtak. L. Bélgiliszták. A.. lumbricoides, l. Orsógilíszta.
(lat.), fölemelkedő; signac ascendentia, az állatkör felemelkedő jegyei; ascendensek, fölmenő ágbeli rokonok. Ascensio. a csillagászatban egyenes emelkedés; a teológiában Krisztus mennybemenetele; a jogban felmenő ágon való rokon, l. Rokonság.
(fran., ejtsd: asszauzör), személyt v. terhet fölhúzó gépezet.
(angol, ejtsd: asszensn) v. Mennybemenetel szigete, Afrikához tartozó brit sziget az Atlanti-óceánban, a D. sz. 7° 5: és Gr.-től Ny. h. 14° 22' alatt Szt: Ilonától északnyugatra. A szigetet 1501-ben a portugál szolgálatban álló spanyol de Nova Gallego Juan fedezte fel Krisztus mennybemenetele napján, ahonnan a név is származik. A sziget vulkáni eredetü és egészen lávával van boritva; legmagasabb csúcsa a Green Mountsin, 835 m. magasságot ér el, rajta van, elég tekintélyes magasságban a sziget egyetlen, vizben elég bő forrása. Éghajlata mérsékelt és egészséges. A rajta termő fű kecskéknek szolgál legelőül. Azonkivül jövedelmet hajtanak a rajta található óriási teknősbékék. Egyedüli helysége Georgetown, ahol egy kis angol őrség és valami 400 szabad néger lakik. Ascension szigetét 1815. a britek szállották meg; kezdetben csupán hogy a Szt.-Ilona szigetén fogva tartott I. Napoleon császárt őrizték, később azonban belátták, hogy a sziget nagyon alkalmas gyülőhelye a rabszolgakereskedés elnyomására rendelt hajóhadnak, továbbá, hogy igen jó élelmezési állomás a bálnafogók és a Kelet-Indiába utazók számára. 1829 óta tehát komolyabban hozzáfogtak lakhatóvá tételéhez.
(lat., «egyenes emelkedés»), rendesen rektaszcenzió rövidítésében használatos, az a szög, melyet valamely csillagon áthaladó deklináció (óra-) kör a tavaszi napéjegyenponton átmenő deklinációskörrel képez. Mértéke az equátor azon íve, mely a tavaszi equinokcium és a csillag óraköre között fekszik, s melyet kelet felé, azaz a látszólagos napi mozgás iránya ellen 360°-ig v. szokottabb 24 óráig számítanak. Ábránkban NZS valamely hely délköre, PU egy csillagon átmenő órakör, Y a tavaszi napéjegyenpont, tehát YU a rektaszcdnzió. Mivel az A. és a deklináció épp úgy határozza meg az égitest helyét az éggömbön, mint geogr. hosszúság és szélesség valamely pont helyét a Földön, meghatározása igen fontos, de egyszersmind elég nehéz is, mivel az equinnokcium helye az égen kitüntetve nincs. A nap rektaszcenziója delelése pillanatában könnyen megállapítható lemérhető dekinálciójából): az kliptika (melyben a Nap állandóan megaradíve a tavaszi napéjegyenlőségi pont és a Nap deklinációköre között (azaz a Nap hosszusága) l, a nap deklinációja (d) és a keresett rektaszcenzió (a) u. i. derékszögü gömbháromszöget képez, melyben még az ekliptika ferdesége (e) is ismeretes.
[ÁBRA] Ascensio.
Eszerint áll: sina = tgd/tge és tanga= tanga cosl cos e.
