(lat.), egy most már elavult zenei ékesítés, mely a még régibb plicá-nak felel meg s mely az első v. felső másodnak a hangjegy végén való rövid hangoztatásában állott p.
Aspirál
(lat.), fuj; szavalás- vagy énekközben, rossz időben lélekzik; valamire törekszik, pályáz. Aspiráció. törekvés vmire. Aspiráns, vágyódó, pályázó.
(lat.): hehezetes vagyis h-val ejtett hang, minők némely nyelvekben: kh, th, ph. Ezeket ejtik többnyire a németek, kivált az északiak a k, t, p hangok helyett, ilyenformán ejtették a régi görögök a hangokat, s azért irták át e betüket ch, th, ph betüket a rómaiak. A szanszkritban s mai indus és örmény nyelvjárásokban az emlitett kemények mellett lágy aspiráták is vannak: gh, dh, bh. (L. Sievers: Phonetik 3. kiad. 151., Mayr Aurél: A lágy aspi ráták, kiejtése a zendben, akad. értek. 1876.
leginkább a kémiai laboratóriumokban használt készülék, melynek segélyével vm. edényen v. készüléken át légáramot vezetünk, vagy vm. edényben légritkított teret létesítünk. Legegyszerübb szerkezete a következő: egy tágabb, hengeralaku fém v. üvegedény teljesen záró födelére cső van erősítve légzárólag, amely cső gummicső által összeköttetésbe hozható azon készülékkel, amelyen át légáramot akarunk vezetni, v. amelyben légritkítást akarunk létesíteni. Az edény fenekén v. a fenékhez igen közel az oldalán, csappal ellátott kiömlési cső van alkalmazva. Kisérlet alkalmával az edényt megtöltjük vizzel, rá felső csövet összeköttetésbe hozzuk azon edénnyel, amelyen át légáramot akarunk vezetni s azután megnyitjuk az A. alján levő csapot. A viz az A.-ból kiömlik s helyébe a kérdéses edényen át lég áramlik. A légáram gyorsaságé a kiömlő viz mennyiségével - tehát a csappal - szabályozható. Jelentekenyebb ritkítás eszközölhető Bunsen vizlégszivattyujával, melynél a függélyes csőben aláeső vízoszlop sulyával szivólag hat a csővel összeköttetésben álló edény légtartalmára s ezt magával ragadván, ritkítást hoz létre. Minél hosszabb az aláeső vízoszlop, annál nagyobbfoku ritkítás érhető el. Különösen egyszerü kezelésüek és jól működők a Körting- (Hannover) féle A.-k melyek valamely vízvezeték csapjára alkalmazva; azonnal működésbe hozhatók. Különösen kémiai szűréseknél (filtratio) nyernek alkalmazást.
a régi ázsiai szittyák egy törzsének neve. L. Szittya.
(állat), Vipera aspis Merr., déleurópai mérges kigyó; átvitt értelemben házsártos asszony. L. Vipera
L. (növ.), l. Bodorka.
sziget a Mälartóban Svédországban. körübelül 700 lakossal.
1. Konstantin br. osztrák táborszernagy, szül. Genfben 1761., elesett a wagrami csatában 1809 jun. 7-én. Kitünt a franciák elleni csatában, előbb Németalföldön, később Olaszországban, különösen Bolognában és Livornóban. Ekkor a Mária Terézia rendjellel tüntették ki. Egy ideig francia fogoly is volt, de a pozsonyi béke után visszanyerte szabadságát.
2. A. Konstantin báró, osztrák tábornok, szül. Brüsszelben 1789 dec. 18., megh. 1850 május 22. 17 éves korában lépett a császári hadseregbe. Részt vett az 1806. és 1809. hadjáratban. Illiriában és Olaszországban harcolt ( 1813-15. Két gyalog és két lovas századdal merész támadást intézett a 6000 emberből álló nápolyi had ellen Mignano mellett s utat tört magának Nápoly felé (1815). 1840-ben a velencei tartományban fekvő hadtest parancsnokává lett. Ez idő szerint egész Olaszországban nagy forrongás volt. Szicilia fellázadt, Szardinia és Nápoly alkotmányt kapott s Pádovában a tanuló ifjuság összeütközésbe jött a katonasággal. A tanulókat A. túlságos szigorral sujtotta s rögtönitélő biróágot állított föl. De nyomban rá kitört a milánói és velencei forradalom. A. a rendelkezésére álló csapatokat összevonta a hadi szempontból jelentéktelen Pádovát kiürítette és Verónába, innen pedig az őrség egy részével Bresciába vonult, hogy az összeköttetést Radetzkyval helyreállítsa. Jelentékeny része volt a Somma-Campagna, Volta, Custozza, Mortara és Novara mellett kivívott győzelmekben. 1849 tavaszán Toscanába vonult és Livornót vette be rohammal. A béke helyreálltával a 6-ik hadtest parancsnoka lett Pádovában, hol haláláig maradt. Wurzbach, Biogr. Lexikon II. k.
