Aspe

1. regényes völgy Beárnban, a nyugati Pireneusokban, melyet a Gave d'A. folyó szel át, a 2707 m. magas Aspe csúccsal, a spanyol határon kezdődik és északi irányban egész Oloronig terjed. Hossza 40 km., legnagyobb szélessége 74 km. Lakóinak száma 8943, akik nagyobbára pásztorok, részben földmivelők. Az egész Aspevölgy azelőtt köztársaság volt, a béarni hercegek uralma alatt és egyesülése után Franciaországgal is több szabadalmat tartott meg. A völgyből az 1649 m. magas Col de Somporte (Summus portus) hegyen át egy római út vezet Arragoniába, melyen Abdur-Rahman Béarnba jött, hogy a kereszténységet megsemmisítse. Főhelyei: Urdos, meredek sziklafalra épült várral, Osse prof. község és Sarrame fürdővel. - 2. A., város Alicante spanyol tartományban; pompás gyümölcsösökkel, márvány bányákkal; (1887) 7297 lak.

Aspelin

Joland Reinhold, finn régész, a helsingfors-i egyetemen az északi archeologia tanára. Született 1842-ben Hurinki-ban (Finnország), 1871 és 74 között bejárta egész északi és keleti Európát; hazánkban is kutatott. Az archeologiai kongresszusok tárgyalásaiban is tevékeny részt vett. Számos dolgozatai a kongresszus irományai között láttak napvilágot. Hazánkat érdeklő Antiquités du Nord finno-ougrien cimű művében a párisi kiállításon egybegyüjtött őskori leletekről értekezett. A Budapesten lefolyt 1876. kongresszuson az alfai-ugor bonzkori idejéről tartott felolvasást. A magyar akadémiának külföldi tagja.

Aspendus

az ó-korban nagy és virágzó kereskedelmi város Pamfiliában az Eurymedón (most, köpru-szn) mindkét partján. A bizanci korban Primupolis-nak is hivták. Rom-maradékaiban van egy meglehetős karban fenmaradt szinház, melyet Antoninus Pius idejében Zénón építész épített.

Asper

(lat.): durva, zord, göröngyös. Spiritus asper a görög nyelvtanban az úgynevezett kemény nehezet, melyet a mi h betünk hangjával ejtettek; l. Spriritus. - Per aspera ad' astra zord úton (jutunk) a csillagokig, azaz a magasságba. a.. m. az akadályok leküzdésével jutunk célhoz.

Asper

(asprum). 1. A középkorban ezüst váltópénz, mai pénzünk szerint = 30-40 fillér 2. A legkisebb török pénznem ezüstből verve. 3. A. = 1 pora, 120 A. = 1 piaszter. 1 A. körülbelül fillér.

Asper

János, svájci festő, szül. Zürichben 1499., megh. 1571. Diszítmény- és tájkép-, csata- és képmásfestő volt, főleg mint utóbbi nevezetes (Zwinglinek és leányának arcképei). Arcképei komolyak, de szárazak és unalmasak. életében rendkivüli tekintélynek örvendett.

Asperen

város Németalföldön, Délholland tartományban, a Linge mellett: templommal, szép emlékszobrokkal és 1240 lakossal; 1574-ben a spanyolok és 1672-ben a franciák hosszú ostrom után bevették.

Asperg

(Asberg), város Württemberg Neckar kerületében, 1890) 2306 lak. A mellette emelkedő dombon a Hohenasperg-en, börtön áll, melyben Schubert költőt is fogva tartották.

Aspergilliformis

(lat., növ.), szentelő-alakú; Hazslinszky szerint hintezőképü; a növényszervet, különösen a pázsitfélék bibéjét szokás vele jellemezni. Hajszál- v. fonálképű rész ez, melynek a tetején, v. még egy kicsit lejebb is, sűrű, finom, de meglehetős hosszú és szétalló szőrök vannak, p. a muhar bibéje (v. ö. Ecsetszerü). A pázsitféléket éppen a bibéjük sajátságos alakja szerint szokás megkülönböztetni, mely vagy szentelő- (stigma aspergelliforme) v. fonál- (st. filiforme) v. pedig tollalakú (st. plumosum).

Aspergillum

Lam. (Állat), a köpenycsatornás lemezeskopoltyusok (Lamellibranchiata) osztály Gastrochaenidae; családjába tartozó kagylónem, melynek két kis héja a test mellső része által kiválasztott, hosszú fehéres mészcsővel nőtt egybe. A éső egyik vége szűkebb és nyilt, a másik pedig köröskörül számos nyitással ellátott korongban végződik. Kicsiny lába tojásdad alakú. 21 élőfaja ismeretes a meleg vidékek tengereiből, nehány faj ásatag a pliocenből. Gyakran nagy társaságban, homokba furakodva élnek. Legközönségesebbek: A. varliniferum Lam. 10.-12 cm. hosszú; a Vöröstengerben él; A. javanum Lam. az Indiai óceánban.


Kezdőlap

˙