Ha már most a Nap rektaszcenziója is ismeretes, akkor bármely más a Nap közelében is észlelhető, tehát fényes csillag rektaszcenziója is ismeretes, ha előbbihez hozzá adjuk a csillag és nap delelési időkülönbségét, akár időben, akár ívmértékben kifejezve. Mert világos, hgy két égi testnek az equátoron mért tárola úgy áll a 360°-hoz, mint ezen két testnek ugyanazon (pl. délkörön) magassági körön való átmenetének időköze a nap tartamához, 24 órához. Ily módon állapították meg első sorban az alapcsillagok (l. o.) helyét és ezek segítségével a többi égitest helyzetét. Az A. neve onnan van, hogy az equátoron és közelítésben alacsony szélességek alatt, hogy a csillagászat bölcsője keresendő, a csillagok kelése merőlegesen történik a horizontra, míg magasabb szélességek alatt ferdén.
iparos város Csehországnak A. kerületi kapitányságában, az Ascha pataknál, (1890) 15 556 lak. Evang. szuperintendensnek székhelye; szép templomokkal, reáliskolával, szövő- és rajziskolával. A lakosok iparos tevékenysége különösen pamut, kötött és félselyem árúk készítésében áll. A városnak ezenkivül vannak festő és fehérítő gyárai. A. kerületi kapitányság (megye) Csehország északnyugati részét foglalja magában kiterjedése 154 km2; lakosainak száma: (1890) 34,263. 1331 óta tartozik Csehországhoz.
mezőváros Wels ker. kapitányságban Felső-Ausztriában, a Duna jobbpartján, ennek a saldingeni medencébe való belépésenél a Harras grófok kastélyával s (1890) lak. Közelében vannak a schauenburgi várromok és a szép kilátást nyujtó Meierhoferberg.
egyíkor fejedelemség a Majna mellett; ma a bajorországi Unter-Franken kerületnek része, területe körülbelül 1700 km2. 1803. nagyobbára a mainzi választó-fejedelemség területéből alakították s Dalberg birodalmi választó főkancellárnak adományozták. 1806 óta a frankfurti nagyhercegséghez tartozott s 1814-ben:miután a nagyherceg államairól lemondott Ausztriához került, azonban ez által nyomban rá némely tiroli és salzburgi területekért cserében Bajorországnak adatott. A. város az Aschaff mellett a Majna jobb partján; gyönyörű fekvése van kerületi és tartományi törvényszék székhelye, 13,275 lak. A szép négyszögletes, négy szöglettoronnyal ellátott kastélyban (Johannisburg), melyet Schweikard János mainzi választófejedelem 1605-14-ig renaissance stilusban építtetett, szép képcsarnok, különösen gazdag németalföldi mesterek képeiben, rézmetszet-gyüjtémény (körülbelül 20,000 lap) és 24,000 kötetből álló könyvtár van (ezek közt több rendkivül érdekes kódex, Missale 1524-ből, evangeliomos könyv a XI. századból). Hét temploma közül a keresztbazilikát Ottó bajor herceg 978-ban alapítottá. Egyéb nevezetes épületei: a Schönborn-, Bassenheimés Dalberg-palota, a szinház, és az u. n. pompéji ház, a Pompejiban kiásott Casa dal questpre hű utánzata melyet I. Lajos, bajor király 1846-49-ben építtetett. Egyéb közintézetei közül kiemelendők az erdészeti iskola egész Bajorország számára egy: magasabb női; nevelőintézet, egy bankintézet, két árvaház és egy kórház. Nevezetesebb iparágai: színes papírkészítés, amiből sokat visz ki, celluloz-gyártás, fehér papir-, festék-, lakk-, dohány-, enyv- és szeszes italok készítése. A serfőzés, a fa- és borkereskedés tékintélyesek. A város környékén számos kiránduló hely van.
A. (Asciburgúm, Askafaburg) már fennállott, midőn a rómaiak Germániába hatoltak. A rómaiak e helyen erődöt építettek. A X. században Ottó sváb herceg tulajdona lett, aki az ott épített templommal nagyban hozzájárult a helység felvirágzásához. Későbben a mainzi érsekséghez csatolták. 1803-ban a hasonnevű fejedelemség fővárosává lett. 1866-ban a poroszok mellette megverték az osztrákokat és a várost rohammal elfoglalták. L. Beilhack A.