(Lindeni gróf) Lothaia r. katol. ős családja, hol már a VIII. században
[ÁBRA] Aspremont-család címere.
A. Siegfried a hasonnevü grófság ura volt. Az A. grófok reckheimi ága 1120-ban élt II. Arnoldtól ered. Ez ágból származott Ferdinand gróf, kinek nejétől Fürstenberg Erzsébettől négy fia született, kik közül három az egyházi, a negyedik pedig Ferdinánd (l. o.) a katonai pályán emelkedett magasra. Unokáját János Gobertet az 1765-ik évi országgyülés honfiusitotta s később a magyar kamara tanácsává neveztette ki. Nejétől Korozsova Eleonora grófnőtől származott János Gobert (szül. 1759., megh. 1819), a hazafias magyar főúr, ki e század elején a ludoviceumra 10 ezer, a nemzeti muzeum alapjára pedig 24 ezer forintot adományozott, melynek elismeréseül v. b. titkos tanácsosi méltóságra emeltetett. Nőül birta Battyányi Regina grófnőt, kitöl az ifjan elhalt Károly Gobert származott (szül. 1790 okt. 20., megh. 1809 dec. 7.). Testvére Mária Ottilia (szül. 1787., megh. 1819.) Erdődy György grófné kivel az A. név hazánkban sirba szállt. Az utolsó három A. gróf a zborói r. kat. egyház sirboltjában alussza örök álmát. 4. (Aspermont) Ferdinand Gobert gr. szül. 1643. Reckheimban Vesztfáliában, meghalt 1708 febr. 7.; előbb bajor, azután osztrák hadiszolgálatba lépett; 1686-ban mint altábornagy ő is részt vett Buda ostromában; a következő évben Eszék várparancsnoka volt s 1689-ben ostrom alá vette Nagy-Váradot, nemsokára elnyerte a főparancsnokságot a Belgrádban és környékén összegyüjtött csapatok felett. Midőn a győzelmes Musztafa Köprili által Belgrádban ostromoltatott, ennek több támadását visszaverte, de a körülmények Belgrád feladására kényszeríttették, miután a török bombák egymásután négy lőporraktárt légberöpítettek. Mindazonáltal Belgrád feladásáért pörbe fogták és Bécsben fogva tartották. Röviddel utóbb visszanyerte ugyan szabadságát, de Bécsben maradt, hol Rákóczi Juliát császári beleegyezés nélkül nőül vette. «Ha isten Aspremont uramnak rendelte Juliánkat», irja a császár ellen épp akkor fegyverben álló Tököly, Bécsben az Orsolya-szüzek zárdájában foglyul tartott nejének, Zrinyi Ilonának, «arról én is mit tehetek?» Az esküvő 1691 junius 24-én ment végbe, a nászpárt a menyasszony hivatalból kirendelt gyámja, Kolonics bibornok eskette. A. ezután Reckheim várában élt egész haláláig. A roppant terjedelmü Rákóczi-levéltárat az egyenes ág kihaltával Aspremont János Gobert (élt 1757-1819) szerezte vissza Lengyelországból, hova Rákóczi vitette. Ő hozatta vissza Magyarországba s előbb az ónodi várban rejté el, majd onnan a rovnyai kastélyba hordatta. Az utolsó magyar Aspremont-sarj Erdődy Györgyné, Aspremont-Reckheim Mária grófnő volt, ki 1787-ben született és 1863-ban halt meg. Az ő révén szállt át a levéltár az Erdődy grófok birtokába, kiké jelenleg is. A M. T. Akadémia tíz kötetet adott ki eddig «Archivum Rákóczianum» cím alatt e levéltár okmánykincseiből.
Cuv. (állat), a tüskeparás-csontoshalak, sügérfélék családjába tartozó halnem. L. Bucó.