Asklépieia

a. m. Asklépios-ünnepek, melyeket főként Epidauroszon tartottak minden 5 évben egyszer. Italáldozatokkal, himnuszokkal és paiánokkat dicsőítették Asklépiost, s képét ünnepélyes menetben körülhordozták. Kósz szigeten az isten szent ciprusfája mellett ünnepélyesen fel szokták Állítani az Asklépios pálcát.

Asklépios

(lat. Aesculapius, ősibb görog alakjában Aisklapios), a helléneknek gyógyitó istenök, Apollón fia. A monda szerint Korónis, Asklépiossal méhében járva, apja vendégének; Ischysnek kedvéért Apollónhoz hűtlen lett. Ez egy hollótól megtudván a történteket, Artemissel megöleti Korónist s a. fiegyák népének nagy részét. A gyermek A.-t az apa az anyai ölből kiveszi és Cheirón kentauros gondjaira bizza. A balhirt hozott hollót pedig, melynek eddigelé fehér tollazata volt, fekete tollú madárrá változtatta. Mig magát A.-t a költők hérosznak fogják fel, kit Zeus villámával sujt, mert embereket halottakból feltámasztott, a néphit A.-ban mindenkoron jóltevő istenét látta. Eredetileg a tesszáliai fiegyák és lapitáknak törzsistenük volt,. még pedig jósistenök. Idővel azonban rokon istenségi vónásai miatt Apollónnal hozatott kapcsolatba s fejlődött ki kizárólagos gyógyító istenséggé. Kultuszának legrégibb helyeiként a tesszáliai Trikka, Lakereia, Larissa, Magnézia, Ferai és Krannón emlittetnek. honnan előbb Beóciába. hol Lebadeia és Orchomenoszban tisztelték, az. után Fókisz tartományba(Panopensba), majd Argoliszba (Epidaurosz) és Arkádiába szivárgott be tisztelete. A hellénizmus virágzása korában Epidaurosz és Kósz szigete voltak az A.-kultusznak leghirnevesebb székhelyei, a római császári érában pedig Pergamosz városa. Tisztelete az asklépiadák (l. o.) testületének kezében volt s az Asklépieia (l. o.) ünnepek alkalmával nyert általános kifejezést.

Ősi időkben valószinüleg a kigyóból való jövendőmondással igazították utba az ásklépiadák az istenség elé járulókat, míg a. történeti idökben álomlátás és álomfejtés által tudatták a szentélyhez zarándoklókkal felgyógyulásuknak módjait. Az inkubáció elött alávetette magát a beteg az előirt tisztulási eljárásnak. Maga az inkubáció abban állott, hogy a beteg a szentélyben v. annak közelében aludni feküdt s álmában gyógyulása módját v. határozottan v. csak a papoktól megfejtendő alakban tudta meg. A szentélyek mindig a vidék legegészségesebb pontján állottak, hacsak lehetett tiszta friss forrásviz tőszomszédságában. A fürdőnek bennök jelentékeny szerepe volt. A. nejéül Epioné, héroszfiaiúl Podaleiriós és Machaón, egyéb gyermekeiül (csupa fogalom-megszemélyesítés) Hygieia Panakeia, leró stb. emlittetnek. Fő-mellékneve Sótér (a megváltó, megmentő), attributumai többek közt a pálca és kigyó, legfőkópen pedig egy a pálcán körültekerőző kigyó. Neve jelentésével nincsenek tisztában.

A művészet A.-szel szivesen foglalkozott. Irásbeli hagyományok tanusága szerint több nevezetes görög szobrász jelenítette meg A.-t. így Kalamis (szakálltalanul, trónon ülve), Alkamenés (Mantineia számára),-Skopás (párosan Hygieiával, mi ígen kedvellés gyakori alakítássá lőn), az ifjabb Kephisodoros, Nikeratos.

[ÁBRA] Asklépios.

Ábrázolták állva és trónon ülve: Az álló Ásklépiosábrázolásoknál az isten v. kigyótól körültekerőzött. hosszú botjára:támaszkodik vagy rövid botot tart kezében. (mint p. az ábrán látható, Berlinben őrzött bronze-szobrocskán, melyben a betegre részvéttel tekintő orvos van megjelenítve). A trónon ülő A.-szobroknál az A.-pálca szintén elengedhetetlen járulék. Egyébként ez utóbbi fejté alakítására épp úgy, mint az arc és fő ábrázolására nagy hatással volt a Zeus-ideál, mit akként magyarázhatunk meg, hogy betegségben az orvos istenbe és a legfőbb olimposzi istenségbe, a világ urába helyezett remény és bizalom közel hozta egymáshoz a két istenségről való ideált a hellének teremtő és alakító képzelmében. Ez állítást igen jól szemlélteti a második ábrán bemutatott a Brit Muzeumban (a Mausoleum room-ban) őrzött ú. n. mélosi Á.-fő.

[ÁBRA] Mélosi Asklépios.

De míg a Zeusfejekben inkább a hatalomtól és erőtől származó nyugodtságot érzékeltették,. addig az A.-fejeken a biztató, segítséget igérő pillantásával megnyugtató, enyhe arcvonásu istenséget szemléltették. Ily Asklépiosfejek vannak a Louvre-ben, a Vatikánban, a Villa Albaniban, a müncheni gliptotékában, A.-t ábrázoló domboru művek különösen az athéni Asklépieionról Athénben, a Vatikánban stb.

Asklépiodóros

athéni görög festő, művei közül még névszerint is csak a 12 istent ábrázoló festményét ösmerjük, melynek minden alakjáért Mnapón; elateai zsarnok, 12 minát fizetett a művésznek. Festményeinek szimmetriáját Apellés is magasztalta; úgy látszik a festészet elméletével és szobrászattal is foglalkozott.

Aslaug

a skandináv Ragnar-saga szerint Sigurd és Brunhilda leánya, a norvég királyok ősanyja. A költők sokat dicsőítik arany haját mely oly hosszú volt, hogy egész testét betakarta. Mint mellőzött hamupipőke nőtt fel, mig Ragnar-Lodbrok reá akadt s nőül vette: Fiától, a kigyószemű Sigurdtól (szemében kigyó volt, mely nagy atyjára, a sárkányölö Sigurdra emlékeztetett) származott unokája Ragnhild. kinek fia, Széphajú Harald, egész Norvégiának első egyeduralkodója lett. A.-fia Ivar alapította London városát, még pedig épp úgy mint Didó (l. o.) Karthagót: annyi földet kért Ella királytól, amennyit egy ökör bőrével körülvehet. Aslaug és utódjainak története a német hősmondának önkényesen megalkotott késő toldaléka, melyet a norvég udvari költők oly célból eszeltek ki, hogy az uralkodó dinasztiát a nagy Sigurdtól származtathassák.

Asmanit

ásvány, a sziliciumdioxid (SIO2) egyik módosulata, mely rombos rendszerbeli, a másik két módosúlat a quarc és tridimit hatszöges.. Story-Maskelyne a breitenbachi (Csehország) meteoritban fedezte fel és ezen előfordulása miatt nevezte A-Sman indiai szó után,. mely annyi mint istennyila. Sokana tridimit-tel azonosnak tartják.

Asmódi

(a talmudban Asmedái), egy gonosz szellemnek a neve, amely a zsidó apokrif irodalomban és a babiloniai talmudban fordul elő. Persa eredetű s némelyek szerint («Aeshma daoya») «a megcsalható Aeshma» lenne a jelentése. Tóbiás könyvének elbeszélése szerint A. megöli egy Ekbatanában élő zsidó asszonynak, Sárának hét vőlegényét. A babiloniai talmud pedig azt beszéli. hogy Asmedái Salamon királyt trónjától megfosztotta, amelyet csak nehezen tudott utóbb visszanyerni. Első sorban A. a házasságnak rossz szelleme, megrontó démona.

As moll

az a lágy hangnem melynek alaphangja as. E hangnenmek előjegyzése 7b, s így minden fokon van b előjegyezve. Az as lágy hanglépcső a következő hangokból áll: as, b ces, des, es, fes, ges. Ez a hangnem önálló zenedaraboknak alapját nem képezi, hanem csak hangnemi kitérésekben fordul elő.

Asmunájn

falu Közép-Egyiptomban, a Nilus mellett; Hermupolis magna-nak romjaival; a közeli sirokban Izisz-mumiákkal. Szemben a Nilus tulsó partján Antinoopolisnak, ezen Hadrianus császár által alapított városnak romjai láthatók.

Asmund

1. mesés svéd király, ki mint tengeri rabló hirhedett el. 2. Hirdának, Hiorleif özvegyének második férje, Norvégia kormányzója a VIII. században. Half, kiskorú unokája nevében uralkodott. Midőn Half nagykorúvá lett, A. eltette láb alól, mire a norvégek a dánok segítségével őt megbuktatták.

A. S. N.

anno Salvatoris nostri rövidítése, a. m. üdvözítőnk ... évében.


Kezdőlap

˙